Ahogyan a hal a vízben, úgy az átlagmagyar is abban az információs közegben él, hogy meg kell mentenünk az éghajlatot, azaz egyre több pénzt kell áldoznunk az ún. megújuló energiatermelésre, persze csak ha ezt a megújuló energiát a jó elvtársak, jó barátok termelik. (Evvel arra akarunk utalni, hogy a haszonélvezők nem köthetők egy bizonyos politikai irányzathoz, kötődhetnek úgy az ún. jobb-, mint baloldalhoz is.) Nekik jár az extraprofit, ha rátukmálják a magyar államra az általuk termelt elektromos energiát magas, rögzített áron, akkor is, ha a túlkínálat miatt termékük filléreket ér csak, vagy esetleg negatív ára van az áramtőzsdén, azaz mi, adófizetők egyrészt fizetünk mint a köles a kiválasztott termelőknek, adott esetben 45,- Ft-ot kWh-nként, aztán fizetünk azért is, hogy megszabaduljunk ettől a kutyának se kell energiától. Ugyanakkor a lakosságnak, ha napelempanelt helyez el háztetőjén, és a termelt energiát betáplálja a hálózatba, ugyanazért a kWh-ért maximum 5,- Ft jár.
Érthető tehát, ha a kivételezett befektetői kör mindent megtesz, hogy elhitesse, milyen fontos az éghajlat megvédése, azaz a százmilliárdok kihúzása a magyar költségvetésből. De nincs ez másképp Európa legtöbb országában sem, bár amerikai hatásra, hogy lehet máshogyan is élni, egyre többen berzenkednek a sulykolt narratíva ellen (Olaszország, Belgium, Nagy-Britannia).
Nézzük meg ezek után, indokolt-e magyar viszonylatban százmilliárd forintok elköltése, világviszonylatban ezer milliárd dollárok és eurók elköltése? Mit hoz a konyhára, mi ennek a pénzkiadásnak a hozama?
Itt egyrészt nemzetközi hőmérsékleti statisztikákra, másrészt az éghajlatvédelemre fordított kiadásokra vagyunk kénytelenek támaszkodni, és tudvalevőleg mindkét területen igyekszik a gépezet manipulálni. De ígérjük, bejegyzésünk végére valamelyest világosan fogunk látni.
Számításainkban azt vizsgáljuk, mekkora ráfordítás akadályoz meg egy egységnyi (pl. 1 Gt, gigatonna) CO2-kibocsátást, illetve mekkora CO2-kibocsátás okoz egységnyi, pl. 1 °C átlaghőmérséklet-emelkedést.
Utóbbinál már meg kell erőszakolnunk saját józan gondolkodásunkat, de hogy a legelvakultabbak, illetve a leginkább tájékozatlanok is lássák, mi a hozama a ráfordításoknak, időlegesen elfogadjuk feltételezésüket, mely szerint az antropogén CO2-kibocsátás átlaghőmérséklet-emelkedést okoz.
De már itt is megoldhatatlan dilemmák sorozatával kell szembesítenünk a rögeszmés tábort. A tábor ugyanis az IPCC AR6 WG1 jelentése alapján előszeretettel tárja a világ közvéleménye elé:
minden 1000 GtCO2 kumulatív CO2-kibocsátás valószínűleg 0,27 °C és 0,63 °C közötti globális felszíni hőmérséklet-emelkedést okoz, a legjobb becslés szerint 0,45 °C-t. Ehhez annyit fűzünk hozzá Raymond Koch fizikus tanulmánya alapján, hogy az IPCC-zsargonban a kumulatív kibocsátás nem az emberi tevékenység következtében egy adott időszakban a légkörbe kerülő CO2 teljes mennyiségét jelenti, hanem annak csak azt a részét, amely a légkörben marad. A kettő arányát levegőben lévő frakciónak nevezzük. E mennyiség nem nagyon ismert pontosan; az IPCC szerint az elmúlt 60 évben 44% körül volt. Ez már lehetővé teszi számunkra, hogy a fenti alapösszefüggést átalakítsuk (ahogyan Koch nevezi) a globális felmelegedés alaptörvényének:
1000 GtCO2 okoz ⟶ +0,2°C átlaghőmérséklet-emelkedést.
A valóság ennél valamivel árnyaltabb.
Utalunk itt Bibek Bhatta, a Belfasti Queen’s Egyetem kutatójának tanulmányára, melyet itt ismertettünk.
| trillió t CO2 kibocsátás okoz | °C hőmérséklet- emelkedést |
||
| 1857-1898 | 0,04 | 0,56 | |
| 1899-1940 | 0,14 | 0,89 | |
| 1941-1982 | 0,46 | -0,6 (!) | |
| 1983-2024 | 1,21 | 0,71 | |
| össze-gezve: | 1857-2024 | 1,85 | 1,56 |
Átszámítva Bibek Bhatta adatait 0,2 °C-ra, hogy összehasonlítható legyen Koch számításaival:
2,3×10^12 t kumulált CO2-kibocsátás okozott 1857 és 2024 között 0,2 °C átlaghőmérséklet-emelkedést. Ha pedig ebből levonjuk a levegőből eltávozó CO2 mennyiségét a Koch által számított módon, azaz a 2,3×10^12 t-nak csak a 44 %-át vesszük figyelembe, akkor azt kapjuk, hogy 10^12 t = 1000 Gt kumulált CO2-kibocsátás okoz 0,2 °C átlaghőmérséklet-emelkedést.
Még egyszer hangsúlyozzuk, ennek lehetetlenségét egyértelműen bizonyítja az 1942-1982 időszak. Mai bejegyzésünk azonban a ráfordítások hatékonyságát vizsgálja.
Koch és Bhatta tehát különböző módokon gyakorlatilag megegyező végeredményre jut.
Nézzük meg ezek után, mennyibe kerül az egységnyi CO2-mennyiség kibocsátásának elkerülése. A mai alkalommal a magyarországi viszonyokat vizsgáljuk.
Az éghajlatvédelmi kiadások legnagyobb tétele a megújuló energia termelés támogatása.
Magyarország 2017 és 2024 között az alábbi mennyiségű nap- és szélenergiát termelte:
| Év | Összes nap + szél (TWh) | Paks visszaterhelés | Összes, Paks korrekcióval (TWh) |
| 2017 | 1,0 | 1,0 | |
| 2018 | 1,4 | 1,4 | |
| 2019 | 2,2 | 2,2 | |
| 2020 | 3,2 | 3,2 | |
| 2021 | 5,7 | 0,05 | 5,65 |
| 2022 | 6,5 | 0,075 | 6,425 |
| 2023 | 8,0 | 0,12 | 7,88 |
| 2024 | 9,6 | 0,18 | 9,42 |
| 2025 | 10,5 | 0,3 | 10,2 |
| összesen | 47,375 |
Irodalmi adatok alapján 1 kWh energia termelése megújuló forrásokból 400-450 g CO2 kibocsátását váltja ki.
47,375 TWh energia termelése tehát 16-20 millió t CO2 kibocsátását akadályozta meg 2017 és 2025 között.
A Grok és Chatgpt elemzése szerint ebben az időszakban a megújuló energiát termelő cégeknek kifizetett többlet ráfordítás (felár) 5-600 milliárd Ft volt.
Nos, ha
| 1000 Gt (milliárd t) CO2 kibocsátás okoz ⇒ | 0,2 °C hőmérséklet-emelkedést, akkor |
| 16-20 millió t CO2 kibocsátás elkerülésével ⇒ | 0,0000036 °C hőmérséklet-emelkedést akadályoztunk meg. |
| 5-600 milliárd Ft elégetésével tehát megakadályoztunk ⇒ | 0,0000036 °C hőmérséklet-emelkedést. |
Mindeközben a világ túlnyomó része úgy fejleszti gazdaságát, mint aki nem hisz az emberokozta éghajlatváltozás teóriájában.
Magyarországon az átlaghőmérséklet ma pont annyi lenne, minta soha egyetlen napelemparkot, szélturbinát, elektromos járművet sem finanszíroztunk volna.
Kína 10 évenként 50 %-kal növeli CO2-kibocsátását. Csak a tízéves kínai növekedés a teljes magyar kibocsátás 50-szerese.
Eredmény?
A kínai gazdaság szárnyal, a kínai beruházások látványosan emelkednek világszerte az USA-tól kezdve Magyarországig.
A google a ”kínai beruházás Magyarországon” keresőszavakra 88.900 találatot ad 2022 márciusában. Eközben Magyarország gazdasága jó esetben stagnál, rosszabb esetben pusztul.
Több általános iskola idegen nyelvként a kínait veszi föl az elsős kisdiákok számára a 2026-27 tanévben az angol mellett.
Az elektromos autózás elterjesztésére kormányunk az uniós forrásokat is beleszámítva cégeknek 45 milliárd Ft-ot (ebből eddig 33 milliárd Ft van elköltve), magánszemélyeknek 20 milliárd Ft-ot juttatott. A Zöld Busz Program keretében 2021 óta 50 milliárd Ft-ot adott ki a költségvetés, 2026-ig további 50 milliárd Ft kiadás várható az elektromos járművek támogatására.
A z állam a zöld NGO-kat (monitoring és szemléletformálás címen) 1990 óta összesen 20-30 milliárd Ft-tal támogatta. A támogatás éves mennyisége növekszik, a kumulatív támogatás 2020 óta 5 milliárd Ft a civil szervezetek részére.
Hidrogénstratégiára a kormány a brit és német példát nagyon gyorsan követve 2021-ben 105-135 milliárd Ft keretet nyitott meg 2030-ig. Ebből eddig kb. 50 milliárd Ft lett elköltve, e sorok írója nem tudja, történt-e ennek során túlszámlázás, gyanítja továbbá, hogy az elköltött 50 milliárd soha sem fog megtérülni forintban mérhető gazdasági eredményekben.
A MAVIR Szolnokon megvalósult 20 MW teljesítményű, 60 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló (BESS – Battery Energy Storage System) beruházási költsége hivatalos források szerint kb. 8–8,5 milliárd Ft (a projekt 2023–2025 között zajlott, 2025 júniusában adták át, Modernizációs Alap / EU-támogatással, 100%-os vissza nem térítendő támogatással valósult meg, így a MAVIR/MVM részéről nem közvetlen piaci beruházás volt).
Becslések szerint az élettartamra vetített be- és kitárolási költség kWh-nként 55-70,- Ft. Miközben Paks 18,- Ft-ért állít elő 1 kWh energiát.
Mindezt azért, mert a megújuló energiatermelők tovább már nem merik kockáztatni Paks további visszaterhelését, viszont szeretnék árbevételüket még tovább növelni. Az álságos ürügy természetesen továbbra is az éghajlat megvédése. Közérdek? Gazdaságosság? „Ugyan már. Fő, hogy megmentsük az éghajlatot.” Leírtuk már. Problémásnak tartjuk, ha olyan személy az energiaügyi miniszter, aki korábban a megújuló energiatermelésben érdekelt MET-Holding vezérigazgatója volt. Kit szolgál a miniszter? Az állampolgárokat, vagy korábbi cégét?
| Magyarország arányaiban világelső a napenergia-termelésben. Más olvasatban: A magyarországi elit a leggátlástalanabb a saját állampolgárok, adófizetők megkopasztásában. Világviszonylatban. |
Értjük most már, hogy miért kelt pánikot a média a nap 24 órájában, az év 365 napján? „Mind meghalunk, ha nem teszünk több pénzt az éghajlatvédelem címkéjű feneketlen hordóba.”
Államadósságunk ma 60 540 milliárd Ft. A növekedés üteme 2010-ben napi 3 milliárd Ft volt, ma napi 15 milliárd Ft.
Az olvasó fantáziájára bízom, mi mindent lehetne tenni az országban az eddig elköltött ezermilliárdokkal. És ha csak egy pillanatig is arra gondolok, hogy ha ezt a pénzösszeget a vízgazdálkodás rendbetételére, a versenyképesség növelésére fordítottuk volna, akkor a kár nem ennyi, hanem ennek többszöröse. Virágzó Magyarországot lehetett volna fölépíteni. Lehet, hogy valakik pont ezt akarták megakadályozni?
Lesz az áprilisi parlamenti választásoknál erő, amely szembe mer nézni ezekkel a számokkal? Mindenesetre a két esélyes párt egypetéjű ikrekként az eddigi módon továbbra is „védeni akarja az éghajlatot”.
Eljutnak ezek az adatok valaha is a lakossághoz?
Amíg sokaknak, beleértve egyes újságírókat, nehézséget okoz különbséget tenni a kilowatt (kW) és kilowattóra (kWh) között, borúlátók vagyunk.
Források:
Bejegyzésünk szerkesztéséhez számtalan, az interneten elérhető forrást használtunk, és intenzíven használtuk a Chatgpt és Grok mesterséges intelligenciát is. Ez úgy működött, hogy az alkalmazás pillantok alatt az elérhető források (MAVIR, MEKH, KSH, EUROSTAT, Our World in Data, stb.) százait vizsgálta át. Az eredményeket (több tucat A4 oldal) lementettük, de ezek közlésétől az adatok egyhangúsága miatt eltekintünk. A keresést bárki megismételheti, ugyanezeket az adatokat fogja kapni.
Végül egy már közölt ábra, mit köszönhetünk a CO2-nek: 
2026. február
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
