Boldog afrikaiak, boldog eszkimók…

– ostoba fehérek? Az eszkimók és afrikaiak tudják: a klímával nem lehet viccelni, igazodni kell hozzá. Legyen az bármilyen szélsőséges, az értelmes ember (homo sapiens) képes hozzá alkalmazkodni. Legyen szó öltözékről, építési módokról, a terület védelméről árvizekkel szemben, ellenintézkedésekről a csökkenő csapadékmennyiséggel, a süllyedő talajvízszinttel szemben.
Jakutföldön a januári átlaghőmérséklet -50 °C, júliusban +19 °C.

Kongóban az évi középhőmérséklet 24–25 °C, a napi és évi ingadozás csekély.

Így elmondhatjuk, hogy Földünk leghidegebb és legmelegebb régiói között az átlaghőmérséklet különbsége átlagosan 40 °C.

És bár mindezek ismertek a pánikkeltő gépezet számára is, mégis mindent megtesznek a Nettó nulla eléréséért, azaz az egész emberiség biztos és olcsó energiaellátásának fölszámolásáért, ami még a gépezet saját bevallása szerint is csak néhány tizedfokos hőmérséklet-emelkedést akadályoz meg – esetleg.

Ha saját személyünkről van szó, mi is képesek vagyunk az éghajlathoz alkalmazkodni.

Nyáron így öltözködünk,

Télen pedig így.

Ha pedig szeretünk kerékpározni, holmi eső sem rettent el bennünket tőle.

Építkezési stílusainkban is igazodunk a klímához.

Észak-Európára inkább az alpesi tetők jellemzők.Közép-Európára a nálunk jól ismert sátortetők.

Ahogy haladunk délebbre, egyre gyakrabban találkozunk lapos tetős épületekkel.

Amennyiben pedig a helyzet megkívánja, és a feltételek adottak, az ember aktívan is képes környezete alakítására.
Hollandia területének jó része a tengerszint alatt fekszik. Évtizedes munkával, elsősorban gátépítésekkel több mint 1500 km2-t nyert el az Északi tengertől.

És ha az emberiség történelmének szakaszaira tekintünk vissza, azokban is igazodott az ember a változó klímához, a zord időjáráshoz. Pedig technikai eszközeit nem lehet egy napon említeni a mai, fejlett ipar nyújtotta eszközökkel.

És mégis, sötét erők megpróbálják nekünk alternatíva nélkülinek beállítani, hogy gigantikus pénzösszegeket fordítsunk az éghajlat megváltoztatására – anélkül, hogy egyáltalán megvizsgálnák, nem célravezetőbb-e ahhoz alkalmazkodni.
Mindezt úgy, hogy az elmúlt 150 évben talán, ha egy fokot emelkedett az átlaghőmérséklet. Amely periódusban volt egy komoly, négy évtizedes megtorpanás, illetve hőmérsékletcsökkenés (1930-as – 70-es évek) – növekvő légköri CO2-koncentráció ellenére. Akkoriban presszionálták a „tudósok” az USA kormányt, tegyen már valamit a hamarosan elérkező jégkorszak ellen. Ugyanezek a tudósok, vagy legalábbis az ugyanolyan karakterű, pénzért, elismerésért, karrierért sokmindenre hajlandó tudósok most a klímakatasztrófa vízióját festik a falra – hacsak nem tesszük tönkre gazdaságunkat az éghajlat megmentésének ürügyén.

Teszik mindezt úgy, hogy fogalmuk sincs,

  • mekkora antropogén CO2-kibocsátás okoz mekkora légköri CO2-koncentrációt;
  • mekkora légköri CO2-koncentráció okoz mekkora hőmérséklet-növekedést;
  • mekkora költségráfordítás eredményez mekkora CO2-kibocsátás-csökkenést.
  • Ugyanez a magát tudósoknak nevező és képzelő társaság képtelen, vagy nem hajlandó megvizsgálni, milyen következménye van az éghajlat számára, ha csak a nyugati államok teszik tönkre nemzetgazdaságukat az éghajlat megmentésének ürügyén, a világ többi része pedig úgy fejleszti gazdaságát, mintha nem is hinne az ’emberokozta globális fölmelegedés doktrínájában;
  • nem hajlandó tudomásul venni, hogy a vízgőznek nem turbó (fölmelegedést erősítő), hanem ellenkezőleg, azt tompító hatása van, ami már önmagában okafogyottá teszi a klímarögeszmét;
  • és kategorikusan kizárja az éghajlatváltozás természetes okait, azaz figyelmen kívül hagyja, hogy a Dalton-minimum óta egy lassú fölmelegedési fázisban vagyunk.
  • Számítógépes modelljeik hulladékok. Előrejelzéseik eddig csak kínos felsülést eredményeztek, ezt honlapunkon több bejegyzésben tematizáltuk.

Még ha hitelt is adnánk a pánikkeltő, hamis prognózisoknak: Belátható, hogy a fosszilis energiahordozók kizárása nagyobb tragédiát okoz az emberiség számára, mint esetleg néhány tizedfokos hőmérséklet-emelkedés, néhány ppm-mal magasabb légköri CO2-koncentráció, ami egyrészt világviszonylatban növeli a termésátlagokat, másrészt szárazságtűrőbbé teszi a növényeket.

Honlapunkon már tematizáltuk, milyen áldást hozott a fosszilis energiahordozók elterjedése, illetve az ezekkel összeforrt CO2-koncentráció növekedés az egész emberiség számára.

Mennyivel tartozunk? Avagy ki tartozik kinek és miért?

És ezek a pozitív hatások ezerszeresen felülmúlják a – célirányosan, netán megrendelésre készített – hamis prognózisok majd esetleg bekövetkező negatív hatásait.

Józanul szemlélve nem is lehet kérdéses:

A politika nem célozhat meg mást, mint az alkalmazkodást a változó éghajlathoz.

Amely társadalom ezt megérti, túléli a következő ötven évet. Amely nemzetek a következményekkel nem törődve döntik a pénzt az éghajlat megmentése címkéjű feneketlen hordóba, menthetetlenül elbuknak.

2024. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.

 

Print Friendly, PDF & Email