Címke: CO2

A Nobel-díjas fizikus esete a klímaválsággal

John Clauser fizikus 2022-ben fizikai Nobel-díjat kapott két másik társával együtt a kvantummechanika területén végzett elméleti és gyakorlati munkájáért. 2023. július 25-én a Nemzetközi Valutaalapnál kellett volna előadást tartania a klímamodellekről. Az IMF illetékes igazgatója szembesülve az előadás vázlatával 5 nappal a tervezett időpont előtt lemondta a Nobel-díjas tudós előadását.

Éghajlatvédelem: Léket kapott óceánjáró vagy üres léggömb?

Ábrákkal, grafikonokkal próbáljuk meg szemléltetni, az éghajlat-védelemre fordított kiadások értelmetlenek, semennyivel nem csökkentik a Föld átlaghőmérsékletét. Evvel tisztában van a Föld országainak nagyobb része, és gazdaságuk fejlesztésénél nem is foglalkoznak a CO2-kibocsátással. Sajnos szövetségi rendszerünk megpróbálja ránk kényszeríteni gazdaságunk tönkretételét az éghajlat megmentése címén.

Még egyszer a széndioxidról, mint veszélyes klímagázról

Mai munkánkban igyekszünk nagyon röviden, nagyon tömören, egyszerűen, közérthetően fogalmazni. Összefoglalónk természetesen nem teszi fölöslegessé a honlapunkon eddig írtakat. De naponta szembesülünk vele, hogy egy ötmondatos, tetszetős hibás állításnak több esélye van úgy a politika, mint a sajtó, mint a közvélemény előtt, mint egy képletekkel, integrálszámítással, levezetésekkel megtűzdelt hibátlan tanulmánynak.
Rámutatunk, miért hamis az IPCC számolási módja, amely figyelmen kívül hagyja a legjelentősebb üvegházhatású gázt, a H2O-t.

Az emberi CO2-kibocsátás csekély hatással van a légköri CO2 koncentrációra

Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a „globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!

Kína és a klímaegyezmény

A kínai delegáció aktívan részt vett a Párizsi klímacsúcson (2016) és meg is szavazta a záródokumentumot, majd aláírta az egyezményt. Elvileg tehát csatlakozott a klímavédelmi politikához, azzal a kitétellel, hogy majd csak 2030 után áll módjában a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni. Az indoklás egyszerű és morálisan elfogadható: a kínai emberek elvárásainak megfelelően szeretnék ugyanazt a gazdaságfejlesztési és jóléti pályát befutni, amint tették a fejlett nyugati országok az elmúlt két évszázadban.