John Clauser fizikus 2022-ben fizikai Nobel-díjat kapott két másik társával együtt a kvantummechanika területén végzett elméleti és gyakorlati munkájáért. 2023. július 25-én a Nemzetközi Valutaalapnál kellett volna előadást tartania a klímamodellekről. Az IMF illetékes igazgatója szembesülve az előadás vázlatával 5 nappal a tervezett időpont előtt lemondta a Nobel-díjas tudós előadását.
Ábrákkal, grafikonokkal próbáljuk meg szemléltetni, az éghajlat-védelemre fordított kiadások értelmetlenek, semennyivel nem csökkentik a Föld átlaghőmérsékletét. Evvel tisztában van a Föld országainak nagyobb része, és gazdaságuk fejlesztésénél nem is foglalkoznak a CO2-kibocsátással. Sajnos szövetségi rendszerünk megpróbálja ránk kényszeríteni gazdaságunk tönkretételét az éghajlat megmentése címén.
Mai munkánkban igyekszünk nagyon röviden, nagyon tömören, egyszerűen, közérthetően fogalmazni. Összefoglalónk természetesen nem teszi fölöslegessé a honlapunkon eddig írtakat. De naponta szembesülünk vele, hogy egy ötmondatos, tetszetős hibás állításnak több esélye van úgy a politika, mint a sajtó, mint a közvélemény előtt, mint egy képletekkel, integrálszámítással, levezetésekkel megtűzdelt hibátlan tanulmánynak.
Rámutatunk, miért hamis az IPCC számolási módja, amely figyelmen kívül hagyja a legjelentősebb üvegházhatású gázt, a H2O-t.
Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a „globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!
A riport atól lesz jó, ha a felkészül kérdező kérdéseire felkészült válaszokat ad a válaszadó.
Jelen esetbe Kovács Anita bölcs kérdéseire bölcs válaszokat hallhatunk Miskolczi Ferenc légkörfizikustól.
Héjas István írásához (Elkerülhető-e a klímakatasztrófa? – Magyar Energetika 2020/1) többen fűztek lektori véleményt. Fuggerth Endre reagálását az egyik lektori véleményre ez év áprilisában publikáltuk. A mai alkalommal Miskolczi Ferenc reagálását tesszük közzé.
A klímaváltozás elleni értelmetlen szélmalomharc helyett ésszerűbb lenne a rendelkezésre álló erőforrásokat az alkalmazkodás érdekében felhasználni. A Reális Zöldek ezt már évekkel ezelőtt megállapították. Jelen alkalommal 2015-ös írásunkat idézzük fel újra.
A dízel rehabilitálása mellett egy másik, jóval meghökkentőbb és nagyobb horderejű következménye a gazdaság koronavírus helyzet miatti korlátozásának: Talán alapjaiban rendül meg tudásunk az éghajlat, emberi CO2-kibocsátás és atmoszférikus CO2-koncentráció közötti összefüggésekről.
A kínai delegáció aktívan részt vett a Párizsi klímacsúcson (2016) és meg is szavazta a záródokumentumot, majd aláírta az egyezményt. Elvileg tehát csatlakozott a klímavédelmi politikához, azzal a kitétellel, hogy majd csak 2030 után áll módjában a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni. Az indoklás egyszerű és morálisan elfogadható: a kínai emberek elvárásainak megfelelően szeretnék ugyanazt a gazdaságfejlesztési és jóléti pályát befutni, amint tették a fejlett nyugati országok az elmúlt két évszázadban.
Ez év március 25-én Kovács Anita beszélgetett Dr. Héjjas István gépészmérnökkel az éghajlattal kapcsolatos kérdésekről a KARC FM rádióban.