A bejegyzés német példával szemlélteti: A zöldenergia nyakló nélküli hálózatba táplálása a költségek horribilis emelkedését eredményezi. A magyar rendszer gyakorlatilag leképezi a németet, sőt, még annál is rosszabb, mert a beruházóknak minimális kockázattal sem kell számolniuk. Mindennek nulla hatása van az éghajlatra, fontos feladatoktól viszont elvonja a forrásokat.
Bejegyzésünk a Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának hozzászólását tartalmazza.
A Tisza-kormány fel kívánja gyorsítani a zöld energiára való átállást, elő kívánja mozdítani a villamosenergia-tárolók további elterjedését. Enyhíteni kívánja a szélerőművek telepítési szabályait. A jogszabálymódosításokat társadalmi vitára bocsátotta. Ennek igyekszünk mai bejegyzésünkkel megfelelni.
Az éghajlatvédelmet mímelő maffia üzenete az állampolgárok felé:
Meg kell mentenünk az éghajlatot. Ezért neked finanszíroznod kell időjárásfüggő áramtermelésünket, még akkor is, ha az állam nem tud mit kezdeni az árammal, sőt, a hálózatba táplálás esetén az összeomlana.
Bart De Wever belga miniszterelnök hangosan kimondta, amit minden európai politikus tud, magánbeszélgetésekben beismerik, de nyilvánosan az ellenkezőjét hirdetik:
Az éghajlatvédelem az európai politika legnagyobb melléfogása, és csődbe viszi az azt követő országokat.
A történelemírás valószínűleg úgy fog 2025-re visszaemlékezni, hogy az volt az év, amikor az energiavállalatok végre abbahagyták a klímaválság megjátszását.
Elhozza a neutrinovoltaikus energiatermelés a Kánaánt, vagy itt is a lenyúlások újabb fejezetével van dolgunk (vízautó)?
Az Ibériai-félszigeten április végén bekövetkezett kiterjedt áramkimaradás és más események felvetik a kérdést, hogy mennyire stabil az európai hálózat. Egyre több figyelmeztető hang hívja fel a figyelmet energiaellátásunk zöld átalakításának kockázataira.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) figyelemre méltó konferenciát szervezett 2025. februárjában Brüsszelben, hogy alternatívákat vázoljanak fel a jelenlegi brüsszeli klíma- és energiapolitikával szemben.
A tanulmány átfogó képet ad az ország egyáltalán nem rózsás energetikai helyzetéről, egyúttal megmutatja, milyen irányba lehet elindulni a kilábalás útján.