Legmagasabb napi hőmérséklet a feljegyzések kezdete óta, azaz 80 éve?

(Újra) önkívületben a főáramú magyar sajtó. Mint minden évben, most is előkaparnak valami trükkösen megfogalmazott nemzetközi hírügynökségi jelentést, és egyszerre 100 forrásból eresztik rá a magyar olvasóközönségre. 2022 januárjában megtudhattuk, az eddigi legforróbb hét év van mögöttünk. Májusban szembesültünk vele, Indiában rekordot döntögetnek a májusi hőmérsékletek.

2023-ban ismét megtudhattuk, hogy olvad a jég az Arktiszon, és hogy beléptünk a globális megfőlés időszakába.

Mindezek egyetlen célt szolgálnak: Ne zúgolódjunk utolsó filléreink, nemzeti szinten utolsó milliárdjaink feneketlen hordóba töltögetése miatt, eszünkbe ne jusson az éghajlathoz való alkalmazkodás, nem pedig civilizációnk tönkretétele – az éghajlat megmentése ürügyén.

Nos, az aktuális pánikkeltés szerint…

2024 július 21-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a világon a feljegyzések kezdete, azaz 1940 óta; a globális átlagos felszíni hőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt – jelentette be kedden az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

Jellemző a klímapánikkeltő gépezet számára, hogy meg sem próbálkoznak megmagyarázni, miért pont 1940-et választották ki a följegyzések kezdetének. Valószínűleg azért, mert így figyelmen kívül hagyhatták a harmincas évek valóban magas hőmérsékleteit, amelyek sok helyen még mindig az adott hely hőmérséklet-rekordjának számítanak.

Köztudott, hogy Nagy Britanniában 1659-ben kezdődtek a feljegyzések, és a két legforróbb nyár 1826-ban  (17,6 °C) illetve 1976-ban (17,8 °C) volt. Innentől fogva lassan terjedt el a világon a hőmérsékleti adatok regisztrálása, de még a 20. század elején is a Föld kis része volt csak statisztikailag feltérképezve.

1. ábra. Nem lehet egy bizonyos évhez hozzárendelni a feljegyzések kezdetét. Kép forrása: https://homeclimateanalysis.blogspot.com/2009/12/station-distribution.html


2. ábra. USA (mai napig érvényes) hőmérséklet-rekordok. A színek a rekord mérésének évtizedére utalnak. Átszámolási segédlet: [CELSIUS] = ([FAHRENHEIT] – 32)/1,8

Szemlélve a fenti ábrát: Ha a legmelegebb év az USA egyes államaiban akkor volt, ahogy a képen szerepel – legtöbbször a múlt század harmincas éveiben -, akkor erősen valószínűsíthető, hogy a melegrekordok is ezekhez az évekhez köthetők.

3. ábra. Tony Heller pedig rámutat: 2024. július 21. a 20. leghidegebb nap volt az 1895 óta vezetett USA följegyzések óta. A legmelegebb évek 1901 és 1936 voltak. Az Egyesült Államok azon kevés országok egyike, amelyek jó minőségű hosszú távú feljegyzésekkel rendelkeznek, és ahol az ilyen jellegű elemzés lehetséges.

4. ábra. 1936-ban mért, de ma is érvényes USA hőmérsékletrekordok

Az USA hivatalos https://www.weather.gov/ oldala pedig mutatja, melyek azok a mai napig túl nem szárnyalt hőmérséklet-rekordok, melyeket 1936-ban mértek:

Érthető mostmár, miért 1940-et nevezte ki a klímapánikkeltő gépezet a feljegyzések kezdetének?
De sokszor leírtuk már:

Rekord hőmérsékletek vadászása egy adott régió átlaghőmérsékletének követése helyett egyrészt félrevezető, másrészt legalább annyi a kilengés negatív irányba, mint pluszba, csak éppen erről a főáramú média NEM TÁJÉKOZTAT.

A pánikkeltő gépezet viszont folyamatos pergőtűz alatt tart bennünket, amennyiben egy-egy évet, hónapot nevez ki egy bizonyos időszak legmelegebb évének, hónapjának. Józanabb volna az átlaghőmérséklet folyamatos nyomon követése, csak hát az nem hoz semmit a konyhára, értsd, annak adatai nem látványosak, illetve nem lehet velük megindokolni a gazdaságot fojtogató klímaintézkedéseket.

5. ábra. UAH 2024 június

Az átlaghőmérséklet műholdas méréseit (UAH, University of Alabama) folyamatosan, röviden, tömören, érthetően foglalja össze Dr. Roy Spencer, fizikus, korábbi NASA-tudós.

Az aktuális adatok szerint az 1979-2024 évek átlagától történő eltérés jelenleg +0,8 °C. A lineáris melegedés trend 1979. januárja óta +0,15 °C dekádonként (+0,15 °C az óceánok, és +0,20 °C a szárazföldek felett).

Ezt is csak ismétlésképp mondjuk: A negatív rekordokról pedig az Elektroverzum tájékoztat rendszeresen.

Néhány friss hír innen:

Ausztráliában sorra dőlnek meg a mínusz-rekordok

Július 19-én látványos havazás volt Ausztrália délkeleti részén, az Ausztrál Alpokban, noha a Science hómentes jövőt prognosztizált a régió számára.

Queenslandben július 22-én újabb rekord alacsony hőmérsékleteket mértek. A trópusi Queensland északi részén, Cairnsben 11,4°C-ra, Townsville-ben 8,6°C-ra, a Sunshine Coaston pedig figyelemre méltó 3,7°C-ra csökkent a hőmérséklet. A tengerparti városok, például Mackay is megérezte a hideget, ahol a hőmérséklet 4,4°C-ra csökkent.

Queensland déli részén a hőmérséklet nulla fok alatt volt: Oakeyben -4,4°C volt a leghidegebb reggel az államban, Amberleyben -1,2°C-ot mértek, Applethorpe-ban -3,8°C-ot, Warwickban pedig -3,7°C-ot.

Máshol is megdőltek a régóta fennálló negatív rekordok: a Cape York-i Palmerville-ben például 125 éve a leghidegebb napot élték át, 0,5 °C-os rekordalacsony hőmérséklettel.

Szokatlan hideg Indiában

Az indiai meteorológiai hivatal (IMD) szerint az indiai Bengaluru városában minden idők egyik legalacsonyabb nyári hőmérsékletét mérték, 23,8 °C-kal.

Karnataka fővárosa ezzel jelentősen eltért az átlagtól, és az India déli részén fekvő város történetében – az 1800-as évek végéig visszanyúló sorozatban – az egyik legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet regisztrálta.

A szokatlan hideg elsősorban a Karnataka partvidéke fölötti alacsony nyomású területnek tulajdonítható, amely az Arab-tenger felől hűvös, nedves levegőt áramoltatott az állam belső régióiba. Ezt emelte ki CS Patil, az IMD kutatója, aki mindössze 24 óra alatt drámai, 3,2°C-os nappali hőmérséklet-csökkenést észlelt, ami a világ ezen részén az évnek ebben az időszakában rendkívül szokatlan.

Hidegfront Texasban, sorra dőlnek meg a napi mínusz-rekordok

Az egész Egyesült Államokban a szokatlanul hideg időjárás volt a héten a meghatározó téma – ezért a médiában a vergődés.

A hőmérséklet az USA nagy részén már egy hete az átlag alatt van, és várhatóan így is marad.

Szokatlan hideg június Nagy-Britanniában

A szokatlan hideg a denevér-állomány megtizedeléséhez vezetett, mivel az állatok nem találtak elég (rovar) élelmet.

Szokatlanul stabil jégtömeg a Hudson öböl nyugati partjánál

A vastag jég fennmaradása ellentmond számos szakértő várakozásának, akik azt jósolták, hogy idén hamarosan eltűnik a jég a régióból.

Napi negatív rekordok dőltek, többek között a texasi Killeen-Fort Cavazosban, ahol kedden 28°C-os új rekord alacsony hőmérsékletet mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat feljegyzései szerint ez a legalacsonyabb maximumhőmérséklet, amelyet valaha is mértek július 23-án a térségben, és még mindig az 1978-ban mért 30°C alatt van.

A német RTV televízió pedig jelenti,

A túl sok jég miatt egyre nehezebb áthaladni az arktiszi Északnyugati átjárón.

Mindezek után idézünk David Craig bejegyzéséből (dailyskeptic.org), amely a brit Met Ofice és a BBC állítását elemzi a „minden idők legforróbb júniusáról”:

„A múlt hónap hivatalosan a legmelegebb június volt„.

Ennek az állításnak az igazolására a „szakértők” a harmadik trükköt alkalmazták: „azt állítva, hogy bár június az Egyesült Királyságban katasztrófa volt az időjárás szempontjából, a globális hőmérséklet (ha egyáltalán mérhető) rekordszinten volt.”

A kulcsszavak a következők: „a feljegyzések óta”. Amit a „tudósok” a feljegyzések kezdeteként használtak, az ezúttal az 1980-as év – néhány évvel azután, hogy műholdakat kezdtek használni a Föld hőmérsékletének mérésére. Az 1970-es évek vége előtt nem lehetett mérni a Föld hőmérsékletét, mivel sok helyen nem regisztráltak hőmérsékletet.

De emlékezzünk rá, mi történt a Föld éghajlatával az 1960-as és 1970-es években. A hőmérséklet olyan alacsony volt, hogy még a klímarögeszmés Guardian újság új jégkorszakot jósolt:

6. ábra.Guardian 1974: A műholdak mutatják, új jégkorszak jön.

7. ábra. The New York Times 1974: Terméskieséssel és tömeges éhínséggel kell számolni.

8. ábra. A CIA az elnök számára összefoglalta a tennivalókat az eljövő jégkorszakra.

9. ábra. A New York Times még 1978-ban is a tudósokra hivatkozott, akik tudták, tovább tart a 30 éve kezdődött lehűlés.

Ugye érthető ismét csak, miért 1980-at (illetve 1940-et) nevezte ki a gépezet 2024-ben a feljegyzések kezdetének? Természetesen a megjósolt jégkorszak soha nem következett be, és természetesen az 1960-as és 1970-es évek lehűlését kb. 1980-tól felmelegedési időszak követte. Az éghajlati katasztrófák hívei soha nem jutottak el odáig, hogy elmagyarázzák nekünk, hogyan hűlhetett a globális hőmérséklet körülbelül 20 évig az 1960-as és 1970-es években, miközben a légköri CO2 szintje növekedett. Azt hiszem, ez egy olyan kérdés, amit nem szabad feltennünk, különben arra a következtetésre juthatunk, hogy a klímacsászárnak nincs ruhája.

Sőt, erős jelek utalnak arra, hogy a perzselő forró 1920-as és 1930-as évek, az amerikai „Dustbowl” évei, amelyek John Steinbeck A harag szőlője című regényében szerepelnek, sokkal forróbbak voltak, mint a mai állítólag „rekord” hőmérsékletek:

10. ábra. Genf, 1934: 100 gleccserből 15 növekszik, 81 pedig fogy.

11. ábra. Tudósok, 1934: A pólusok olvadnak, a tengerszint 13 m-rel fog emelkedni. 

1936-ban a levegő CO2-tartalma – ha hihetünk a hivatalos adatoknak – 30 %-kal volt a mai érték alatt.

Mainál jóval magasabb hőmérsékletek jóval alacsonyabb CO2-koncentráció mellett? Ez csak egyet bizonyít. A CO2-koncentráció nem befolyásolja az átlaghőmérsékletet.

A kérdéssel részletesebben foglalkozunk Korreláció és kauzalitás – Klímarealista (klimarealista.hu) c. bejegyzésünkben.

2024. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.