2023-ban ismét megtudhattuk, hogy olvad a jég az Arktiszon, és hogy beléptünk a globális megfőlés időszakába.
Mindezek egyetlen célt szolgálnak: Ne zúgolódjunk utolsó filléreink, nemzeti szinten utolsó milliárdjaink feneketlen hordóba töltögetése miatt, eszünkbe ne jusson az éghajlathoz való alkalmazkodás – civilizációnk tönkretétele helyett az éghajlat megmentése ürügyén.
Nos, az aktuális pánikkeltés szerint…
Jellemző a klímapánikkeltő gépezet számára, hogy meg sem próbálkoznak megmagyarázni, miért pont 1940-et választották ki a följegyzések kezdetének. Valószínűleg azért, mert így figyelmen kívül hagyhatták a harmincas évek valóban magas hőmérsékleteit, amelyek sok helyen még mindig az adott hely hőmérséklet-rekordjának számítanak.
Köztudott, hogy Nagy Britanniában 1659-ben kezdődtek a feljegyzések, és a két legforróbb nyár 1826-ban (17,6 °C) illetve 1976-ban (17,8 °C) volt. Innentől fogva lassan terjedt el a világon a hőmérsékleti adatok regisztrálása, de még a 20. század elején is a Föld kis része volt csak statisztikailag feltérképezve.
Szemlélve a fenti ábrát: Ha a legmelegebb év az USA egyes államaiban akkor volt, ahogy a képen szerepel – legtöbbször a múlt század harmincas éveiben -, akkor erősen valószínűsíthető, hogy a melegrekordok is ezekhez az évekhez köthetők.
Az USA hivatalos https://www.weather.gov/ oldala pedig mutatja, melyek azok a mai napig túl nem szárnyalt hőmérséklet-rekordok, melyeket 1936-ban mértek:
Érthető mostmár, miért 1940-et nevezte ki a klímapánikkeltő gépezet a feljegyzések kezdetének?
De sokszor leírtuk már:
Rekord hőmérsékletek vadászása egy adott régió átlaghőmérsékletének követése helyett egyrészt félrevezető, másrészt legalább annyi a kilengés negatív irányba, mint pluszba, csak éppen erről a főáramú média NEM TÁJÉKOZTAT.
A pánikkeltő gépezet viszont folyamatos pergőtűz alatt tart bennünket, amennyiben egy-egy évet, hónapot nevez ki egy bizonyos időszak legmelegebb évének, hónapjának. Józanabb volna az átlaghőmérséklet folyamatos nyomon követése, csak hát az nem hoz semmit a konyhára, értsd, annak adati nem látványosak, illetve nem lehet velük megindokolni.
Az átlaghőmérséklet műholdas méréseit (UAH, University of Alabama) folyamatosan, röviden, tömören, érthetően foglalja össze Dr. Roy Spencer, fizikus, korábbi NASA-tudós.
Az aktuális adatok szerint az 1979-2024 évek átlagától történő eltérés jelenleg +0,8 °C. A lineáris melegedés trend 1979. januárja óta +0,15 °C dekádonként (+0,15 °C az óceánok, és +0,20 °C a szárazföldek felett).
Ezt is csak ismétlésképp mondjuk: A negatív rekordokról pedig az Elektroverzum tájékoztat rendszeresen.
Néhány friss hír innen:
Ausztráliában sorra dőlnek meg a mínusz-rekordok
Július 19-én látványos havazás volt Ausztrália délkeleti részén, az Ausztrál Alpokban, noha a Science hómentes jövőt prognosztizált a régió számára.
Queenslandben július 22-én újabb rekord alacsony hőmérsékleteket mértek. A trópusi Queensland északi részén, Cairnsben 11,4°C-ra, Townsville-ben 8,6°C-ra, a Sunshine Coaston pedig figyelemre méltó 3,7°C-ra csökkent a hőmérséklet. A tengerparti városok, például Mackay is megérezte a hideget, ahol a hőmérséklet 4,4°C-ra csökkent.
Queensland déli részén a hőmérséklet nulla fok alatt volt: Oakeyben -4,4°C volt a leghidegebb reggel az államban, Amberleyben -1,2°C-ot mértek, Applethorpe-ban -3,8°C-ot, Warwickban pedig -3,7°C-ot.
Máshol is megdőltek a régóta fennálló negatív rekordok: a Cape York-i Palmerville-ben például 125 éve a leghidegebb napot élték át, 0,5 °C-os rekordalacsony hőmérséklettel.
Szokatlan hideg Indiában
Az indiai meteorológiai hivatal (IMD) szerint az indiai Bengaluru városában minden idők egyik legalacsonyabb nyári hőmérsékletét mérték, 23,8 °C-kal.
Karnataka fővárosa ezzel jelentősen eltért az átlagtól, és az India déli részén fekvő város történetében – az 1800-as évek végéig visszanyúló sorozatban – az egyik legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet regisztrálta.
A szokatlan hideg elsősorban a Karnataka partvidéke fölötti alacsony nyomású területnek tulajdonítható, amely az Arab-tenger felől hűvös, nedves levegőt áramoltatott az állam belső régióiba. Ezt emelte ki CS Patil, az IMD kutatója, aki mindössze 24 óra alatt drámai, 3,2°C-os nappali hőmérséklet-csökkenést észlelt, ami a világ ezen részén az évnek ebben az időszakában rendkívül szokatlan.
Hidegfront Texasban, sorra dőlnek meg a napi mínusz-rekordok
Az egész Egyesült Államokban a szokatlanul hideg időjárás volt a héten a meghatározó téma – ezért a médiában a vergődés.
A hőmérséklet az USA nagy részén már egy hete az átlag alatt van, és várhatóan így is marad.
Szokatlan hideg június Nagy-Britanniában
A szokatlan hideg a denevér-állomány megtizedeléséhez vezetett, mivel az állatok nem találtak elég (rovar) élelmet.
Szokatlanul stabil jégtömeg a Hudson öböl nyugati partjánál
A vastag jég fennmaradása ellentmond számos szakértő várakozásának, akik azt jósolták, hogy idén hamarosan eltűnik a jég a régióból.
Napi negatív rekordok dőltek, többek között a texasi Killeen-Fort Cavazosban, ahol kedden 28°C-os új rekord alacsony hőmérsékletet mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat feljegyzései szerint ez a legalacsonyabb maximumhőmérséklet, amelyet valaha is mértek július 23-án a térségben, és még mindig az 1978-ban mért 30°C alatt van.
A német RTV televízió pedig jelenti,
A túl sok jég miatt egyre nehezebb áthaladni az arktiszi Északnyugati átjárón.
Mindezek után idézünk David Craig bejegyzéséből (dailyskeptic.org), amely a brit Met Ofice és a BBC állítását elemzi a „minden idők legforróbb júniusáról”:
„A múlt hónap hivatalosan a legmelegebb június volt„.
Ennek az állításnak az igazolására a „szakértők” a harmadik trükköt alkalmazták: „azt állítva, hogy bár június az Egyesült Királyságban katasztrófa volt az időjárás szempontjából, a globális hőmérséklet (ha egyáltalán mérhető) rekordszinten volt.”
A kulcsszavak a következők: „a feljegyzések óta”. Amit a „tudósok” a feljegyzések kezdeteként használtak, az ezúttal az 1980-as év – néhány évvel azután, hogy műholdakat kezdtek használni a Föld hőmérsékletének mérésére. Az 1970-es évek vége előtt nem lehetett mérni a Föld hőmérsékletét, mivel sok helyen nem regisztráltak hőmérsékletet.
De emlékezzünk rá, mi történt a Föld éghajlatával az 1960-as és 1970-es években. A hőmérséklet olyan alacsony volt, hogy még a klímarögeszmés Guardian újság új jégkorszakot jósolt:
Ugye érthető ismét csak, miért 1980-at (illetve 1940-et) nevezte ki a gépezet 2024-ben a feljegyzések kezdetének? Természetesen a megjósolt jégkorszak soha nem következett be, és természetesen az 1960-as és 1970-es évek lehűlését kb. 1980-tól felmelegedési időszak követte. Az éghajlati katasztrófák hívei soha nem jutottak el odáig, hogy elmagyarázzák nekünk, hogyan hűlhetett a globális hőmérséklet körülbelül 20 évig az 1960-as és 1970-es években, miközben a légköri CO2 szintje növekedett. Azt hiszem, ez egy olyan kérdés, amit nem szabad feltennünk, különben arra a következtetésre juthatunk, hogy a klímacsászárnak nincs ruhája.
Sőt, erős jelek utalnak arra, hogy a perzselő forró 1920-as és 1930-as évek, az amerikai „Dustbowl” évei, amelyek John Steinbeck A harag szőlője című regényében szerepelnek, sokkal forróbbak voltak, mint a mai állítólag „rekord” hőmérsékletek:
1936-ban a levegő CO2-tartalma – ha hihetünk a hivatalos adatoknak – 30 %-kal volt a mai érték alatt.
Mainál jóval magasabb hőmérsékletek jóval alacsonyabb CO2-koncentráció mellett? Ez csak egyet bizonyít. A CO2-koncentráció nem befolyásolja az átlaghőmérsékletet.
A kérdéssel részletesebben foglalkozunk Korreláció és kauzalitás – Klímarealista (klimarealista.hu) c. bejegyzésünkben.
2024. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |