Az itt linkelt írások nem feltétlenül tükrözik a Reális Zöldek Klubjának álláspontját.
2021.11.01.
Mi követi a kényszeroltást? Lesz-e újabb világkrízis? Merre tart a klímaharc? Mire kell az univerzális alapjövedelem? Fabio Vighi újabb zseniális írása! (Erdély.ma)
A politikai elit a globális pénzügyi tőkével együttműködve a világjárványnak nevezett manipulációk gerjesztésével egy gazdasági világválság kirobbantását készíti elő. Az eddigi gazdasági rendszerek irányított összeomlasztása zajlik, aminek árnyékában a totális megfigyelés diktatúráját próbálják kivitelezni. Miközben a társadalmi párbeszédet cenzúrával és megfélemlítéssel fojtják el, egy olyan bio-technológiai-kapitalista disztópia felé terelnek bennünket, melynek pokoli mélységeit majd csak egy következő globális válság fogja igazán megmutatni. A vírussal való riogatást tekinthetjük akár előételnek is ahhoz, aminek a felszolgálását fő fogásként már meg is kezdték energiahiánnyal körített szén-dioxid-lábnyom formájában – írja legújabb tanulmányában egy olasz professzor, Fabio Vighi. A Cardiff Egyetemen tanára szerint a járvánnyal kapcsolatos tudomány, amit utasításra követnünk kell, azt már a saját szolgálatába állította a pénzügyi elit politikai bűntársaival együtt. Ezzel az eszközzel akadályozzák meg, hogy tudatosulhasson bennünk a körülöttünk összeomlóban lévő világunk – tette hozzá. Fabio Vighi hangsúlyozta: a valódi tudomány, ami mostanság már csak a cenzúra falai mögött láthatatlanul működhet, soha nem követelne magának olyan diktatórikus jogosítványokat, mint amilyeneket szerte a világon az állítólagos demokratikus országok vezettek be.
És hogy mi köze a pandémiának az univerzális alapjövedelemhez és a klímavédelem ideológiájához? – ez is kiderül az elmúlt évek egy legjobb elemzéséből. Fabio Vighi írását Dér Imre fordította, szakmailag pedig Szilágyi Erzsébet ellenőrizte. A témával kapcsolatban Fabio Vighi legutóbbi írását ugyancsak az Erdély.ma jelentette meg.
2021.01.16.
Hárfás Zsolt: Egy majdnem blackout: a megújulók miatt elsötétülhet Európa (origo.hu)
A villamos energia a világ fejlettségének mai szintjén olyanná vált számunkra, mint a levegő vagy a víz. Ez csak akkor tudatosul bennünk, amikor hirtelen elsötétül minden…
2021. január 8-án, pénteken csak egy hajszál választott el bennünket egy kijózanító, Európa-szintű masszív áramszünettől, ami nem az első eset volt. Az egyik ok: a megújuló energiaforrások nyakló nélküli rendszerbe állítása, ami miatt bármikor bekövetkezhet egy nagyobb áramszünet Európában…
Németországban a villamosenergia-fogyasztás kielégítéséhez szükséges áramot döntően a német gáz-, szén- és atomerőművek termelték meg, hiszen a nap- és szélerőművek már hosszú hetek, hónapok óta alig tudnak villamos energiát termelni. Ilyen időjárásfüggő erőművekkel nem lehet ellátásbiztonságot garantálni. Az már csak hab a tortán, hogy a magas fosszilis alapú áramtermelés következtében például ezen a napon az energiamixhez köthető szén-dioxid-kibocsátás 550 g/kWh között mozgott. Eközben az atombarát Franciaországban e kibocsátási érték csak 80-90 g/kWh volt, köszönhetően annak, hogy a villamosenergia-termelés ezen a napon is 65-70 százalékban atomerőművekből származott…
A 2021. január 8-i majdnem blackout intő példa, hiszen a hozzáértő rendszerirányítók munkájának köszönhetően az európai villamosenergia-rendszer egyensúlyát sikerült súlyosabb következmények nélkül helyreállítani. A jövőben azonban az ellátásbiztonságot garantálni nem képes nap- és szélerőművek rohamtempójú további terjedésével, valamint ezzel párhuzamosan, a folyamatosan termelésre képes európai szén- és például Németországban a még üzemelő atomerőművek leállításával az ilyen események még súlyosabbak lehetnek, és Európa-szerte hatalmas és visszatérő áramszüneteket okozhatnak.
Mindezek miatt létkérdés, hogy a tagországokban a jövőben is álljanak rendelkezésre azok az alaperőművi kapacitások, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek a megfelelő mennyiségű villamos energia megtermelésére. Ennek megkerülhetetlen alappillérei – a klímavédelmi és versenyképességi célokat is figyelembe véve – az atomerőművek.
Közzétevő kiegészítése: A napokban elromlott a számítógépem. Se kép, se hang. A szerelő megállapította, hogy a tápegység nem tudott megírkózni egy áramlökéssel. Hozzátette még, szünetmentes tápegysége úgy az alacsonyabb, mint a magasabb áramlökéseket tudja érzékelni – és ezekből egyre több van mostanában.
2021.01.06.
Orbán Viktor elküldte a klímaügy vezetőit (telex.hu)
Idén január 1-jétől életbe lép az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer), amely körül éles vita alakult ki. Ez a szisztéma azt jelenti, hogy minden energiakereskedőnek (áram- és gázkereskedőknek, illetve üzemanyag-forgalmazóknak) az általuk értékesített energiamennyiség arányában meghatározott megtakarítást kell elérniük, akár az ügyfeleiknél, akár más felhasználónál. A G7 szakcikke mutatja be részletesen ezt a rendszert…
Ez egy lépcsőzetesen emelkedő kötelezettség, idén még kisebb összeget jelent, de a csúcsévben, 2024-ben már akár 130-140 milliárd forintot ró a kereskedőkre.
Az elfogadás kapcsán két nagy vita alakult ki, egyrészt, hogy a távhőszektornak is kell-e fizetnie (az ágazat végül ügyesen kifarolt), illetve hogy a lakosságot hatósági, rezsicsökkentett áron kiszolgáló egyetemes szolgáltatókra vonatkozzon-e a rendszer. Végül a szakma meglepetésére, nekik is fizetniük kell.
A szakmából többen megerősítették, hogy erről valóban volt szakmai vita. Az egyetemes szolgáltatók (MVM és E.ON) úgy érezték, hogy ők már eleve agyon vannak terhelve mindenféle kötelezettséggel, ráadásul a hatósági ár miatt ők áremeléssel sem tudják kitermelni a kötelezettséget. A többiek, a szabadpiaciak (a teljesség igénye nélkül MET, Alteo, CEZ, OMV, CYEB, Elmű-Émász, EKER) persze inkább örültek, hogy többfelé oszlik a teher.
Egyesek szerint a vita elmérgesedett, mások szerint a hangnem nem lépte túl az elmúlt években megszokott ezernyi konfliktus stílusát (volt konfliktus az energiastratégia, a klímacélok, a szélenergia, a tarifák, a napelemek kapcsán is)…
Miért vesztek össze?
De egyáltalán kik voltak a frontvonalak élharcosai? A kormányzatban az terjedt el, hogy az EKR felelősei (így a most elengedett energetikai államtitkár) „megvezették” a miniszterelnököt azzal, hogy a nagy teherrel a rezsicsökkentés intézményét veszélyeztették. Állítólag Palkovics László miniszter mellett Varga Mihály pénzügyminiszter volt támogató, utóbbi mint a büdzsé felelőse örült, ha a piacról érkezik forrás az energiahatékonysági projektekre, és nem az állam berkein belül kell ilyet keresni.
Míg Mager Andrea, aki az MVM-csoportért is felel, illetve az MVM vezetői nagyon tiltakoztak. Hallottunk olyan számítást, hogy Paks nélkül a teljes hazai egyetemes szolgáltatói szektornak 1 százalékos az eredményhányada, amit bőven elvitt volna az EKR.
Mindenesetre a vonatkozó kormányülésen állítólag elég kemény vita volt Palkovics László és Mager Andrea között, a csatát ott Palkovics nyerte, a háborút viszont lehet, hogy elvesztette.
A klímaügyek kérdése eleve régóta vegyes megítélésű a kormányzatban. Egy ideig Orbán Viktor mintha kifejezetten hátráltatta volna az európai klímaegyezményeket, a kérdést nem tartotta fontosnak, de aztán mintha megértette volna, hogy ez a fiataloknak egy fontos téma, és már nemcsak Áder János köztársasági elnök, de maga a kormányzat is európai klímaélharcosként próbált mutatkozni…
2021.01.01.
Brückner Gergely: Az ilyen szürke novemberi napok tartós áramszüneteket hozhatnak a jövőben (telex.hu)
Amikor olyan nap- és szélmentes időszak köszönt be, mint most november elején, akkor a jövőben súlyos hiányjelenségek várhatóak…
November elején a mi áramrégiónkban (ami Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Romániát és a Balkánt jelenti) 12 napig ilyen idő volt. Ilyenkor nem működnek az időjárásfüggő – vagy más néven: megújuló – erőművek, például
• a mi egyre nagyobb kapacitással üzemelő naperőműveink, amelyek akár nulla, akár 700-1000 MW kapacitással is tudtak termelni;
• a hatalmas romániai szélparkok (együtt mintegy 3000 MW kapacitással). Romániában az elmúlt időszakban sok ligniterőművet bezártak, az állam exportőrből importőrré vált, ha nincs szél, ők is vásárolni kényszerülnek a regionális áramtőzsdékről, elsősorban a magyarról…
A piacnak pedig már csak az a szabálya, hogy ha a kereslet nő, a kínálat apad, jó magas árak alakultak ki. Így is történt, november 26-ra elszabadult a pokol, a zsinórár felment 80 euróig, a csúcsár 100 euróig, vagyis a jegyzések megháromszorozódtak. A HUPX magyar árampiacon a hazai árak verték a cseh és a szlovák árszinteket, a románnal szinkronban mozogtak…
Aszódi Attila, a BME NTI egyetemi tanára a részletes számok ismertetése nélkül is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy szinte minden forgatókönyv esetén bőven lesznek olyan üzemállapotok, amikor szélcsend és borús időjárás idején komoly zavarok és hiányok jelentkeznek. A forgatókönyvek az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) is rendelkezésére állnak…
Ezért különösen a Balkánon kell majd óvatosan „zöldíteni”, mert ebbe a régióba nehezebben jut el bármilyen befektetői tőke a megújuló fejlesztésekre, és ezeknek az országoknak értelmes alternatívát kell kínálni, hogy megcsinálják a maguk „Balkan Energiewende”-jüket, vagyis energiafordulatukat, hogy ne legyenek ilyen árkövetkezmények, mint amelyeket most novemberben láthattunk – teszi hozzá Turai József.
2021.01.01.
Meglepő áramárakkal zárult 2020: manipuláció történt?
(telex.hu)
Különös rövid- és hosszú távú árakkal zárta az évet a hazai árampiac. November második felétől Karácsonyig a referenciapiacnak számító Németországban is drága volt az áram, de nálunk még a német piachoz képest is lényegesen magasabbak voltak az árak. Ez az árszint már a hazai ipar versenyképességébe mart. Több piaci szereplőben a manipuláció gyanúja is felmerült…
Az egymással technikailag összekapcsolt (market coupling) magyar, cseh, szlovák és román piacon valamiért mindig mi húzzuk a legrövidebbet? Esetleg az árral büntetnek meg minket a magas importhányadunk miatt?
Német szélhiány
Ha egy nagyobb térség összképéből indulunk ki, Németországban, amely a magyar piac szempontjából ármeghatározó, arra lehetett következtetni, hogy a novemberi és decemberi egyszerre szél- és napmentes napok, hetek alatt a kulcspozícióba került szenes és gázos erőművek próbáltak nyereséget maximalizálni, és csak jó drágán adtak el áramot.
Közzétveő megjegyzése: Látszik, hogy a szerző járatos az áramtőzsde rejtelmeiben. Azonban egy ilyen személynek nem szabadna egy ilyen mondatot leírni, hogy olcsó energiaforrásnak tekinti a szelet.
