A tudomány végnapjai

Honlapunk visszatérő témája a tudomány, elsősorban a természettudományok válságos állapota. A mai alkalommal Fuggerth Endre írását tesszük közzé, aki több alkalommal foglalkozott már a kérdéssel.

Előtte azonban hivatkozunk nemzetközi adatokra, melyek bizonyítják, hogy a matematika, fizika, kémia, informatika, biológia és rokon szakterületek kivételével az egész tudományos világot átszövi a baloldali, woke, gender, DEI (diversity, equity & inklusion, sokszínűség, méltányosság és befogadás) eszmerendszer.

Különösen jellemző ez a gondolatvilág a szociológiára, történelemtudományra, filozófiára, nyelvtudományokra, politológiára. De még a közgazdaságtan sem tudja magát kivonni a baloldali állásfoglalás kísértése (helyenként kényszere) alól.

James Manzi brit szociológus a MI segítségével csaknem 200 ezer társadalomtudomány témájú tudományos cikket értékelt ki. Ennek megállapítása (a semleges témájú cikkeket figyelmen kívül hagyva) az volt, hogy a dolgozatok 90 %-a baloldali irányultságú. Tanulmányának címe és elérhetősége: The ideological orientation of academic social science research 1960–2024 (Az akadémiai társadalomtudományi kutatások ideológiai irányultsága 1960–2024).

Hadmut Danisch német blogszerkesztő egyenesen blabla-tudományoknak nevezi fenti felosztásunk második csoportját, és ezt számos bejegyzésében tematizálja. Például: Danisch.de » Über Geisteswissenschaften (A szellemi tudományokról)

Adjuk át a szót ezek után Fuggerth Endrének.

A Tudomány Végnapjai

Szarka László Csaba – szakterülete geofizika; az MTA rendes tagja 2019 óta; szemléletében az objektív valóságra támaszkodó racionális gondolkodás az uralkodó – egyéni indítványt tett az MTA plénuma felé, tisztázandó: MI is (lenne) voltaképp a Tudomány?
Részint gratulálnom kell a kérdésfelvetés bátorságáért, részint szomorúsággal tölt el a kívülről régóta figyelt egyre nyilvánvalóbb tény, hogy mekkora eltévelyedettségben van az a miliő, amit tudományos-világnak hisz a közvélekedés.
A 2026. május 4-én beterjesztett indítvány sorsáról Héjjas István közléséből szereztem tudomást: Elvetésre került, 197 ellene és 66 mellette arányban, dacára hogy az előzetes-nyilatkozatok szerint a 11 szakosztályból csupán 3 viseltetett ellenérzéssel. A végeredmény láttán ezek merültek fel bennem:

i) az indítványt támogatók feltehetően nem mentek el a szavazásra [részvételi arány 50% alatt];
ii) az ellenzők hiperaktivitása figyelemreméltó [„Tisza-jelenség”?];
iii) az egyes osztályok képviseleti-aránya/taglétszáma túlzott;
iv) megbúvó kétszínűség [alig jobb a „szivárványosságnál”].

Kívülállóként az a meglátásom, hogy a JOGOS kérdés felvetése megkésett – mégpedig alaposan.
Ezt a kérdést ugyanis ELŐBB kell a delikvensnek feltenni: mielőtt a Pályára lépne. Mert akinek akkor gőze sincs erről (ismertetőjel: diplomát szeretnék birtokolni; „flepnivel” könnyebb az Élet), annak az soha nem lesz a vérében. Még akkor sem ha a dolgok ügyes meglovaglása folytán az illető tagságot kap a Legfelsőbb Testületben (fényesebb flepni) – ahol aztán mérhetetlen károkat okoz: nemcsak azzal hogy szakszerűtlen tevékenységével lejáratja a Tudományt, de azzal is, hogy többségbe kerülésük esetén a vérbeli tudós elnémíttatik.
Vállalom hogy Természettudomány-sovinisztának bélyegezzen mindenki a Nyelv- és Irodalom-tudományok Osztálya, Filozófiai és Történelemtudományok Osztálya, Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya felől – ezek voltak amelyek azonnali elutasítással reagáltak Sz L Cs indítványára – merthogy a választóvíz létezése nem kérdéses.

• Attól mert valami felépítmény-jelleggel bír (kártyavár) még nem Tudomány – még kevésbé ha csupán egy hordalékhalmaz, amiből valami meg a totális-ellenkezője egyformán levezethető (kodifikált-jogtudomány).
• Attól sem tudomány valami, ha Érték és Kultúra mentén bolyongva talál és tálal érdekességeket (Irodalomtudomány).
• De az is csupán tiszteletet érdemlő tevékenység ha valaki a múlt útvesztőiben bolyongva lel izgalmas vagy tanulságos dolgokra (Történelemtudomány).

A Tudomány mindössze -tudomány ragadvánnyá silányul ezekben a jelentésekben, egyszerűen bizonyos képesség ill. jártasság szinonimájaként. Miként a politikatudományban is (szerencsére még nem képviselteti magát osztállyal az Akadémián belül), vagy a szakácstudományban. De tetten-érhető a szó-átvétel jelentés-változásaként is: The Art of Lying [Jonathan Swift] è A Hazudozás Tudománya.
Szóval, ha a Tudomány fogalmáról még a véleményalkotást sem vállalja be az MTA közössége, akkor ki kellene az elnevezésből dobni a T betűt. Mint az MSZMP-ből azóta már hármat is…
Egyebekben, a helyzet a határainkon túl sem rózsás.

a) A természet-tudós tagsággal bíró ResearchGate újdonat rovata a Q&A Highlights, amelyben legutóbb ez a kérdés merült fel:
„Do you prefer batching experiments or focusing on one at a time? („Egyszerre több kísérletet részesít előnybe, vagy inkább egyenként foglalkozik velük?)”
Eligazító-válaszként ezt találtam írni:
„Science is home of scientists. Not a playground for automats. Each single case needs special circumspection. As well as conclusion drawn from many experiments. (A tudomány a tudósok otthona. Nem pedig az automaták játszótere. Minden egyes eset különös körültekintést igényel. Ugyanígy a számos kísérletből levont következtetések is.)”

b) De van más tapasztalat is.
Egy cikkel, amit (Abstract & Table of Content) ajánlással ekképp jellemeztem:
“a paper of considerable complexity was formulated to treat the issue in a way that can be regarded as Perspective in its theme, Theoretical in points of relevance, supported by facts via critical Survey (not simple “review”) based on many originals” (Készült egy igen összetett tanulmány, amely a témát olyan módon tárgyalja, hogy tematikájában perspektívát nyújtó, releváns szempontjaiban elméleti jellegűnek tekinthető, és amely számos eredeti forráson alapuló kritikai áttekintés (nem egyszerű „áttekintés”) révén tényekkel alátámasztott) hiába kopogtattam az Analytical Chemistry folyóirat főszerkesztőjénél, még válaszra sem méltatott. Az elvetés okai ugyanakkor adottak lennének: Ilyen szerkezet egyetlen fix cikk-kategóriájukba sem fér; a szükségesen-kifejtendő tartalom pedig (messze) túl van a 10,000 szóhatáron.

2026. 05. 29.
Fuggerth Endre

Közzétevő – tudatában annak, hogy milyen nehéz tömören definiálni, mi a tudomány, mi a tudományosság – valahogy így fogalmazná meg Karl Poppers nyomán:

• Tudomány az, ami bizonyítható és cáfolható. A tudomány nem fél a megmérettetéstől, az érvek és ellenérvek nyilvános ütköztetésétől.
• A tudomány a valóságot vizsgálja, ebből következtetéseket von le, majd esetleg ennek alapján új törvényszerűségeket állapít meg.
• A tudomány számára egy sikertelen kísérletsorozat, egy, mérések által nem igazolt teória is tudományos eredmény.
• A tudomány hajlandó az esetleges tévedéseket belátni és revideálni.
• A tudomány nem hajlandó kompromisszumra, elhallgatásra a tudományos igazság rovására. Az ilyen kompromisszumot általában politikai és gazdasági érdekcsoportok követelik meg.
• Ha a kísérleti eredmények nem felelnek meg a finanszírozó, a politikai érdekcsoportok elvárásainak (érdekeinek), a tudomány akkor is ragaszkodik hozzájuk.

Végül megjegyezzük még, hogy az utolsó két pontban említett külső nyomásnak csak kevesen tudnak ellenállni. Példa erre a főáramú klímatudomány, virológia és statisztika, amely futószalagon szállítja az „eredményeket”, a statisztikai adatokat a kívánt narratíva alátámasztására.

2026. június
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök