| Gondoltuk volna, hogy a medencékben véletlenül megfulladt emberek száma tökéletes korrelációban van a Nicolas Cage színész főszereplésével készült filmek számával?
Ugyancsak szoros az összefüggés az évente megválasztott Miss America életkora és azon gyilkossági esetek száma között, amelyekben forró gőz és más forró tárgyak játszottak szerepet. Úgy tűnik, hogy egyértelmű összefüggés van a világméretű, nem kereskedelmi célú űrrakétakilövések és az USA-ban szerzett szociológiai doktori fokozatok száma között. Forrás, ahol a szóban forgó összefüggések grafikonjai is megtalálhatók: |
Mintegy tíz napja beszámoltam nem túl kellemes tapasztalataimról avval az ismerősömmel, aki a véleménycsere legelemibb szabályait felrúgva minden áron az ’emberokozta globális felmelegedés tézisét akart bebizonyítani – csak éppen nem észérvekkel, hanem ellenkezőleg: Észérvek előtti bezárkózással, ezerszer megcáfolt állítások újbóli ismétlésével.
Az illető a napokban mintegy az eszmecsere végleges lezárásaként az alábbi képet küldte el, és jelezte, nem kíván az ’emberokozta éghajlatváltozásról többet velem véleményt cserélni.
1. ábra: Ezt akarja velünk elhitetni a klímapánikkeltő gépezet.
A levélíró szerint a kép magáért beszél, feleslegesnek tart akár egy mondat erejéig magyarázatot írni hozzá. Úgy gondolja, az ábra önmagában megcáfolja honlapunk egész tartalmát. Hiszen a vak is látja. Ahogyan emelkedett a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve az atmoszféra CO2-tartalma, pont úgy emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. Tíz napja megemlítettem, a képet küldő személy természettudományos végzettséggel rendelkezik, és a közigazgatásban dolgozik jó pozícióban.
A képhez és az illető leveléhez az alábbi gondolatokat fűzzük:
Ha tudományos igénnyel akarunk érvelni, illene a kép forrását megadni, hogy ellenőrizhessük, milyen kontextusban, milyen adatbázisból származnak az adatok.
Persze némi keresgéléssel rá lehet jönni, hogy az ábra innen származik:
https://news.climate.columbia.edu/2017/03/10/the-science-of-carbon-dioxide-and-climate/
Hiányzik az adatok forrása. Itt lényeges volna, milyen adatbázist vettek figyelembe az ábra alkotói: szárazföldi és tengeri mérőállomások vagy műholdas mérések adatait (netán vegyesen, melyik évtől melyiket, stb.). A szárazföldi mérőállomások jelentős részénél ugyanis hamis hőmérséklet-emelkedést ad, hogy az állomás nem a lakott területen kívül, hanem azon belül található.
A képen nemes egyszerűséggel a hőmérséklet fok mértékegységben van megadva. A minimum az volna, hogy az ábra alkotói odaírják, hogy °F, de a tudományos nyelvezetben az USA-ban is a °C-t vagy °K-t használják. Nos, ha átszámoljuk az értékeket, ez azt jelentené, hogy a hőmérséklet 1880 és 2013 között 56,75 °F-ről 58,0 °F-ra (13,9 °C-ról 14,6 °C-ra) emelkedett.
Hiányzik az időskála beosztás, ami pontosabb azonosítást tenne lehetővé.
Hiányzik a hiatus (1940-es – 70-es évek), az az időszak, amikor a növekvő CO2-koncentráció ellenére csökkent az átlaghőmérséklet. Mindez eleve megkérdőjelezi az ábra hitelességét.
A kép alkotói a főáramú klímanarratívával egyetemben magabiztosan állítják, 120 évvel ezelőtt 280 ppm volt a CO2 koncentrációja. Ennek azonban számos korabeli mérés ellentmond.
2. ábra. A Pallas Nagy Lexikon 1897-es kiadásának vonatkozó bejegyzése: A CO2 koncentrációja az atmoszférában 400 ppm.
További ábrák különféle lexikonokból:
https://klimarealista.hu/klimariogatas-helyett-klimarealizmust/ 6. pont.
Innentől fogva minden, erre a 280 ppm értékre alapozott számítás csak spekuláció, amely alapján nem szabad a gazdaságot romboló intézkedéseket hozni.
Természetesen voltak és vannak időszakok, amikor együtt mozog az atmoszféra CO2-koncentrációja és hőmérséklete. De mivel éppúgy vannak olyan időszakok is, amikor növekszik a CO2-koncentráció, a hőmérséklet pedig stagnál vagy csökken, itt időleges korrelációról beszélhetünk csak, nem pedig kauzalitásról.
Alábbi ábránk az elmúlt 11 ezer év hőmérsékleti rekonstrukcióit adja vissza Dansgaard, Johnson, Schönwiese és Kehl nyomán.
3. ábra: Az elmúlt 11 ezer év hőmérsékletváltozásai
150 év adatai pedig bizonyítják:
Voltak időszakok, amikor a CO2-koncentráció együtt mozgott a hőmérséklettel, voltak olyanok, amikor ellentétes volt a változás.
4. ábra. Ha csak időnként van korreláció az átlaghőmérséklet és a CO2-koncentráció között, akkor utóbbi nem okozhatja a fölmelegedést. Forrás: https://eike-klima-energie.eu/2023/02/22/klimarealismus-statt-klimanotstand/
Az ábrát alkotó és azt felületesen szemlélő személyek nem akarják, hogy tudjuk: A Föld CO2-kibocsátásának 95 %-a természetes eredetű, az ember csak 5 %-ért felelős.
5. ábra: Éves globális C-emissziók a geológiai kibocsátás nélkül. Forrás: IPCC.
Kenneth Skrable et al. amerikai kutatók megállapították, hogy az 1750 óta az ember által kibocsátott CO2-nek csupán 23 %-a maradt a légkörben. A többi természetes tározókba, elsősorban az óceánokba került. https://klimarealista.hu/ujabb-bizonyitek-a-co2-nem-okozhatja-a-folmelegedest/
A részünkre elküldött ábra csak egy szűk időszakot ölel fel, hiányoznak az 1880 előtti hőmérséklet-változások, illetve 2023-ban akár frissebb adatokat is lehetne találni. A kép küldőjének jó oka van arra, hogy ezeket figyelmen kívül hagyja.
6. ábra: Az elmúlt 1200 év hőmérsékleti trendjei jó minőségű proxy adatokból levezetve.
Magyarázat:
Referenciavonalnak a mai általánosan elfogadott átlaghőmérsékletet – 14°C-ot tekintjük. Míg a klímarögeszmének behódolt nemzetközi szakirodalom tizedfokokra, tehát a tényleges értékek tizedére hamisít minden 1880 előtti hőmérsékletváltozást, mi szakirodalmi adatokkal támasztjuk alá: A változások 5-6 fokos ingadozást jelentenek 1200 év alatt, illetve, ha csak a 19. század közepéig vizsgáljuk a trendeket, akkor 1000 év alatt. És mindez…
konstans CO2-koncentráció mellett ment végbe.
Nézzük a részleteket.
Ü 1 Középkori meleg időszak, 800-1300, 2-4 fokkal a mai hőmérséklet fölött.
Ezt alátámasztó források:
http://www.science-skeptical.de/blog/beispiellose-erwarmung-oder-beispiellose-datenmanipulation/001195/
(Ma csak az archive.org-on keresztül érhető el.)
Ü 2 Wolf-minimum,1280-1340
Az időszakról nehéz számszerű adatokat találni.
Klima : Erderwärmung ? Vielleicht passiert auch das genaue Gegenteil.*
Solar activity – the past 1200 years | PAGES (pastglobalchanges.org)
Ü 3 Spörer-minimum, 1420-1570
Ü 4 Maunder-minimum, 1654-1715
Hőmérséklet-csökkenés: 1-3 fok a maihoz képest.
7. ábra: London, vásár a Temze jegén 1684-ben
https://eike-klima-energie.eu/2022/05/16/extremwetter-waehrend-des-maunder-minimums/
Ü 5 Dalton-minimum, 1790-1830
Hőmérséklet-csökkenés: 1-2 fok a maihoz képest.
8. ábra: London, vásár a Temze jegén 1814-ben
https://www.britannica.com/science/Dalton-minimum
Ü 6 Hiatus (megtorpanás) 1940-1970
Bár a szakirodalom megtorpanásról, szünetről beszél, bizony kemény, világméretű hőmérséklet-csökkenés volt ebben az időszakban. Csakhát az adathamisító gépezet érzi:
Ha beismeri, hogy ezekben a (jól dokumentált hőmérsékletű) években, a világméretű gazdaságfellendülés, az erősen növekvő CO2-kibocsátás időszakában jelentősen csökkent a hőmérséklet, ez egyet jelent az ’emberokozta klímaváltozás nevű kártyavár lerombolásával.
Pontos adatok híján néhány sajtóhírrel szemléltetjük a korabeli hőmérsékleteket:
„1940 januárja közel 50 éve a leghidegebb hónap volt, és végül a 20. század második leghidegebb januárja lett. A hónap közepén hat évtized óta először fagyott be a londoni Temze, 21-én pedig Wales középső részén -23 °C-os rekordhideget mértek. A legrosszabb esemény azonban a hónap vége felé következett be, amikor a délnyugatról érkező enyhe levegő és az északkeletről érkező hideg levegő összecsapása nagyon erős havazást okozott, többek között Sheffieldben 1,2 méteres hó esett
9. ábra: Katonák szabadítják ki a vasúti síneket a hóból Manchester és Sheffield között 1940-ben.
Nagy-Britannia déli részén hó helyett eső esett, ami még nagyobb katasztrófát okozott, mivel a fákat, távíróvezetékeket és villanyvezetékeket vastag – helyenként akár 30 centiméter vastag – jég borította. Ez már túl sok volt, és sok ág és vezeték leszakadt a jég puszta súlya alatt. Ráadásul havazott is, ami még nagyobb nyomorúságot okozott az amúgy is a háború tól alatt szenvedő embereknek. Az 1940-es jégvihar néven ismert esemény az egyik legdrámaibb időjárási eseményként vonult be a történelembe.”
Forrás: Weatherwatch: 1940 Ice Storm added to misery of war | Snow | The Guardian
„1952 ősz, Nagy-Britannia:
Kifejezetten HIDEG. A szeptember, október és november három hónapjára vonatkozó 7,9 fokos CET-érték az 1961-90-es átlaghoz képest (mínusz) 2,3 fokos anomáliát jelentett.
Szeptember: a 20. század leghidegebb ilyen hónapja volt (CET). Oxfordban (Radcliffe Obszervatórium) ez volt a leghidegebb szeptember a feljegyzések 1815-ös kezdete óta.
November: 27-30. között (Dél-)Wales és Kelet-Anglia közötti sávban heves havazás hullott, amely akár 20-25 cm mélységet is elérhetett, és hatalmas hótorlaszok halmozódtak fel a hegyekben. A falvakat 2,5 m-es hófúvások terítették be.”
Forrás: Weather in History 1950 to 1974 AD (weatherweb.net)
További szalagcímek ugyanerről a honlapról:
„1947 február: A feljegyzések óta leghidegebb február.
1954: Feltűnően hűvös nyár, -1,1 és -1,8 °C közötti anomáliákkal.
1956 február: Angliában és Walesben a hőmérséklet 4 °C-kal elmarad a sokévi átlagtól.
1961 Karácsony: A feljegyzések óta az egyik leghidegebb karácsony.
1962 március: A 20. század leghidegebb márciusa.
1962-63 tele: Az évszázad leghidegebb tele.”
Figyelem, AKH-hívők: 1940 és 1970 között a levegő CO2-tartalma 300 ppm-ről 315 ppm-re növekedett. Ugyanezen időszak alatt az átlaghőmérséklet 1-2 °C-ot esett.
10. ábra: 20. századi hiatus. 1940 és 1970 között a CO2-koncentráció növekszik, a hőmérséklet csökken.
Ha ezt az 1,5 °C-os hőmérsékletcsökkenést berajzoljuk az 1. ábrába, az alábbi módon nézne ki a 20. századi hiatus és a CO2-koncentráció közötti összefüggés:
11. ábra: Az 1. ábra a korrigált hőmérséklet-adatokkal.
Hogy mindenki értse: 1940 és 1970 között csökkent az átlaghőmérséklet, noha a CO2-koncentráció növekedett. És ezt senki nem tagadja le, a pánikkeltő-adathamisító gépezet annyit tud tenni, hogy a hőmérsékletcsökkenés mértékét tizedére hamisítja. Ami már csak azért is nevetséges, mert 0,2 °C hőmérsékletcsökkenés nem váltott volna ki ilyen reakciókat a sajtóból:
12. ábra: USA tudósok: jön az új jégkorszak.
A ma legmegbízhatóbb műholdas mérések szerint a Föld átlaghőmérséklete 2016 és 2023 áprilisa között nem nőtt – emelkedő CO2-koncentráció mellett.
13. ábra: Az Alabamai Egyeteme műholdas hőmérsékletmérési eredményei
Lord Christopher Monckton of Brenchley brit (realista) klimatológus pedig egy kicsit nagyobb időszakot, tízezer évet elemezve bizonyítja be: Nincs összefüggés az átlaghőmérséklet és a levegő CO2-koncentrációja között.
14. ábra: Nincs korreláció a hőmérséklet és CO2-koncentráció között – 11 ezer év távlatából sem
De térjünk vissza az ominózus, mai bejegyzésünket kiváltó ábrához.
Az ábra a CO2-koncentrációval állítja párhuzamba az átlaghőmérséklet-növekedést – megfeledkezve a legfontosabb ÜHG-ról, a vízgőzről, melynek koncentrációja 30-90-szer nagyobb a széndioxidénál, de a jóval szélesebb abszorpciós sávok miatt IR-abszorpciós hatása legalább 100-szor nagyobb, mint a CO2-é.
Ábránk egyforma léptékben ábrázolja a két gáz koncentrációját, illetve a CO2 koncentrációnövekedését.
15. ábra: A vízgőz koncentrációjához képest szinte észrevehetetlen a CO2 koncentrációja és annak változása. A metánt meg sem kíséreltük feltüntetni. Koncentrációja a CO2 koncentrációjánál 200-szor kisebb. Az N2O koncentrációja pedig a metánénál 7-szer alacsonyabb.
Amit mindenki elsőre lát:
A vízgőzhöz képest jelentéktelen a CO2 koncentrációja, illetve annak emelkedése.
Az ábráról tudni kell: Az víz ábrázolt koncentrációértékei átlagértékek. Ezen belül nagy a szórása a földrajzi hely, évszakok és napszakok függvényében.
16. ábra: IR-aktív gázok (ÜH gázok) a légkörben.
A 16. ábra jól szemlélteti az egyes IR-aktív (üvegházhatású) gázok arányát.
Nos, ha ugyanabban a diagramban ábrázoljuk az elmúlt 1200 év hőmérsékletváltozásait és ÜHG koncentrációváltozásait, az alábbi ábrát kapjuk:
17. ábra: Megegyezik a 6. ábrával, kiegészítve az ÜH gázok koncentrációváltozásaival.
1200 év adatai bizonyítják: Bár előfordulhatnak olyan időszakok, amelyekben párhuzamosan mozgott az atmoszféra CO2-koncentrációja és az átlaghőmérséklet, ezek azonban véletlenszerű egybeesések. Kauzalitást, ok-okozati viszonyt nem lehet megállapítani.
Ha az éghajlatra érvényes kauzalitást keresünk, sokkal hamarabb megtaláljuk azt a Nap belsejében lezajló ciklikus folyamatok és a földi klíma között. Evvel több bejegyzésben is foglalkoztunk.
https://klimarealista.hu/tag/nap-es-klima/
Innen csak egy ábra:
18. ábra: Egy példa a valódi kauzalitásra. Sok évszázadon keresztül érvényes: alacsony napfolttevékenység hideg időszakot, magas napfolttevékenység meleg időszakot prognosztizál.
És még egy ábra, amely ábrázolja a napfoltok száma, a mágneses mező és a hőmérséklet közötti összefüggéseket az elmúlt 160 év viszonylatában:
19. ábra. A Nap mágneses mezejének, a napfoltok számának és a földi átlaghőmérsékletnek a változása az elmúlt 150 évben. Piros: napfolt-index. Kék: Szoláris geomágneses index. Zöld: Földi átlaghőmérséklet. Forrás: A szoláris geomágneses aktivitás hatása a Föld éghajlatára. A cikk 12 évvel ezelőtt született.
2023. október
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
