Jelen írás egy hozzászólásként indult a Szarka László és Kiss Károly közötti, egy levelezőcsoportban folytatott vitához. Azonban kicsit terjedelmesebbre sikeredett, így nem a fórumra küldöm el, hanem ide teszem föl.
Írásom nem az ’emberokozta éghajlatváltozásról szól, hiszen Kiss Károly is elismeri, hogy „annak antropogén jellegét és okait ő is vitathatónak tartja”.
Mivel a kapcsolódó levelezés az én címemre is eljött, és aktív életem jó részét a (műszaki) környezetvédelemben töltöttem el, nyugdíjasként pedig idővel felismertem az ún. éghajlatvédelem nemzetgazdaság-pusztító hatását, és szerény eszközeimmel megpróbálom a társadalmat erről felvilágosítani, talán nem érdektelen mások számára sem véleményem.
Bevallom töredelmesen, Szarka László 2025. decemberi (honlapjára 2026 júniusában föltett) írását csak most, a vita kapcsán olvastam el.
Kiss Károly szokatlanul éles hangon kritizálja Szarka László álláspontját. Ennek során nemcsak idéz Szarka Lászlótól, hanem el is ferdíti Szarka László üzenetét. Szarka László pl. azt mondja,
„A (környezetisták) a lehető legkevesebb természeti indikátorral operálnak – a helyi feltételek legcsekélyebb figyelembevétele nélkül.”
Ezt Kiss Károly így kommunikálja: „Szarka szerint a környezetet csak helyileg kell védeni.”
Bizony, ez több mint csúsztatás. Magyarul, Kiss Károly olyan miatt támadja Szarka Lászlót, amit ő se nem mondott, se nem sugallt.
Engedtessék meg mindenekelőtt néhány gondolat a természetvédelem, környezetvédelem, klímavédelem, teremtésvédelem kérdéskörben.
Ha a természetet kívánjuk az emberi hatásoktól megóvni, azt eredeti állapotában megőrizni, akkor természetvédelemről beszélünk.
Ha védeni akarjuk a környezet elemeit, úgy, mint talaj, élővíz, levegő, az ember okozta káros hatásoktól, akkor ezt környezetvédelemnek hívjuk. A hatóságok kibocsátási határértékeket szabnak meg az emberi tevékenység során keletkező káros anyagokra, illetve zajhatásokra. Gondoskodnak ezek betartásáról.
A klímavédelem szerintünk (klímarealisták) a nyugati nemzetállamok tönkretételének eszköze. Egy nemesnek tűnő szándék ürügyén megcélozzák a nyugati nemzetállamok gazdasági tönkretételét.
Mint említettem, életem nagy részét a műszaki környezetvédelemben töltöttem el, így vannak emlékeim annak politikai vetületéről is.
A természet- és környezetvédelmi mozgalmak a hatvanas évek második felétől jöttek létre az USA-ban, és születésüknél a háttérben diszkrét támogatóként és irányítóként ott volt néhány amerikai milliárdos család. Ennek a diszkrét irányításnak súlyos közgazdasági okai voltak, és a további fejlődésbe belejátszott a hetvenes évek mesterséges olajárrobbanása, ami nemcsak az arab államoknak, hanem az USA-nak is óriási anyagi előnyöket hozott, lévén, hogy az olaj világkereskedelmet dollárban bonyolították. Ami ugye azt jelenti, hogy a vásárlónak árut kellett az USA-ba szállítania, hogy dollárhoz jusson, vagy – rosszabb esetben – dollárhitelt kellett fölvennie. Az általános a rosszabb eset volt.
David Rockefeller 1968-ban társalapítója a Római Klubnak. Ez adja ki 1972-ben a „Növekedés határai” c. könyv, amely az emberi erőforrások elfogyását prognosztizálja, adott esetben akár évtizedeken belül.
Mivel a következő években egyre több új olaj- és gázmezőt fedeztek fel, és az ismert tartalékok a fogyasztás folyamatos növekedése ellenére jelentősen megnövekedtek, az OPEC által elfogadott termelési korlátozásokkal mesterségesen magasan kellett tartani az olajárakat, hogy a dollárt megtámogassák. Ez azt jelentette, hogy a kezdetben az erőforrások szűkösségére alapozott környezetvédelmi kampány elvesztette meggyőző erejét. De a közelgő jégkorszaktól való félelem is eltűnt a médiából.
Ehelyett az 1980-as évektől kezdve a média és a politikusok a CO2 -klímahipotézist építették fel, amelyet fizikailag még mindig nem sikerült bizonyítani.
Hogy hogyan vált a CO2 a permanens pánikkeltés meghatározó elemévé, ebben a bejegyzésben mutatom be:
Kik és milyen céllal építették fel a CO2-n nyugvó klímaváltozást? – Klímarealista
Tegyünk itt egy kis kitérőt. A nyugati világ hatvanas-hetvenes éveinek rohamos tempójú iparfejlődése magával hozott olyan környezeti havária-eseteket, vegyianyagokkal történő katasztrófákat, egészségkárosodást kiváltó expozíciókat, amelyekre korábban nem gondoltak az emberek.
Néhány példa:
Minamata-öböl (Japán, 1956-tól. Egy vegyiüzem a rendkívül mérgező metilhiganyt (CH3Hg) a tengeröbölbe engedte, ami a táplálékláncon keresztül az emberbe eljutott, és súlyos kóreseteket okozott.)
Flixborough-katasztrófa (Nagy-Britannia, 1974, ciklohexán gáz kilépés, majd berobbanás)
Love Canal eset (Niagara Falls, New York, USA, 1975-től; 22 ezer tonna korábban elásott vegyi hulladék kiszivárgása lakóövezetben)
Seveso-katasztrófa (Olaszország, 1976, dioxin [pontosabban 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo[1,4]-dioxin] kiáramlás)
Los Alfaques (Spanyolország, 1978, 23 t folyékony propilént szállító tartályos nyerges szerelvény felrobbanása 215 halálos áldozattal)
Bhopal-katasztrófa (India, 1984, 27-40 t metilizocianát gáz kijutása a környezetbe; több ezer azonnali, több tízezer későbbi haláleset vagy súlyos egészségkárosodás)
Ezek az esetek ugyan automatikusan a biztonsági előírások megszigorodásához vezettek, de a sajtó emellett folyamatosan napirenden tartotta őket.
Olyanok tüntettek a környezetkárosító vegyianyagok, illetve a környezetszennyezés ellen, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy ha bizonyos vegyianyagokat kizárnánk életünkből, akkor 18. századi körülmények között találnánk magunkat.
Műszaki emberként az a véleményem, meg kell hallgatni a civilek aggodalmait, törekedni kell a minél nagyobb biztonságra, meg kell próbálni egy társadalmi konszenzust kialakítani.
Fenti linket olvasva megtudhatjuk, a környezet- és természetvédelem ugyan felülről elindított, de civilek által továbbvitt mozgalmak voltak. Ezek súlypontjai úgy időben, mint országról országra változtak.
A klímavédelem viszont egyértelműen egy mesterséges, áltudományos irányzat. Akik kifundálták, a nyugati társadalmat akarták ellenőrzés alatt tartani, illetve a nemzetgazdaságot lerombolni. És evvel semmiféle, nemes célokat a zászlajára tűző mozgalom, civil kezdeményezés nem hajlandó szembenézni, ehelyett elfordítják a fejüket. Vegytiszta képmutatás, hiszen, ha csak egy mondat erejéig is tematizálnák, hogy ne úgy védjük az éghajlatot, hogy tönkretesszük nemzetgazdaságunkat, hanem pl. a változó éghajlathoz történő alkalmazkodással, elveszítenék a további állami támogatást. És ez fehéren-feketén megmutatja, megélhetési természet-, környezet- és éghajlatvédő mozgalmakkal állunk itt szemben.
Külön kell szentelnünk néhány szót a teremtésvédő mozgalmaknak.
Itt szintén a nemes eszme áll előtérben, mindez leöntve vallásos mázzal, bibliai idézetekkel. A mozgalom különösen szívesen hivatkozik Assisi Szent Ferenc Naphimnuszára.
Álljon itt tájékoztatásul a Naphimnusz:
NAPHIMNUSZ
Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás
És minden áldás.
Mindez egyedül Téged illet, Fölség.
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, és minden alkotásod.
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és ránk deríti a Te világosságodat.
És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes:
A Te képed, Fölséges.
Áldott légy, Uram, Hold nénénkért,
És minden csillagaiért az égnek.
Őket az égen alkotta kezed
Fényesnek, drága szépnek.
Áldott légy, Uram, Szél öcsénkért,
Levegőért, felhőért, minden jó és rút időért.
Kik által élteted minden Te alkotásod.
Áldott légy, Uram, Víz húgunkért.
Oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.
Áldott légy, Uram, Tűz bátyánkért,
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldott légy, Uram, Földanya-nénénkért,
Ki minket hord és enni ad,
És mindennémű gyümölcsöt terem,
Füveket és színes virágokat.
Áldott légy, Uram, minden emberért,
Ki szerelmedért másnak megbocsát,
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert Tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldott légy, Uram, a testi halálért, a mi testvérünkért,
Akitől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak!
És boldogok, kik magukat megadták
Te szent akaratodnak.
A másik halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek az Urat és áldjátok
És mondjatok hálát neki.
És nagy alázatosan szolgáljátok!
(Sík Sándor fordítása)
A teremtésvédelem témakörben több egyházi személlyel beszélgettem vagy váltottam levelet. A vonatkozó honlapok tartalmából kiderült, ezek az egyházi mozgalmak teremtett világ alatt az ember nélküli világot értik, bár ez így nincs seholsem leírva. De pontosan az embertől akarják a világot megóvni.
És őrájuk éppúgy jellemző az aránytévesztés, az ún. éghajlatvédelem tragikus következményeinek figyelmen kívül hagyása, asszisztálás a gazdaságpusztításhoz, milliárdok átirányításához magánzsebekbe társadalmi haszon legkisebb jele nélkül, mint az egyházon kívüli társszervezetekre. És ők éppúgy megtagadják a kérdéskör tudományos alapjainak vizsgálatát, párbeszédre képtelenek, és éppúgy elfogadják káros tevékenységükhöz az állami támogatást, aminek fedezetét az állam az adófizetőktől hajtja be.
Itt muszáj kitérni Kiss Károly néhány állítására.
Kiss Károly szerint Szarka László megállapításai elképesztő tudatlanságra vallanak. Huh, ez egyrészt szokatlan stílus, másrészt fölcseréli a sorrendet. Nem elemzi először SZL megállapításait, hanem címkéz, illetve olyanokat ad SZL szájába, amit ő se nem mondott, se nem sugallt, hogy aztán KK azokat megcáfolhassa. Mindezt keveri SZL tényleges és jogos megállapításainak kritikájával (globalista narratíva).
KK ezután rendszerezi a bioszféra szolgáltatásait:
– Ellátó szolgáltatások: közvetlen javak, mint az élelmiszer, az édesvíz, a fűtőanyag, a rostok és a gyógynövények.
– Szabályozó szolgáltatások: a környezet egyensúlyát tartják fenn, mint az éghajlat-szabályozás-, a vízszűrés, az árvízvédelem és a beporzás.
– Kulturális szolgáltatások: nem anyagi előnyök, mint a rekreáció, a táj szépsége, a lelki feltöltődés és az oktatási értékek.
– Támogató szolgáltatások: az alapvető folyamatok, amelyek nélkül a többi szolgáltatás sem létezne, mint a talajképződés, a tápanyag-körforgás és az oxigéntermelés.
Szerintünk ez egy kicsit önkényes felosztás. Nem tudjuk pl., hogyan kerül egy kategóriába az éghajlat-szabályozás és beporzás.
Mint kívülállónak az a véleményem, a problémákat csakugyan helyi szinten kell elemezni, illetve megoldásokat keresni. Egy országban lehet indokolt a geotermikus energia kiaknázása, míg máshol a napenergia lehet célravezetőbb. Egy harmadik országban bőségesen állhat rendelkezésre a szél- vagy vízenergia.
De érthetetlen számomra, miért vált ez ki dührohamot KK-ból. Ez egy részletkérdés, amiben legitimek az eltérő álláspontok.
KK többször beszél környezetvédelemről, aztán kiderül, természetvédelemről van szó. De spongya rá, nem ő az egyedüli, aki nem különbözteti meg élesen a kettőt.
KK ószövetségi álláspontot feltételez, és ezt a Teremtés könyvéből vett olvashatatlan régi idézettel igyekszik alátámasztani.
Beillesztjük ide a vonatkozó szövegrészt mai nyelvezeten:
Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” (Teremtés könyve, 1.28-29)
KK ezután kijelenti,
„Ez már a múlté, ezen a katolikus egyház is túllépett, lásd II. János Pál enciklikáját.”
Nos, ilyet mondani, hogy a Biblia tanításán már a Katolikus Egyház is túllépett, meglehetősen bátorságra vall, a témát csak felszínesen ismerők bátorságára.
Először is: Nincs olyan, hogy II. János Pál pápa enciklikája. Ő összesen 14 enciklikát (pápai körlevelet) adott ki. Érdeklődők megtalálják a részleteket az interneten. KK valószínűleg felült egy Olty Mária nevű hölgy hamisításának, aki úgy gondolta 1991-ben, hitelesebbek lesznek szavai az állatvédelemről, ha azokat egy tekintély, nevezetesen II. János Pál pápa szájába adja. Mindenesetre a keresztény hitet csak felszínesen ismerő személyeknek is illene tudniuk, egy keresztény (főleg a legmagasabb katolikus egyházi méltóság) nem állíthat ilyeneket:
Különös gonddal óvjátok kistestvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent Lélek lehelt lelket őbeléjük is! Igy hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban! Ne feledjétek hát: az állatokban is Isten szent Lelke lakik, eszerint bánjatok velük!”
KK ezután utal James Lovelock Gaia-hipotézisére, ami a mellékelt Százszorszép világ pdf-ből ismerhető meg leginkább. Miután végigolvastam a pdf-t, de nem lettem okosabb, az interneten találtam meg az alábbi megfogalmazást:
Gaia-hipotézis: Az elmélet szerint a Föld egy élő egységet alkot. Az élő szervezetek és a környezet (a víz, a levegő és a kőzetek) együtt dolgoznak azért, hogy a bolygón fennmaradjon az élet.
Nos, az elmélet lehet egy érdekes, tetszetős és a sajtó által népszerűsített gondolatmenet, tudományos igazsághoz, elmélethez ez kevés.
KK ezután új területre téved:
Szerinte „korlátoltságra vall, ha valaki azt vallja, hogy a hivatalos nemzetközi klímapolitika – tudatlansága eredményeképpen – megfosztja az embereket az olcsó energiaforrásoktól.”
Nos, itt kezdődnek a problémák. Szerintünk realisták szerint olyan ordító a hivatalos klímapolitika (nevesítsük: az IPCC) tudni nem akarása, hogy nehéz itt egyszerű tudatlanságot feltételezni. Az IPCC és a vele egy húron pendülő politikai gépezet, illetve a tudósi étoszt szögre akasztó tudósok olyan sokszor tévedtek, olyannyira szembetűnő, hogy nem az a baj, hogy nem tudnak – ezt lehetne orvosolni – hanem az, hogy NEM AKARNAK TUDNI. Ordító a külső nyomás (politika,média), amit egy USA lerázhatott magáról, merthogy úgynevezett megújuló energiaforrásokkal sokmindent lehet csinálni, de háborút viselni definitív nem. Mindenesetre gyakorlatilag minden érintett tisztában van vele, az IPCC által favorizált és az EU által felvállalt klímapolitika megdrágítja az energiát.
Az meg már egyenesen kabarészámba megy, ha KK kétségbe vonja, sőt korlátoltságként címkézi, hogy a hivatalos nemzetközi klímapolitika megfosztja az embereket az olcsó energiaforrásoktól.
Néhány számadat:
Egy Kínáról szóló tanulmány szerint a napenergia valós költsége átlagosan kétszer olyan magas, mint a széné, míg egy Németországot és Texas államot vizsgáló elemzés szerint a nap- és szélenergia többszörösen drágább, mint a fosszilis energiaforrások.
Németországnak és az Egyesült Királyságnak ma már olyan sok „olcsó” nap- és szélenergiája van, hogy villamosenergia-költségeik a világ legdrágábbjai közé tartoznak.
A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb adatai alapján világos, hogy
ERŐS ÉS EGYÉRTELMŰ ÖSSZEFÜGGÉS VAN A NAP- ÉS SZÉLENERGIA NAGYOBB HASZNÁLATA, VALAMINT A HÁZTARTÁSOK ÉS AZ IPAR SOKKAL MAGASABB ÁTLAGOS ENERGIAÁRAI KÖZÖTT.
Egy olyan országban, ahol kevés nap- és szélerőmű van, vagy egyáltalán nincs is, a villamos energia ára átlagosan valamivel több mint 11 amerikai cent kilowattóránként. A nap- és szélenergia használatának minden 10 százalékpontos növekedésével az áramár több mint 4 centtel nő. Az eredmények közel hasonlóak voltak 2019-ben, a Covid és az ukrajnai háború hatásai előtt is.
Forrás: https://nypost.com/2025/05/07/opinion/cheap-solar-and-wind-is-a-lie-green-countries-pay-more/
Magyarul a portfolio honlapján: Lomborg: veszélyes és drága hazugság övezi a nap- és szélenergiát – Portfolio.hu
KK: Az ásványi szénhidrogének kitermelése, feldolgozása és felhasználása során igen tetemes környezeti és egészségi károk keletkeznek. Erre tekintettel sem indokolt azok korlátlan felhasználása mellett érvelni. (Tudom, Héjjas Pistával az élen állandóan arra hivatkoztok, hogy a megújuló energiák fejlesztése és termelése során még több kár keletkezik. De nem akarjátok tudomásul venni, hogy van egy tudományág, a környezetgazdaságtan, amely módszereinek alkalmazásával megállapítható, hogy mely energiák milyen mértékű felhasználása indokolt.)
Megjegyzéseim ehhez a bekezdéshez:
1, Lehet, hogy nagy falat SZL 16 oldalas tanulmányának elolvasása. Mindenesetre készíttettem egy összefoglalót a ChatGPT-vel. Ebből idézek:
Szarka nem a környezetvédelem vagy a mérsékelt erőforrás-használat ellen érvel. Inkább azt hangsúlyozza, hogy a környezeti problémákat a fizikai valóság pontos feltárására, nem pedig előre rögzített politikai célokra kell alapozni.
Optimista jövőképet vázol fel: szerinte a technológiai fejlődés és az emberi kreativitás révén hosszú távon biztosítható lehet a világ számára a megfelelő mennyiségű energia. A globális energiafelhasználást évi mintegy 1 ZJ nagyságrendben tartja hosszú távon fenntarthatónak. Ennek érdekében szerinte nem a „klímariogatás”, hanem a tudományos vita, az energiaellátás racionalitása, a mérsékletesség és a technológiai fejlődés útját kell követni.
A tanulmány végső üzenete: Szarka szerint a legfontosabb feladat nem az, hogy egy már kialakított klímapolitikai célhoz keressünk tudományos igazolást, hanem hogy újra megnyissuk a vitát az éghajlatváltozás okairól, és a politikai döntéseket a lehető legkevésbé átpolitizált, önkorrekcióra képes tudományos megismerésre alapozzuk. A PBK energia-munkacsoportjának tevékenységét ennek a vitának az egyik magyarországi fórumaként mutatja be.
2, Nem vitatjuk KK megállapítását: Az ásványi szénhidrogének kitermelése, feldolgozása és felhasználása során igen tetemes környezeti és egészségi károk keletkeznek.
De örülnénk, ha nem zárná be szemét a tények előtt: Az úgymond tetemes károknál ezerszer magasabb lenne annak a károkozása, ha eltekintenénk az ásványi szénhidrogének kitermelésétől, feldolgozásától és felhasználásától.
3, Ami pedig a környezetgazdaságtant illeti: Epedve várom, hogy polgárjogot nyerjen a magyar (és európai) politikában. Mert jelenleg az a gyakorlat, hogy ész nélkül, nyakló nélkül szórjuk a milliárdokat úgy az unióban, mint hazánkban. Itt a százmilliárdokat, kumulatív már közel járunk az ezer milliárd forinthoz (ha meg nem haladtuk már). Mindez nulla eredménnyel az éghajlat állapotában. Részletek itt:
https://klimarealista.hu/mennyi-kozpenz-elkoltes-akadalyoz-meg-1-c-homerseklet-emelkedest/
Mindeközben a ráfordítás a valóban égető problémára, a vízgazdálkodásra? Nulla. Nettó zéró, ha így jobban érthető. ÉBRESZTŐ, környezetgazdaságtan!
4, Végül visszatérve KK állítására, „elképesztő tudatlanságra vallanak SZL közelebbről meg nem nevezett megállapításai”, utalunk bejegyzésünkre:
Vajon a legnagyobb európai vállalatok menedzsereit is elképesztő tudatlansággal vádolja KK? Nem lehet, hogy egészen máshol (pl. a tükör előtt) kellene keresni az elképesztő tudatlanságot?
Befejezésül KK fut még néhány kört, olyan imaginárius állításokkal száll szembe, amelyeket SZL (és Héjjas István sem) állított.
2026. augusztus
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
