Honlapunkon már 2020 februárjában közzétettük Roger Köppel a svájci Weltwoche c. lap főszerkesztője írását: Meg kell-e mentenünk az éghajlatot? Ebben megemlítjük Ranga Myneni, a bostoni egyetem kutatója nevét, aki rámutatott, a Föld folyamatosan zöldül a levegő CO2-tartalmának növényeket trágyázó hatása miatt. Ezt a NASA is megerősíti egy 2016-os írásában. A NASA ebben az írásban azt is megjegyzi, hogy a CO2 mellett nem jelentéktelen az atmoszféra N2O (dinitrogénoxid) tartalmának trágyázó, azaz a Föld kizöldülését elősegítő hatása. Mint tudvalevő, a klímarögeszmés gépezet keresztes hadjáratot folytat a mezőgazdaság ellen, mert az dinitrogénoxidot bocsát ki, amely úgymond üvegházhatású gáz. Olvasóink tisztában vannak vele, az N2O ppb nagyságrendű koncentrációjánál fogva nem oszt és nem szoroz, mégha hitelt is adnánk a nyakatekert, pánikkeltő számításoknak.
Egy 2026-ban készült, az Ecography című folyóiratban megjelent globális elemzés a nagy ökoszisztémákban megfigyelt fokozott növényzetnövekedést vizsgálta, és megállapította, hogy az egyik legerősebb statisztikai összefüggés a nitrogénlerakódás [1] volt – amelynek hatása még az éghajlati és a földhasználati változásokénál is jelentősebb volt.
A Föld növényzete zöldfelületének változása 1982 és 2015 között. Forrás: NASA
A NASA saját földkutatási anyaga a nitrogént a zöldülés második legnagyobb hajtóerejeként sorolja fel, amely a hatás 9%-át teszi ki. A légköri szén-dioxid (CO2) növekedése – szintén a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása miatt – a NASA szerint a zöldülés 70%-át teszi ki.
Bár gyakran szennyező anyagként ábrázolják, a főként fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló reaktív nitrogén csendben trágyázza bolygónkat. Noha a légkör 78%-a nitrogénből áll, ez nem olyan formában van jelen, amelyet sok növény fel tudna használni.
A szén, az olaj és a földgáz elégetése során felszabaduló nitrogén-oxidok azonban műtrágyaként hatnak, amelyeket a növénygyökerek felvesznek, és fehérjék és klorofill képzésére használnak fel.
A mezőgazdasági termelők jó pénzt fizetnek a szintetikus műtrágyákért, amelyek pontosan ezen a kémiai folyamaton alapulnak. A természet az ipari civilizáció mindennapi melléktermékei révén már több mint egy évszázada ennek a műtrágyának egy hígított változatát juttatja az erdőkbe, a gyepterületekre és a mezőgazdasági területekre.
Ezt nem fogják hallani azok a kutatók, akiknek lételeme a riasztó szenzációs hírek folyamatos árama, hogy jövőre is megkapják a következő kutatói támogatást.
Az akadémiai támogató szervezetek nem azért jutalmazzák a tudósokat, mert beszámolnak arról, hogy az ipar hallgatólagosan egy kontinens új lombozatának felét trágyázta meg. Ehelyett olyan munkákat finanszíroznak, amelyek megerősítenek egy kitalált válságtörténetet.
A vegyszereken túl a modern világ mezőgazdasági bőségének nagy része annak köszönhető, hogy a bolygó felmelegedett az elmúlt két évezred egyik leghidegebb időszakából.
A meleg táplál minket
A történészek a Kis Jégkorszaknak nevezik ezt a 600 éves hideg időszakot, amely a 19. század közepéig a világ nagy részét érintette. A termés többször is tönkrement. A gabonaárak az egekbe szöktek. Az állatok takarmányhiány miatt éheztek az istállókban. A folyók, amelyek élő emlékezetben soha nem fagytak be, elég szilárdak lettek ahhoz, hogy át lehessen kelni rajtuk. Azokban a régiókban, ahol a vegetációs időszak amúgy is rövid volt, ez még rövidebbé tette azt, és éhínség következett.
Ezzel szemben a meleg hatalmas segítséget jelent. Nemcsak ma, hanem a korábbi meleg időszakokban is, amikor a hőmérséklet hasonló volt a maihoz.
A középkori meleg időszak alatt az európai szőlőültetvények észak felé, Angliába terjeszkedtek, a földművesek Északon pedig szarvasmarhákat legeltettek Grönland legelőin, amelyek ma már örökké fagyott talaj alatt fekszenek.
Ezek a történelmi példák egy döntő szempontot hangsúlyoznak: az éghajlat dinamikus, és a melegebb időszakok általában egybeestek az emberi jóléttel és a virágzó ökoszisztémákkal. E történelmi kontextus figyelmen kívül hagyása azt jelenti, hogy elfogadjuk a szelektív amnéziát, amelyet egy apokaliptikus célkitűzés vezérel.
Vitathatatlan összefüggés a CO2 és a növénynövekedés között
Annak ellenére, hogy 1000 évvel ezelőtt a földművesek élvezték a meleg időjárás áldásait Grönlandon is, ma már nem részesülnek ennek előnyeiből: annak ellenére, hogy emelkedett a légköri CO2-koncentráció – amelyet tévesen a Föld túlmelegedéséért felelősnek tartanak.
A magasabb CO2-tartalmú légkör növényekre gyakorolt fiziológiai előnye nem marginális elmélet. Ez egy tény, amelyet kormányzati tudósok és mások is megerősítettek.
A NASA által támogatott, három évtizedes, műholdas adatokon alapuló tanulmány kimutatta, hogy a növekvő légköri CO2 a globális levélfelület növekedésének meghatározó hajtóereje, ami körülbelül két további kontinensnyi zöld borításnak felel meg. A NASA beszámol arról, hogy e hatás nagy részét a CO2-trágyázás adja.
A terméshozamokra vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy megnövekedett CO2-szint mellett a búza terméshozama 20–30%-kal, a rizsé 15–32%-kal, a szójababé pedig akár 46%-kal is nő. Az üvegház-üzemeltetők rutinszerűen emelik a CO2-szintet akár 1 000 ppm-re is, hogy felgyorsítsák a paradicsom, az uborka és a saláta termelését.
Ezeket a tényeket nagyrészt eltitkolja a klímaipari komplexum, amelynek a félelemkeltés a lételeme a fennmaradásához. A diktatúráknak pedig a vészhelyzet kihirdetése a lételeme. A csónakban ott vannak még az újságírók, akik ismételgetik és felerősítik az apokaliptikus forgatókönyvet, mert ez extraprofitot hoz nekik is.
Ez a vakság valódi költségekkel jár. A fejlődő országok nyomás alatt állnak, hogy feladják a fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek kivonhatnák népüket a szegénységből.
A kérdés már nem az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok zöldebbé tették-e a bolygót. A bizonyítékok elsöprőek. Lesz-e bátorságuk a hatalmon lévőknek ezt előnyként elismerni?
Hivatkozás:
[1] Számunkra érthetetlen módon még tudósok is meglehetősen pongyolán használják a nitrogén szót, noha egyértelműen nitrogénvegyületről, általában dinitrogénoxidról (N2O) van szó. Ha szabatosan szeretnénk eljárni, a következőképp kellene fogalmaznunk:
Nitrogénvegyületek nitrogén-egyenértékben kifejezve.
Forrásaink:
Ecography – Wiley Online Könyvtár
A CO₂ egyelőre zöldebbé teszi a Földet – NASA Science
2026. augusztus
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
