Magyar energetikai és vízgazdálkodási szakemberek Paksról, dunai vízlépcsőkről II.

Mivel előző, ugyanilyen tárgyú bejegyzésünk meglehetősen hosszúra sikeredett, de továbbra is jönnek a hírek, információk a kérdésben, új bejegyzést nyitunk a vízlépcsők, Paks témában.

A Demokratában Hernádi Zsuzsa tollából augusztus 13-án jelent meg egy nagyon jó összefoglaló

Van megoldás: a vízlépcső

címmel.

A cikkben Wagner Ernő okleveles építőmérnök, igazságügyi szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az alábbiakat mondja:

2026 nyarán a Duna benyújtotta azt a számlát, amelynek kifizetését a magyar politika több mint három évtizeden át halogatta. 2026. augusztus 1-jén 16 órakor a paksi vízmérce mínusz 131 centimétert mutatott. Történelmi minimum, azóta pedig még tovább csökkent a vízszint.

Ujhelyi Géza szerint

Az első megoldandó probléma az, hogy a hűtővíz szivattyúit nem erre a vízszintre tervezték. A Duna vize azonban fokozatosan kimélyítette a folyó medrét, amely ma így jóval lejjebb van, mint a Paksi Atomerőmű tervezésekor. Ezáltal a szivattyúk relatíve magasabbra kerültek, vagyis alacsony vízhozam esetén már nem tudnak vizet szívni, mert a vízfelszín fölé kerülnek. A második baj a Duna felmelegedése. Az alacsonyabb vízhozam következtében az előírt maximum 30 fokos vízhőmérséklet betartása érdekében hamarabb kell csökkenteni a blokkok teljesítményét.

Ezek kiragadott idézetek, a cikket föltétlenül ajánljuk elolvasásra.

Veszely Károly 8.13.

Korényi Zoltán 8.16.

Miután a mérnök számokkal dolgozik és érvel – kihasználva a AI (MI) gyorsaságát – beillesztek ide egy hűtővíz szempontú táblázatot: 

Magyarországi VER-erőművek hűtés szerint – 2024

Forrás: Magyar VER erőművek hűtés

 LÁTLELET ÉS NEMZETI VESZÉLYEK:

1. Nemzetbiztonsági veszély: Paks kiesése, mert nincs elegendő hazai, szabályozható tartalék. („Orvosság”: lignit- és CCGT erőmű).
2. Természeti veszély: ha „nincs nap/szél” és „nincs elegendő/megfelelő hőmérsékletű hűtővíz”. („Orvosság”: levegőhűtésű lignit- és CCGT erőmű. Vegyük elő újra a Heller-Forgó keverőkondenzátoros apróbordás hűtési rendszert.).
3. Szuverenitási veszély: Miközben a napenergia/szélenergia nő, hiányoznak a szabályozható hazai kapacitások, meg az energiatárolók, meg a fogyasztói „rugalmasság”, akkor Magyarország egyre a szomszédos országok termelésétől, a határkeresztező kapacitásoktól és az európai villamosenergia-piaci áraktól függhet. („Orvosság”: politikai és lobbibefolyás nélküli mérnöki-gazdaságossági vizsgálatok és tervezés.)

Nos, a Demokrata cikke szerint az ország hosszútávú energetikai érdekeiért való felelősség 36 éven át hiányzott minden kormányból.
Ha már itt tartunk, továbbra is maradjunk a tényeknél.
Ide másolok egy idézetet, amelynek a háttere a Bős-Nagymaros polémia a médiában:

„Kedves Barátom!

Mint a mi történetünk is mutatja, a politika által (szavazatnövelési célból) elbutított tömegek képesek a saját országuk érdekeivel ellentétes irányba befolyásolni a politikusokat.
Ez nemcsak 1989-1993-ra vonatkozik, amikor a „haladó értelmiség” által szervezett mozgalmak, tüntetések, a Bős-Nagymaros elleni aknamunka különféle változatai tömegeket hangoltak a Duna társadalmi hasznosítása ellen. Ennek a hatása azóta is, máig is tart.
A politika – hatalomtechnikai (szavazatvesztési) okokból – napjainkig is, úgy félt mint a tűztől a vizes témáktól, különösen a Dunától. Félt a „méregzöldektől”, félt, hogy ha előveszi a „vizes” témákat, szavazók fordulnak el tőle.

 De, volt egyszer egy esély arra, hogy ezt a tabut a kormány ügyes vízgazdálkodási stratégia meghirdetésével, ökológiai előnyök bemutatásával megtörje.

 2013-ban Illés Zoltán környezetügyért felelős fideszes államtitkár irányításával a Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült egy első átfogó Nemzeti Vízstratégia tervezete. Ez a vízvisszatartást, az aszálykezelést és a táji vízgazdálkodást állította a középpontba. Még mai is megállná a helyét. Mindenesetre kinyitotta volna a „Duna-tabut”, lehetett volna rendszerszintű vízgazdálkodásról vitatkozni.
Illés Zoltán csapata a társadalmi egyeztetés során több mint 1300 szakmai és civil észrevételt dolgozott fel. A téma 2013 őszén a kormány elé került. 2014-ben viszont új Orbán-kormány alakult. Jelentős közigazgatási átszervezés történt. Megszűnt a Környezetügyi Államtitkárság, Illés Zoltánt nem vették be az új kormányba.

Ezzel a környezetmegőrzést, a vízgazdálkodást is száműzték. Illés Zoltán vegyészmérnök kilépett a „politikai elitből”

Feltételezem, hogy ennek a vízstratégiának a keretében – a paksiak erőteljes fellépésével – megtörtént volna az atomerőmű hűtővízének biztossá tétele. Mindenki régóta tudja, hogy a Paksi Atomerőmű a fajszi duzzasztás nélkül rendkívül kockázatos.

Van egyébként két szempont, amelyben a magyar nép (az elbutítás miatt) öngólt rúg, mert egyszerű ügyekben félre vezetik: 

1. Ha Duna alja süllyed, akkor a növények miatt, a földalatti vízmozgások miatt, az ivóvíz források miatt és a vízi szállítás miatt, meg kell emelni a víz szintjét. Az erőmű csak az ötödik ebben a sorrendben. A cikkből is kiderül, hogy ez csak duzzasztással lehetséges.
2. A Duna 5 országon folyik keresztül, összesen 20 duzzasztóművön át. Ebből az 5-ből csak Magyarország nem épített duzzasztóművet. Bravó!!! Győztünk! ???”

Idézet vége.

Saját véleményem:
(1) A pártalapú politika sohasem nemzetérdekű. (Elvileg sem lehet az.) Fő vezérlője a „politikai haszon”.

(2) Az elmúlt 36 év kudarcainak elsősorban nem a haszonelvű a politika az oka, hanem a hiányzó magyar értelmiség. Amely képes lenne kontrollálni a politikát.

(3) Mi a helyzet a műszaki-természettudományos értelmiséggel?
Válasz egy Babits idézet: „Vétkesek között cinkos, aki néma”. (Leszámítva a „fehér hollókat”).
Wagner Ernő MMK elnök úr múlt heti írása ezt is szóvá teszi.

[Király ]

Láng Sándor 8.16.

Szalma Botond írása az Index-en:

Index – Vélemény – Csak 35 évig nem foglalkoztunk a Dunával, naná, hogy itt a böjtje

Ehhez Szarka László kommentárja 8.17:

Elolvastam Szalma Botond írását, és láttam ATV-interjúját is. A mondandója lényegében ugyanaz, amit többek között a PBK energia-munkacsoport is vall (ld. pl. https://demokrata.hu/tudomany/vizgazdalkodas-es-energia-1205028/). Örvendetes, hogy a racionális gondolkodás sokunkat összehoz, az eltérő politikai  nézőpontok ellenére.

Pálos László 8.17

További kommentjeim a témában

Bős Nagymaroshoz

https://www.youtube.com/watch?v=RwRRqwmlv2c

Kommentem a videóhoz.

Kedves Máté, kamerával ott voltam az ásotthalmi zászlóbontásnál, abban a reményben, hogy a Mi Hazánk szembe mer fordulni a Dumakör és a méregzöldek által terjesztett vízépítésellenes ideológiával. Ezt, ahogy a Jobbik a Mi Hazánk se merte meglépni. A vízlépcsők hiánya miatti medermélyülés hatása és az ezzel járó talajvíztükör süllyedés nyilvánvaló volt. A katasztrofális aszály és Paks leállításának kényszere kellett ahhoz, hogy a politika észhez térjen. Toroczkai jól látta a helyzetet, de addig nem ment el, hogy gazdasági sőt környezeti katasztrófaként kommunikálja a vízlépcső építések elmaradását. Azt, hogy Téged válasszon a tények kényszerítették ki. Magyar Péter most két lehetőség közt mérlegelt. Paks teljes leállítása, az atomenergia kivezetése, amihez „megfelelő” államtitkárt választott, vagy vízbe lökni az úszni nem tudót, várni mig fuldoklik azután kimenteni, amihez még kellemes hajózás is tartozik.

https://www.youtube.com/watch?v=M0zAlEaVD4Y

https://www.youtube.com/watch?v=cDQ6ICB5ZLk

2025 ös Híradóból

https://www.youtube.com/watch?v=5UIMeY6FMjI

Valószínűsíthető, hogy két lehetőség került szóba. Paks teljes leállítása, és annak kommunikációja, hogy az atomenergia nemcsak Németországban, de Magyarországon is kivezethető, és ezt a zöldek által már jelzett klímakatasztrófa is alátámasztja. Ehhez a koncepcióhoz kiváló biodíszlet Kelemen Ágnes múltja és személye. A másik lehetőséd: elmenni a falig és az utolsó pillanatban keresztgátat építeni a Dunán, megkérdőjelezve a rendszerváltás jelszavával – „a duzzasztás környezeti katasztrófa”- együtt, annak szimbólumát a vízlépcső ellenességet. A tőzsdei energiaárak és a közhangulat alapján Magyar Péter ez utóbbi mellett döntött, amihez valljuk be, bátorság és a feltételezett közhangulattal való szembefordulás is kellett. Talán az is, hogy minél messzebb legyen Kelemen Ágnes.

https://www.youtube.com/watch?v=vouCV0OEFas

érdekes

Kommentem STEINER úr ATV ben megjelent anyagához.

A Dunakiliti duzzasztó üzembe állításával a Bősi üzemvízcsatorna szintjének befolyásolása nélkül nyerhető lenne 200 millió köbméter. Ez 10 napig másodpercenként 120 köbméterrel emelhetné a Duna vízhozamát. A melegvíz elhelyezése a Hátságban visszaállítaná a talajvízszintet és néhány meleg tó, hasonlóan más nem üzemelő hőerőművünk hűtő tavához, elviselhető környezeti problémát okozna. Az új kormányzat körül kialakuló személyi kört tekintve, nem lep meg, hogy másokhoz hasonlóan Steiner úr javaslata sem jutott el a döntéshozatal szintjéig. Megítélésem szerint a helyzet megoldásának reményét jelenti, hogy Magyar Péter jobban hisz a szemének mint néhány szakértőjének. Ehhez talán a szembejövő valóság is kellett, az hogy ne csak egy szálka, hanem Paks képében egy gerenda kerüljön Magyar Péter szemébe.

Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök