A várható szuper El Nino és az antropogén CO2-kibocsátás között csak a pánikkeltő gépezet modelljeiben van összefüggés. A lényeg itt is az ’emberokozta klímaváltozás agyakba égetése.
Jelen bejegyzés nem könnyű olvasmány az átlagember számára. Konklúziója megfontolandó:
A légkörben zajló hőáramlások szempontjából az üvegházhatás másodlagos jelentőségű. A 70 %-ban vízborította Föld felszíni hőmérsékletét elsősorban párolgás, hőáramlás és főként a felhőtakaró mértéke szabályozza.
Az interjúban az alábbi témák kerülnek szóba többek közöt:
• a tudományos folyamatok
• mikor volt felmelegedés, mikor lehűlés
• mi a víz szerepe
• mi a nap szerepe
• hogyan torzít a politika
• a párizsi klímaegyezmény, és hogy
• a hőmérsékletátlagolás tévedés.
Bejegyzésünk számos tanulmányt idéz, melyek úgy hosszabb, mint rövidebb időtávon bizonyítják: Az atmoszféra CO2-tartalma követi az egyéb okokból fellépő hőmérsékletváltozást, nem pedig kiváltja azt.
Mai írásunk a laikusok számára hozza közelebb Miskolczi Ferenc elméletét.
Világviszonylatban is igen jelentős művet tart kezében az olvasó, vagy lát maga előtt a képernyőn. Ha klímáról van szó, lehet vele egyetérteni, lehet ellenvéleményt megfogalmazni, de Miskolczi Ferenc légkörfizikus nevét nem lehet megkerülni.
A főáramú narratívát követő tudóstársadalom kardinális hibái:
1, Feltételezik, hogy míg 1850 előtt számos tényező befolyásolhatta a Föld klímájának alakulását, azóta egyedül a CO2-koncentráció felelős az éghajlat változásáért.
2, Bár nem vitatják a vízgőz meghatározó szerepét és mennyiségét, megmagyarázhatatlan módon csak a CO2-re koncentrálnak, mint IR-aktív (az infravörös sugárzást elnyelő majd újra kisugárzó), köznapi megnevezéssel üvegházhatású gázra.
Jelen tanulmány rámutat: évtizedekkel ezelőtt volt már tudományos véleménykülönbség, eszmecsere az ’emerokozta globális felmelegedésről, azaz, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése hozzájárul-e a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséhez, és ha igen, milyen mértékben. Segalstad részletesen bemutatja, milyen hamistítások, torzítások vezettek az IPCC által képviselt mai állásponthoz.
Hamisak voltak a múltbeli CO2-koncentrációk, hamis a CO2 légkörből óceánba történő távozásának sebessége, hamisak a jégmag CO2-tartalmára vonatkozó adatok, az IPCC hamisan értelmezi a szénizotópos vizsgálati eredményeket.
A dogma alátámasztására az IPCC-gépezet az „óceáni kitérési tényezővel (evasion factor)“ még egy új flogiszton-elméletet is felállított.
Honlapunkon már többször leírtuk: Miskolczi Ferenc munkásságát lehet vitatni, lehet megállapításaival egyetérteni, de ha az ember az éghajlat és üvegházhatás elméleti, légkörfizikai alapjait próbálja megérteni, nem lehet nevét megkerülni.
Miskolczi most újabb tanulmánnyal jelentkezik:
Greenhouse Gas Theories and Observed Radiative Properties of the Earth’s Atmosphere =
Üvegházhatású gáz elméletek és a Föld légkörének megfigyelt sugárzási tulajdonságai
címmel.
Az atmoszférában található CO2 mekkora hányada származik emberi tevékenységből?
Ezt a kérdést a klímakutatók zöme nem tette föl az elmúlt évtizedekben. Hiszen egy olyan válasz, amely nem felel meg a klímapánikkeltő gépezet céljainak, pénzmegvonást, a tudományos karrier derékba törését eredményezheti.