Kedves Kollégák!

Jó, hogy megjelent György László cikke, mert beszélgetünk róla. Egyrészt le sem írta, hogy vízerőmű Fajsznál. Másrészt szerintem nagyon alábecsülte a beruházási- és túlbecsülte a termelésének időnkénti korlátozása miatti többlet import költségét.

Az erőmű életében még nem volt ilyen Duna miatti vészhelyzet. (Jó lenne tudni, hogy az eddigi kereken 4*400.000 üzemóra  alatt összesen hány órában és mekkora átlagteljesítménnyel volt szükség hasonló okok miatt a blokkokat visszaterhelni.)
Sem Fajszot, sem a felette tervezett kettőt nem Paks I Duna miatti zavartalan működése érdekében kell/kellene megépíteni. A fajszinak csak egy n-edik előnye lenne ilyen esetekben a termelés-korlátozás mértékének csökkentése. (Ha lenne, akkor sem működhetne mind a 4 blokk teljes terheléssel!)
Ma (07.30.) 23:30-kor az erőmű 1000 MW teljesítménnyel folyamatosan termel. (Nem tudom, kapott-e már engedélyt, hogy a víz hőmérséklete az 500 m-es határon meghaladhatja 30 C-t (31,5-ig?).)
A biztonság kedvéért az erőmű – gondolom – az utolsó percig próbál lehetőleg 2 blokk 1-1 turbináját szinkronban járatni a hálózattal. Ez a kritikus folyóvizes helyzet nem csak nálunk, hanem EU több országában is hasonló. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az egyesített rendszer egy nagyobb kiterjedésű black-out-jának a valószínűsége az idővel nőni fog. (Egy több évvel ezelőtti cikkben írtam, hogy a leendő fajszi vízerőmű vezénylőjét a paksi erőműbe kellene telepíteni. Azért is, hogy egy black-out utáni újraindulás levezénylése gyorsabb, egyszerűbb lehessen.)

Dr. tech. Héjjas István, 7.31.

Kommentárom a témához:

A Duna alacsony vízállása miatt le akarják állítani az atomerőművet. Az alacsony vízállás egyik oka, hogy csökken a folyó vízhozama. A másik ok az, hogy a folyómeder folyamatosan mélyül.
A medermélyülést maga a folyó okozza azzal, hogy egyre több hordalékot sodor magával, amihez nem kap felülről utánpótlást, mert azt a Duna felső szakaszán működő több tucat vízlépcső visszatartja.
Nem csak az a baj, hogy a Duna vízállása csökken, hanem az is, hogy ezzel együtt süllyed a Homokhátságon a talajvízszint, ahol tömegesen száradnak ki a tavak, és eltűnik a víz a kutakból.
Régen meg kellett volna építeni a régóta tervezett három vízlépcsőt a Dunán, akkor most a vízállás 8-10 méterrel magasabb lehetne. És ezeket nem azért kellene megépíteni, hogy felemeljük a Duna vízszintjét, hanem azért, hogy visszaemeljük arra a szintre, ahol másfél évszázaddal ezelőtt volt.
A rendszerváltás (vagy inkább gengszterváltás) óta a legmagasabb politikai szinten folyamatosan zajlik a vízlépcső ellenes hisztériakeltés és agymosás, azt állítva, hogy a vízlépcső károsítja a természetet és környezeti károkat okoz.
A valóság ezzel szemben az, hogy vízlépcsőkre a természeti és környezeti értékek megóvása érdekében is szükség van.
Gőzerővel folyik a vagyon visszaszerzés, és a korrupt politikusok felelősségre vonása. Az igazi nagy kárt azonban nem azok a politikusok okozzák, akik milliárdokat vágnak zsebre az adófizetők pénzéből, hanem azok a felelőtlen politikusok, akik tudománytalan halandzsákkal butítják az embereket, elhitetve velük, hogy a vízlépcső károsítja a természetet. Ezekhez képest a korrupciós anyagi kár szinte a borravaló nagyságrendjébe esik. És akkor még a morális kárról nem is beszéltünk.
Őket mikor fogják felelősségre vonni?

Korényi Zoltán 7.31.

Elképesztően felelőtlen zagyvaságokat hallhatunk, olvashatunk a médiában a mostani, nyári villamosenergia-termelés helyzetéről.
Miért? Mert a szakmai kérdéseket szinte kizárólag – ahogy ez már hosszú ideje szokássá vált –  újságírók, jogászok, közgazdászok, politológusok és politikusok vitatnak meg.
Se a hozzáértő független mérnökök, se a napi üzemeltetést végző szakemberek nem kapnak lehetőséget a lakosság hiteles tájékoztatásra.
Pedig a társadalom legalább két olyan köztestületet működtet, amelynek alkotmányos kötelessége lenne ezt megszervezni.
Az egyik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a másik a Magyar Mérnöki Kamara (MMK). Nem is szólva a műszaki egyetemekről.
Csak néhány egyszerű kérdést kellene a lakosság számára világossá tenni. Például:

1. Miért kell hűteni az erőműveket?
   Válasz: mert azok a fizika törvényei szerint termelik a villamosenergiát.
   Eszerint az erőművek a bevitt energia 30-60%-át villamosenergiává alakítják, a 40-70%-a pedig hűtés útján a környezetbe (folyóvízbe, tengerbe, vagy a levegőbe) kerül. Ez fizika!
2. Miért kell folyóvízzel hűteni, miért nem lehet környezeti levegővel hűteni?

Válasz: mindkettő lehetséges. A levegőhűtésű erőművek – fizikai okból – a nyári melegben 3-8%-kal kevesebb villamosenergiát termelnek.
A versenypiacon ez óriási költséghátrány lenne.

1. Mekkora a vízhűtésű erőművek aránya világszinten?

Válasz: költségokokból a világ erőműveinek kb. 95%-a vízhűtésű. Levegőhűtést tipikusan sivatagos és vízhiányos helyeken alkalmaznak (Dél-Afrika, Kína, Ausztrália, USA déli része). Nálunk a lignittüzelésű Mátrai Erőmű levegő hűtésű.

A primitív fecsegések elkerülésére profi videófelvételeket kellene készíteni az erőművek belsejéről, a működtetésükről, az üzemeltető személyzet magas fokú képzettségéről és felelősségtudatáról. Magyarul, a való világról.
A parlament bevezethetné pl. „A VALÓSÁG MŰKÖDÉSE” heti/havi egyórás felvilágosító sorozatot a képviselők számára.
Tiszteletet és megbecsülést adva a szakértelemnek, a felelősségteljes munkavégzésnek.
A közélet megtisztítását a teljesítményt nyújtó ember szintjéről, az államnak adót termelő egyének szintjéről kellene indítani.

Héjjas István 7.31.

Kedves Zoltán,

Bár mindenben igazad van, pszichológiai tény, hogy az embereket logikus érvekkel csak olyasmiről lehet meggyőzni, amit már úgyis tudnak, vagy legalább sejtenek. Az emberek a véleményüket nem racionális alapon alakítják ki, ezek mögött vágyak, félelmek, aggodalmak, indulatok, szenvedélyek keresendők. A propaganda csak akkor hatásos, ha ezekre van hatással. És akkor is csak abban az esetben, ha az ilyen vonatkozású állításokat naponta rendszeresen ismételgetik. Így működött annak idején Göbbels propagandája, és ma is így működik minden politikai propaganda.

Észhez térni csak akkor szoktak, ha valami elkerülhetetlen katasztófa lehetősége merül fel. Ahogyan Ady mondta: „Nekünk Mohács kell!”

Üdv. H. Pista

p.s. néhány szakirodalom:

Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza, Gondolatok a tömegmozgalmakról
Bagolyvár Kiadó, 1999.
Eredeti címe: The True Believer, Harper & Row, 1951

Sári László: Dilettánsok történelme
Corvina Kiadó, 2019.
https://tollesigazsag.hu/2025/05/14/hejjas-istvan-sari-laszlo-dilettansok-tortenelme/

Chase Hughes: Ellipszis Kézikönyv, Az emberi viselkedés elemzése és befolyásolása
Nyomdaipari Szolgáltató kkt. kb. 2020.
https://tollesigazsag.hu/2025/05/17/dr-hejjas-istvan-konyvismerteto/

Avram Noam Chomsky: Politika és tömegmédia
https://www.bitcoinbazis.hu/alkalmazott-strategiak-az-emberek-viselkedesenek-manipulaciojara/

FE, okl. vegyész, vízgazdálkodási szakember 7.31.

István (és az általa sorolt irodalom) állítása [„az embereket logikus érvekkel csak olyasmiről lehet meggyőzni, amit már úgyis tudnak, vagy legalább sejtenek”] nem általánosan igaz.

Így pl. nem igaz a Matematikusok csoportjára, mert ott a meggyőzetés érve KIZÁRÓLAG az egyértelmű eszköztár elemein végzett hibátlan-logikájú Bizonyítás helyessége.

N.B.: Minden szakmai érv annyit ér, amennyire sikerül közelítenie az említett Bizonyítást – egyebekben az is csak papperlapapp (bőven akad rá példa, sajna).

Amiből adódik: Nem a teljes közösség feladata a szükséges megoldások kidolgozása (kommentálása, stb.) hanem azoké, akik képesek a leírt módon gondolkodni és alkotni.

Lenkei István, gépészmérnök, atomerőművi szakmérnök, a Paks II. Zrt. volt vezérigazgatója 7.31.

Kedves Kollégák,
Ez a szakmai kör (de bővítetteben: az energetikai civil szervezetek), már több évtizede a maguk eszközeivel, lehetőségeivel és javaslataival jelezték és sürgették a mindenkori kormányzatok felé a Duna-kérdés komplex megoldását.
Mi Pakson először (már!) 1983- ban szembesültünk a problémával. Az azután következő években átalakítások sorozatával kezeltük helyileg (eddig) a helyzetet. Ebbe a szakmai, helyi munkálkodásba tartozott mind az üzemidő-hosszabbítás, mind a Paks2 beruházás előkészítés számtalan elvégzett feladata is.
Ezek intézése során szinte mindig beleütköztünk a “Duna-tabus” ügyekbe, amelynek eredményeként a politikai szereplők mögötti “szakértők” áldásos tevékenységének (és tegyük hozzá önkritikusan: az energetikai és vízügyi szakma gyenge lobbierejének is) köszönhetően a komplex megoldásról szóló feladatok végrehajtása le lett söpörve az asztalról.
Ne legyünk álszentek, a maga környezetében mindegyikőtök/mindegyikünk tudja, hogy nem az úgynevezett “nagypolitika”, hanem konkrét személyek, hozzájuk köthető szervezetek, lobby-körök folyamatosan akadályozták, ahol tudták ennek a kérdéskörnek a megoldását. Ezek a mai napig is a maguk szintjén itt vannak és megteszik ezt. Miből gondoljuk, hogy most másként fognak viselkedni?
Az energetikai, vízügyi szakma a konkrét javaslatait az elmúlt évek során már többször is megtette. Nem ezt kellene tovább “cizellálni”, hanem a most kialakult helyzet kényszere miatt is ráerősíteni minden lehetséges fórumon arra,hogy a Duna-kérdés “Gordiuszi-csomóját” most kell átvágni! Ennek az élére talán most nem az energetikai,hanem a “vizes” szakmának kellene állnia,mivel én úgy látom,hogy a “Duna-komplex ügy” áramtermeléssel kapcsolatos része csak az egyik (de természetesen nem elhanyagolható) eleme ennek a kérdéskörnek.

Be

Kedves Kollégák! Nekem, mint gyémántdiplomás öreg bányamérnöknek a (Bős-) Nagymaros magyar szakaszának megépítése fáj a legjobban. Ebben Dr Kapolyi László akadémikus, Berend T Iván MTA elnök, Vargha János sötétzöld természetvédő és Hajos Adrienn geofizikus negatív szerepéről nem volna szabad megfeledkeznünk. Kapolyi miután megakadályozta a lignit bázisú Bükkábrányi Erőmű létesítését, csődbe vitte az egész szénbányászatot (Eocén program) és eltanácsolta az osztrákokat Nagymarosról, különösen komoly szerepe volt ebben. Még egy pikáns kérdés . Hány híd épült a Duna magyar szakaszán 1990 óta? Hol volt a vízépítő lobbi, csak a Tiszával foglalkozott. Meg is lett az eredménye. Itt a Tisza tetőtől talpig. Jószerencsét

Láng Sándor 7.31.

Mai becslés a sajtótájékoztatóról: jövő hét kedd-szerdájára várják (aug. 4-5.) Paks I utolsó blokkjának a leállítását. A Duna vízszintjének csökkenését pár cm/nap-ban mérik. (Megjegyzés: a hidegvízcsatorna torkolata és vízkivételi mű közötti távolság kereken 1 km. Egészen más a csatornában a szintcsökkenés mértéke, ha 8 vagy csak 1 turbina hűtővizét kell benne közlekedtetni!)

Szerencsés lenne, ha a teljes leállást sikerülne a hét végére eltolni (alacsonyabb fogyasztói terhelés, léghőmérséklet, valamennyi eső is valószínűsítve, rövidebb kiesett paksi termelés).

Én megszámoltatnám: mivel úgysincs hajóforgalom, hozna-e érdemleges (néhány napos csúsztatást eredményező) szintemelést, ha R-Sz R azonnal vezényelne egy pontonos – esetleg víz alatti átkeléssel kombinált – több napos átkelési gyakorlatot valahol a hidegvízcsatorna torkolata és pl. a kalocsai híd közötti Duna-szakaszon (találtam egy fényképes  példát: https://hu.wikipedia.org/wiki/M3_(k%C3%A9t%C3%A9lt%C5%B1_komp_%C3%A9s_pontonh%C3%ADd)#/media/F%C3%A1jl:M3G_ferry_3.jpg) Ha meg a környéken található néhány mozgatható uszály, támogatásként felhasználhatók-e.

[Láng Sándor ezután felidézi a 2014-ben elhunyt Péteri László levelét.] Magyar Tudományos Akadémia: Az energiastratégia készítése a kormányzat feladata és felelőssége!