Régóta mondjuk: Az éghajlatvédelem a közpénzek magánzsebekbe történő átvezetésének leghatékonyabb eszköze. A szereplők maguk nem hisznek a narratívában, ennek számos alkalommal tanújelét adták.
Hollandiában a klímarögeszme speciális változata keseríti meg a gazdálkodók életét.
A korallzátonyok állapota javul. Az emelkedő CO2-koncentráció ellenére. Az évtizedes billenőpont-tákolmány ezen a téren is összeomlott. A tudóst játszó sarlatánok hallgatnak. A főáramú média hallgat.
Továbbra is töretlen az érdeklődés a Paks, dunai vízlépcsők, vízgazdálkodás témakörben. Ma a szakértők újabb hozzászólásait tesszük közzé. Úgy tűnik, a (valódi) szakértők pártállástól függetlenül közös nyelvet beszélnek.
Ha az elmúlt három évezred hőmérsékleti alakulásáról beszélünk, aknamezőre tévedünk. Kevés tudományos téma annyira politizált, annyira átitatva intézményi narratívákkal — és annyira fogékony módszertani trükkökre —, mint a múltbeli hőmérsékletek rekonstruálása. Pedig az adatok, objektíven nézve, meglepően egyértelműek. Csak előítéletek nélkül kell értelmezni őket.
A magyar energetikai szakemberek egy csoportja az elmúlt hetekben megvitatta a dunai vízhozammal és a paksi atomerőművel kapcsolatos rendkívüli helyzetet.
Úgy gondoljuk, az általuk elmondottak közérdeklődésre is igényt tarthatnak, ezért – a szerzők hozzájárulásával – közzétesszük azokat. A bejegyzést addig frissítjük, míg „helyzet” van, és jönnek a szakmai hozzászólások.