Még egyszer a zöldhidrogénről: A protagonisták tudják, hogy pénzelégetésen kívül semmi hozadéka nincs

Csak ha a pénzelégetést okosban csinálják, akkor jut is, marad is.

Honlapunk egyik slágertémája a hidrogénstratégia és a hozzá hasonló jól hangzású nevek alatt futó adópénzelégetés. A média a gyönyörtől ájuldozva ismételgeti a szlogeneket:

és

És ugyanez a média éretlennek tartja saját olvasóit arra, hogy tájékoztassa őket, zöldacél, zöldhidrogén, hidrogénstratégia az igen költséges játékszerek, melyek definitív rontják az acélipar versenyképességét.
Emlékszünk még a táblákra közútfelújításai munkálatoknál? „Az Ön adópénze itt dolgozik.”
Nos, ennek analógiájára minden hidrogénes projektnél ki lehetne írni:

Itt égetjük el az Ön adópénzét. Persze okosban. 

És mivel a szereplők tudnak számolni, így tisztában vannak a projektek értelmetlenségével, kényszerűen fel kell tennünk a kérdést: Miért csinálják?

Nézzük a részleteket:

Egy t acél gyártásához 450 kg kokszra van szükség, ez 237,- €/ t gyártott acél fajlagos költségnek felel meg.

Ha a kokszot zöldhidrogénnel helyettesítjük, az igény 54 kg/ t acél. 26,5 €ct/kWh ipari áramárból (megfelel a 2022-es német és a 2024-es magyar ipari áramárnak) kiindulva a zöldhidrogén ára a veszteségeket nem számolva 12,5 €/kg. Üzemi körülmények között természetesen a hidrogén nehezebb kezelhetősége, fokozott biztonsági felételek, speciális szállítási, tárolási követelmények miatt jóval magasabb költségekkel kell számolnunk. És ha az elektromos áramnál csak zöldáramot vennénk figyelembe, ami sem Németországban, sem Magyarországon nem reális, akkor az árak még magasabbak volnának. Ezt a két számot összeszorozva azt kapjuk, hogy 1 t zöldacél energiaköltsége 675,- €.

Következmény: A piacot elárasztja az olcsó EU-n kívüli acél, melynek gyártásakor nem erőltetik a zöldrögeszmét, és CO2-adót sem kényszerülnek fizetni.

Az EU acéltermelése a 2010-es 170 millió t-ról mára 130 millió t-ra, azaz 24 %-kal zsugorodott. A legnagyobb német acélgyártó, a Thyssen-Krupp, a 2025-ös évre 11 ezer fő elbocsátást jelentett be.  A Dunai Vasmű idén bocsátott el 1700 dolgozót ABC-sorrendben.

A zöldrögeszme általános gazdaságpusztító hatására a közelmúltban hívtuk fel a figyelmet: Az utolsó kapcsolja le a villanyt – ha lesz még áram egyáltalán

A túlélés egyetlen lehetősége tehát úgy Magyarország, mint az EU számára: Búcsút mondani a zöld rögeszmének.

Nem fog könnyen menni, mert

1. 1. a rögeszmének számos haszonélvezője van, kezdve a szélturbina- és napelemparkok üzemeltetőitől az ingyenélő ún. NGO-kig.[1]
   2. Mégha a politika egyes szereplői fel is ismerik, hogy a zöldrögeszme valójában egy gazdaságpusztító zsákutca, senki sem fog nyíltan kiállni avval, hogy amit 20 éve próbáltunk veletek megetetni, az maszlag és pénzelégetés volt.
   3. Ugyancsak nehéz lesz jobb belátásra bírni a tudós társadalom azon tagjait, akik eddig az ’emberokozta klímaváltozás mellett tették le a voksot, valamint a média képviselőit, főleg, hogy mindkét csoport nemzetközi támogatást érez.

Egy biztos. Egyszer véget fog érni a zöldrögeszme. De nem mindegy, hogy egy száguldó autó szépen lefékez, vagy a betonfalnak csapódik.

Hivatkozások:
[1] Közzétevő egyetlen olyan NGO-t sem ismer, amely ne a mások pénzén küzdene nemes célokért. A „mások” legtöbb esetbe az adófizető, akinek a pénzét a KORMÁNY adja oda az ún. nemkormányzati civil szervezeteknek.

Források: 
Rekord-Energiepreise und Wasserstoffmärchen als Mittel zur Industriezerstörung: Die Existenzkrise der deutschen Stahlindustrie – ANSAGE
„Grüner Wasserstoff” für die Stahlproduktion: Eine weitere Luftnummer grüner Volksverblödung – ANSAGE

Strompreise in Europa: Was Strom in der EU kostet

2025. november
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök