Továbbra is töretlen az érdeklődés a Paks, dunai vízlépcsők, vízgazdálkodás témakörben. Ma a szakértők újabb hozzászólásait tesszük közzé. Úgy tűnik, a (valódi) szakértők pártállástól függetlenül közös nyelvet beszélnek.
A magyar energetikai szakemberek egy csoportja az elmúlt hetekben megvitatta a dunai vízhozammal és a paksi atomerőművel kapcsolatos rendkívüli helyzetet.
Úgy gondoljuk, az általuk elmondottak közérdeklődésre is igényt tarthatnak, ezért – a szerzők hozzájárulásával – közzétesszük azokat. A bejegyzést addig frissítjük, míg „helyzet” van, és jönnek a szakmai hozzászólások.
Míg Európa erőforrásait az ún. megújuló energiatermelés folyamatosan megújuló szubvencionálása köti le, addig Kína és India világszínvonalra fejleszti atomenergia-termelését.
A philippsburgi leállított atomerőmű hűtőtornyainak 2020-as felrobbantását még lehetett a szektás Zöldek számlájára írni. Ma a Zöldek ugyan nem tényező a politikában, de úgy tűnik, az AfD kivételével az összes többi párt hozzájuk igazodik.
Az ember egyszerűen visszaretten a röpködő százmilliárd eurók összeadásától. Százmilliárdos nagyságrendű az összeg, amit Németország eldobott magától az atomenergia-termelés lefűrészelésével, és százmilliárdokat költöttek idáig az energiafordulatra.
Eredmény: olcsó, megbízható áramtermelés és export helyett drága, megbízhatatlan termelés és importfüggőség.
Innovatív lépés van kialakulóban az atomiparban. Az AMG nyersanyagipari csoport német technológiára támaszkodik a hagyományos atomerőművek kiégett fűtőelemeinek hasznosításában. Úgy tűnik, ez az eljárás forradalmasíthatja az energiatermelést, és új lendületet adhat a kiserőműveknek.
Svédország reálisan közelíti meg az energiaátállást. A svédeket sem a Net Zero, sem a Green Deal nem hatja meg, ehelyett az atomenergiatermelés bővítésére helyezik a hangsúlyt – magas volumenű vízienergia-termelés mellett. A megújulóknak csak marginális, alibi szerepe lesz.
A Kínai Nukleáris Biztonsági Hatóság kiadta a működési engedélyt Kína első tóriumreaktorára. Ez jelentős mérföldkő a fejlett nukleáris technológiák fejlesztésében. A reaktor egy két megawattos, tóriumos olvadt só reaktor (MSR).
Jelen dolgozat célja, hogy erőműveinkre egy olyan életciklus alapú, átfogó komplex értékelési módszertant mutasson be, amelynek műszaki, gazdasági, ökológiai és humanoid szempontjaival számszerűsíthető a természeti és emberi erőforrásaink felhasználásának hatékonysága is.
Kínában hálózatra kapcsolták a a világ első, negyedik generációs, gázhűtésű (HTGR) atomerőművét, amelynek reaktora golyós fűtőelemeket használ (PBR) – jelentette be 2021. december végén hivatalos WeChat-csatornáján keresztül a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (CNNC).