A jelenlegi rendkívüli helyzet természetesen nem közömbös a magyar energetikai és vízügyi szakemberek számára sem.
Ezúton adjuk közre a tárgyban folytatott levelezésünket – természetesen az érintettek hozzájárulásával.
Korényi Zoltán okl. gépészmérnök, címzetes egyetemi docens, energetikai szakember 2026.07.30
Ránk tört a „vízgazdálkodási válság”.
Ki mit tett – és nem tett meg – az elmúlt 35 esztendőben?
A Duna alacsony vízállása miatt veszélyben a Paksi Atomerőmű további üzemeltetése. Ugye milyen jó lenne most, ha meglenne a Fajszi vízlépcső?
Meg ezt is:
https://index.hu/gazdasag/2026/07/30/kiszaradas-vizlepcso-viz-paks-leallas-gyorgy-laszlo-hna/
A gyors, tágabb tájékozódáshoz beillesztek egy sebtében összeállított áttekintő anyagot.
A DUNA JELENLEGI VÍZLÉPCSŐI (20 létesítmény)
Forrás: https://chatgpt.com/c/6a6b86c9-2c84-83eb-87b4-a31d270b6d3e
- A Duna jelenlegi vízlépcsői országonként
| Ország | Összes hasznosított esés (m) | Vízlépcsők száma | Beépített erőművi kapacitás (MW) |
| Németország | ≈46 | 6 | ≈300 |
| Ausztria | ≈126 | 10 | ≈2 040 |
| Szlovákia | ≈30 | 2 | 744 |
| Magyarország | 0 | 0 | 0 |
| Szerbia–Románia (közös) | ≈50 | 2 | 2 656 |
| Összesen (egyedi létesítmények) | ≈252 | 20 | ≈5 740 |
Megjegyzés: A Vaskapu I és II közös szerb–román létesítmények, ezért az összesítésben egyszer szerepelnek
- Magyarország elméletileg lehetséges vízlépcsőrendszere (5 vízlépcső)
| Ország | Összes hasznosítható esés (m) | Vízlépcsők száma | Elméleti erőművi kapacitás (MW) |
| Magyarország | ≈58 | 5 | ≈900–1 000 |
Lehetséges vízlépcsőhelyek:
| Térség | Becsült esés (m) | Becsült teljesítmény (MW) |
| Gönyű–Komárom | 12 | 180–200 |
| Esztergom (Nagymaros) | 11 | 170–190 |
| Budapest térsége | 10 | 150–170 |
| Dunaújváros–Paks | 13 | 220–240 |
| Fajsz | 12 | 180–200 |
| Összesen | ≈ 58 | ≈ 900–1 000 |
Ez az elméleti rendszer jól illeszkedne a német és osztrák dunai vízlépcsők átlagos, 10–15 méteres esésű kialakításához, miközben a teljes beépített kapacitása megközelítené az 1 GW-ot.
KIK, MIKOR VIZSGÁLTÁK MAGYARORSZÁGON EDDIG A VÍZENERGIA-HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGÉT?
Magyarországon a Duna vízenergia-hasznosítását több mint egy évszázada vizsgálják, de a különböző helyszínek eltérő részletességig jutottak el. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze.
| Helyszín | Időszak | Vizsgálat / terv típusa | Fő szervezetek, tervezők |
| Nagymaros | 1942–1989 | Telephelyvizsgálat → koncepció → megvalósíthatósági tanulmány → engedélyezési és kiviteli tervek → részben megkezdett kivitelezés | Mosonyi Emil, Budapesti Műszaki Egyetem, VIZITERV, OVH, magyar–csehszlovák közös tervezőcsoport |
| Dunakiliti | 1950-es –1989 | Duzzasztómű és tározó részletes tervei, kivitelezés | VIZITERV, OVH, magyar–csehszlovák projekt |
| Fajsz | 1950-es évektől, majd 1970–1980-as évek | Telephelyvizsgálat, előzetes koncepciók, vízenergia-potenciál elemzések | Mosonyi Emil, OVH, VIZITERV |
| Paks | 1950-es évektől | Telephelyvizsgálat, alternatív koncepció | Mosonyi Emil és munkatársai |
| Adony | 1970-es–1980-as évek | Előzetes koncepciótervek, országos fejlesztési vizsgálatok | OVH, VIZITERV |
| Mohács | 1970-es évektől | Előzetes telephelyvizsgálat, koncepció | OVH, VIZITERV; későbbi országos vízgazdálkodási programokban is szerepel |
| Gönyű–Komárom | Több tanulmányban (1960-as évektől) | Regionális vízenergia-potenciál vizsgálatok | VITUKI, OVH (elvi szint) |
| Esztergom térsége | Több tanulmányban | Elvi telephelyvizsgálat | VITUKI, egyetemi kutatások |
| Budapest térsége | Több tanulmányban | Elvi lehetőségi vizsgálatok | VITUKI, OVH |
A tervek részletessége
| Helyszín | Eljutott a kiviteli tervig? | Megkezdődött az építés? |
| Nagymaros | Igen | Igen (1984–1989) |
| Dunakiliti | Igen | Igen |
| Fajsz | Nem | Nem |
| Paks | Nem | Nem |
| Adony | Nem | Nem |
| Mohács | Nem | Nem |
| Gönyű–Komárom | Nem | Nem |
| Esztergom | Nem | Nem |
| Budapest | Nem | Nem |
Érdekesség
A magyar vízépítő szakma az 1940-es és 1950-es években több lehetséges dunai helyszínt vizsgált. Mosonyi Emil vízépítő mérnök elsőként három kiemelkedően alkalmas helyet nevezett meg:
- Nagymaros
- Paks
- Fajsz
Végül Nagymaros mellett döntöttek, elsősorban a kedvező geológiai adottságok (szilárd alapkőzet), valamint azért, mert jól illeszkedett a későbbi Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer koncepciójába.
A későbbi országos vízgazdálkodási koncepciókban már Adony és Mohács is rendszeresen megjelent mint hosszú távon szóba jöhető dunai vízlépcső-helyszín, de ezek egyikénél sem készült olyan részletességű tervezés, mint Nagymaros esetében.
Szarka László geofizikus, akadémikus, 7.30.
Lásd Demokrata: Áramtermelés helyett áramtárolás a Dunán (Hernádi Zsuzsa interjúja az e heti Demokratában Csernai Lászlóval) csatolva (megjelent: július 29, egyelőre csak nyomtatásban).
és Demokrata online: (Csernai et al.) https://demokrata.hu/tudomany/vizgazdalkodas-es-energia-1205028/
Dr. tech. Héjjas István, 7.31.
Nem csak az a baj, hogy a Duna vízállása csökken, hanem az is, hogy ezzel együtt süllyed a Homokhátságon a talajvízszint, ahol tömegesen száradnak ki a tavak, és eltűnik a víz a kutakból.
Régen meg kellett volna építeni a régóta tervezett három vízlépcsőt a Dunán, akkor most a vízállás 8-10 méterrel magasabb lehetne. És ezeket nem azért kellene megépíteni, hogy felemeljük a Duna vízszintjét, hanem azért, hogy visszaemeljük arra a szintre, ahol másfél évszázaddal ezelőtt volt.
A valóság ezzel szemben az, hogy vízlépcsőkre a természeti és környezeti értékek megóvása érdekében is szükség van.
Gőzerővel folyik a vagyon visszaszerzés, és a korrupt politikusok felelősségre vonása. Az igazi nagy kárt azonban nem azok a politikusok okozzák, akik milliárdokat vágnak zsebre az adófizetők pénzéből, hanem azok a felelőtlen politikusok, akik tudománytalan halandzsákkal butítják az embereket, elhitetve velük, hogy a vízlépcső károsítja a természetet. Ezekhez képest a korrupciós anyagi kár szinte a borravaló nagyságrendjébe esik. És akkor még a morális kárról nem is beszéltünk.
Őket mikor fogják felelősségre vonni?
Korényi Zoltán 7.31.
Elképesztően felelőtlen zagyvaságokat hallhatunk, olvashatunk a médiában a mostani, nyári villamosenergia-termelés helyzetéről.
Miért? Mert a szakmai kérdéseket szinte kizárólag – ahogy ez már hosszú ideje szokássá vált – újságírók, jogászok, közgazdászok, politológusok és politikusok vitatnak meg.
Se a hozzáértő független mérnökök, se a napi üzemeltetést végző szakemberek nem kapnak lehetőséget a lakosság hiteles tájékoztatásra.
Pedig a társadalom legalább két olyan köztestületet működtet, amelynek alkotmányos kötelessége lenne ezt megszervezni.
Az egyik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a másik a Magyar Mérnöki Kamara (MMK). Nem is szólva a műszaki egyetemekről.
Csak néhány egyszerű kérdést kellene a lakosság számára világossá tenni. Például:
- Miért kell hűteni az erőműveket?
Válasz: mert azok a fizika törvényei szerint termelik a villamosenergiát.
Eszerint az erőművek a bevitt energia 30-60%-át villamosenergiává alakítják, a 40-70%-a pedig hűtés útján a környezetbe (folyóvízbe, tengerbe, vagy a levegőbe) kerül. Ez fizika! - Miért kell folyóvízzel hűteni, miért nem lehet környezeti levegővel hűteni?
Válasz: mindkettő lehetséges. A levegőhűtésű erőművek – fizikai okból – a nyári melegben 3-8%-kal kevesebb villamosenergiát termelnek.
A versenypiacon ez óriási költséghátrány lenne.
- Mekkora a vízhűtésű erőművek aránya világszinten?
Válasz: költségokokból a világ erőműveinek kb. 95%-a vízhűtésű. Levegőhűtést tipikusan sivatagos és vízhiányos helyeken alkalmaznak (Dél-Afrika, Kína, Ausztrália, USA déli része). Nálunk a lignittüzelésű Mátrai Erőmű levegő hűtésű.
A primitív fecsegések elkerülésére profi videófelvételeket kellene készíteni az erőművek belsejéről, a működtetésükről, az üzemeltető személyzet magas fokú képzettségéről és felelősségtudatáról. Magyarul, a való világról.
A parlament bevezethetné pl. „A VALÓSÁG MŰKÖDÉSE” heti/havi egyórás felvilágosító sorozatot a képviselők számára.
Tiszteletet és megbecsülést adva a szakértelemnek, a felelősségteljes munkavégzésnek.
A közélet megtisztítását a teljesítményt nyújtó ember szintjéről, az államnak adót termelő egyének szintjéről kellene indítani.
Kedves Zoltán,
Bár mindenben igazad van, pszichológiai tény, hogy az embereket logikus érvekkel csak olyasmiről lehet meggyőzni, amit már úgyis tudnak, vagy legalább sejtenek. Az emberek a véleményüket nem racionális alapon alakítják ki, ezek mögött vágyak, félelmek, aggodalmak, indulatok, szenvedélyek keresendők. A propaganda csak akkor hatásos, ha ezekre van hatással. És akkor is csak abban az esetben, ha az ilyen vonatkozású állításokat naponta rendszeresen ismételgetik. Így működött annak idején Göbbels propagandája, és ma is így működik minden politikai propaganda.
Észhez térni csak akkor szoktak, ha valami elkerülhetetlen katasztófa lehetősége merül fel. Ahogyan Ady mondta: „Nekünk Mohács kell!”
Üdv. H. Pista
p.s. néhány szakirodalom:
Eric Hoffer: A fanatizmus természetrajza, Gondolatok a tömegmozgalmakról
Bagolyvár Kiadó, 1999.
Eredeti címe: The True Believer, Harper & Row, 1951
Sári László: Dilettánsok történelme
Corvina Kiadó, 2019.
https://tollesigazsag.hu/2025/05/14/hejjas-istvan-sari-laszlo-dilettansok-tortenelme/
Chase Hughes: Ellipszis Kézikönyv, Az emberi viselkedés elemzése és befolyásolása
Nyomdaipari Szolgáltató kkt. kb. 2020.
https://tollesigazsag.hu/2025/05/17/dr-hejjas-istvan-konyvismerteto/
Avram Noam Chomsky: Politika és tömegmédia
https://www.bitcoinbazis.hu/alkalmazott-strategiak-az-emberek-viselkedesenek-manipulaciojara/
Fuggerth Endre, okl. vegyész, vízgazdálkodási szakember 7.31.
István (és az általa sorolt irodalom) állítása [„az embereket logikus érvekkel csak olyasmiről lehet meggyőzni, amit már úgyis tudnak, vagy legalább sejtenek”] nem általánosan igaz.
Így pl. nem igaz a Matematikusok csoportjára, mert ott a meggyőzetés érve KIZÁRÓLAG az egyértelmű eszköztár elemein végzett hibátlan-logikájú Bizonyítás helyessége.
N.B.: Minden szakmai érv annyit ér, amennyire sikerül közelítenie az említett Bizonyítást – egyebekben az is csak papperlapapp (bőven akad rá példa, sajna).
Amiből adódik: Nem a teljes közösség feladata a szükséges megoldások kidolgozása (kommentálása, stb.) hanem azoké, akik képesek a leírt módon gondolkodni és alkotni.
Lenkei István, gépészmérnök, atomerőművi szakmérnök, a Paks II. Zrt. volt vezérigazgatója 7.31.
Kedves Kollégák,
Ez a szakmai kör (de bővítetteben: az energetikai civil szervezetek), már több évtizede a maguk eszközeivel, lehetőségeivel és javaslataival jelezték és sürgették a mindenkori kormányzatok felé a Duna-kérdés komplex megoldását.
Mi Pakson először (már!) 1983- ban szembesültünk a problémával. Az azután következő években átalakítások sorozatával kezeltük helyileg (eddig) a helyzetet. Ebbe a szakmai,helyi munkálkodásba tartozott mind az üzemidő-hosszabbítás, mind a Paks2 beruházás előkészítés számtalan elvégzett feladata is.
Ezek intézése során szinte mindig beleütköztünk a “Duna-tabus” ügyekbe,amelynek eredményeként a politikai szereplők mögötti “szakértők” áldásos tevékenységének (és tegyük hozzá önkritikusan: az energetikai és vízügyi szakma gyenge lobbierejének is) köszönhetően a komplex megoldásról szóló feladatok végrehajtása le lett söpörve az asztalról.
Ne legyünk álszentek, a maga környezetében mindegyikőtök/mindegyikünk tudja, hogy nem az úgynevezett “nagypolitika”, hanem konkrét személyek,hozzájuk köthető szervezetek,lobby-körök folyamatosan akadályozták,ahol tudták ennek a kérdéskörnek a megoldását. Ezek a mai napig is a maguk szintjén itt vannak és megteszik ezt. Miből gondoljuk,hogy most másként fognak viselkedni?
Az energetikai,vízügyi szakma a konkrét javaslatait az elmúlt évek során már többször is megtette. Nem ezt kellene tovább “cizellálni”, hanem a most kialakult helyzet kényszere miatt is ráerősíteni minden lehetséges fórumon arra,hogy a Duna-kérdés “Gordiuszi-csomóját” most kell átvágni! Ennek az élére talán most nem az energetikai,hanem a “vizes” szakmának kellene állnia,mivel én úgy látom,hogy a “Duna-komplex ügy” áramtermeléssel kapcsolatos része csak az egyik (de természetesen nem elhanyagolható) eleme ennek a kérdéskörnek.
Beke Imre, gyémántdiplomás bányamérnök 7.31.
Kedves Kollégák! Nekem, mint gyémántdiplomás öreg bányamérnöknek a (Bős-) Nagymaros magyar szakaszának megépítése fáj a legjobban. Ebben Dr Kapolyi László akadémikus, Berend T Iván MTA elnök, Vargha János sötétzöld természetvédő és Hajos Adrienn geofizikus negatív szerepéről nem volna szabad megfeledkeznünk. Kapolyi miután megakadályozta a lignit bázisú Bükkábrányi Erőmű létesítését, csődbe vitte az egész szénbányászatot (Eocén program) és eltanácsolta az osztrákokat Nagymarosról, különösen komoly szerepe volt ebben. Még egy pikáns kérdés . Hány híd épült a Duna magyar szakaszán 1990 óta? Hol volt a vízépítő lobbi, csak a Tiszával foglalkozott. Meg is lett az eredménye. Itt a Tisza tetőtől talpig. Jószerencsét
Láng Sándor 7.31.
Mai becslés a sajtótájékoztatóról: jövő hét kedd-szerdájára várják (aug. 4-5.) Paks I utolsó blokkjának a leállítását. A Duna vízszintjének csökkenését pár cm/nap-ban mérik. (Megjegyzés: a hidegvízcsatorna torkolata és vízkivételi mű közötti távolság kereken 1 km. Egészen más a csatornában a szintcsökkenés mértéke, ha 8 vagy csak 1 turbina hűtővizét kell benne közlekedtetni!)
Szerencsés lenne, ha a teljes leállást sikerülne a hét végére eltolni (alacsonyabb fogyasztói terhelés, léghőmérséklet, valamennyi eső is valószínűsítve, rövidebb kiesett paksi termelés).
#/media/F%C3%A1jl:M3G_ferry_3.jpg){kind=link}
Dátum: 2012. June 27. Wednesday, 07:39 Rovat: Közéleti magazin 2012.06.19-én – nyilvános sajtótájékoztató keretében – dr. Szász Domokos MTA alenök, dr. Lovas Rezső, dr. Lakatos István és dr. Büki Gergely részvételével – került bemutatásra az „Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról” c. dokumentum, amely kötet röviden összefoglalja az MTA energia-kutatásainak eddigi eredményeit, és javaslatait. (dr. Büki Gergely professzor úrnak külön köszönöm, hogy előadásának vázlatát a rendelkezésünkre bocsájtotta! Előadásából a kutatás, a tervezés, az oktatás-nevelés szükségességére vonatkozó, figyelem-felkeltő utalásokat, valamint a tudomány javaslattevő, és a politika végrehajtó szerepére, felelősségére vonatkozó részeket emelném ki! De hol vannak már a korábban nagyhírű kutató-, tervező intézetek? Mi lesz a VITUKI és a Vízügyi Igazgatóságok sorsa?)Az MTA – KSP dokumentumai alapján egyértelműen megállapítható azonban, hogy a vízenergia tiszta, megújuló és fenntartható energia, amelyben rejlő lehetőségeket Magyarország – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – nem használja ki!De ugyanez elmondható a környezetbarát víziközlekedésről, személy-, és teherhajózásról, a kombinált közlekedésről, szállításról, a multi-, és trimodális logisztikai központok, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus, ill. a kikötőhálózat komplex fejlesztésében rejlő, kihasználatlan lehetőségekről is! (lásd: www.realzoldek.hu honlapon található dokumentumok!)És mi van a fenti sajnálatos tények mögött, és mi az oka annak, hogy kis Hazánk változatlanul a „kihasználatlan lehetőségek” országa?Nem fogják elhinni! A „Dunaszaurusz” réme! A Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer „torzója”, amely az 1989-90-es politikai rendszerváltás „Trójai Falova”-ként eredeti funkcióját ugyan, már rég betöltötte, de a Duna Kör és utódszervezetei még a mai napig „nem szálltak le róla”! Sőt, képviselőik a közmédia segítségével „sakkban tartják” a mindenkori kormányok, kormánypártok politikusait, nyílvánosan megtámadták az MTA elnökét, és a „Megújuló energiák hasznosítása” c. KSP dokumentum szerkesztőjét, szerzőit, mert (merészelni!) javasolták a Dunán a Nagymarosi-, az Adonyi-, és a Fajszi Vízlépcső megépítését, ill. a magyar Kormányt – a fentieknek – az Új Széchenyi Tervben / ÚSZT-ben történő szerepeltetése miatt! Az MTA részéről a Lányi András „filmesztéta” nyílt levelére a szerzők válaszoltak ugyan, de a Kormány meghátrált, és az ÚSZT-ből – „sajtóhibára” hivatkozva, törölték a vonatkozó részeket!(?)A tudomány a maga részéről letette – mégha kicsit bátortalanul is megfogalmazott – javaslatait a „Nemzet asztalára”, azzal az érzéssel, hogy a maga részéről mindent megtett, minden további a mindenkori kormányok, döntéshozók feladata és felelőssége! (Az MTA különböző osztályai közötti együttműködés és „párbeszéd”, egyeztetés alapján, lehet, hogy még határozottabb állásfoglalásokat, konkrétabb javaslatokat lehetne megfogalmazni a politikai döntéshozók felé! Lásd: MTA korábbi és mostani állásfoglalásai Bős-Nagymaros-ügyében!?)És mit mond erre, egy kormánypárti, megújuló energiákkal foglalkozó „szakpolitikus”, Európa Parlamenti képviselő, aki egyúttal a „Magyar Szolár Szövetség” elnöke is:„Vízenergiában Magyarországon kevés esély van arra, hogy ilyen nagyságrendű beruházások jöjjenek létre. Nincsenek olyan folyóink, ahol „politikailag” (!?) megvalósítható lenne egy ilyen beruházás!” (Eszerint a Dunában a víz helyett, még mindig „politika” folyik!)http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Glattfelder_Bela_1resz 25:31 2012.06.17. InfoRádió – Aréna. Glattfelder Béla, Fidesz EP képviselő – Megújuló energiák. 1. rész 16:00-16:40 Kérdés: Vízenergia-termelés támogatása 2-3 MW felett? G.B. Fidesz EP képviselő, Magyar Solár Szövetség elnöke, válasz: „Vízenergiában Magyarországon kevés esély van arra, hogy ilyen nagyságrendű beruházások jöjjenek létre. Nincsenek olyan folyóink, ahol „politikailag” (!?) megvalósítható lenne egy ilyen beruházás!” (?)És mit mondott, ill. mit ír, már több, mint 20 éve, a 93 éves, Kerényi A. Ödön, rubin-diplomás gépészmérnök: http://www.youtube.com/watch?v=4WMrFm9PKFg&feature=player_embedded#! 8:20 A mai generációnak – párt-hovatartozástól függetlenül – érdemes lenne megnézni, meghallgatni és megszívlelni az „örök-ifjú” Ödön Bá’ szavait, és példát venni Róla, szakmai elhivatottságáról és hazaszeretetéről, emberségéről! Glattfelder Bélának – mint a Magyar Szolár Szövetség elnökének – el kellene gondolkozni azon is, hogy mi van akkor „ha lemegy a nap”, vagy, ha nem fúj a szél, és közben, éjjel-nappal a Duna víze folyik csendesen!? (Ha az MTA Felolvasó terméből kitekintettek volna a résztvevők láthatták volna, hogy a sajtótájékoztató közben is mennyi „ingyen vízenergia” folyt le, hasznosítatlanul a Dunán, az MTA kikötője és a túloldalon horgonyzó „Európa” hajó előtt! lásd: mellékelt fotók) Ha nem tudná, erre is van válasz, ill. javaslat! (Lásd: dr. Szeredi István: Szivattyús vízenergia tározók! És dr. Mosonyi Emil akadémikus, a „vízépítés professzora” javaslatai és intelmei! További részletek: www.realzoldek.hu honlapon!)) Szeretném megérni, hogy a politikai döntéshozók végre, a döntéseiket a tudományos élet szakértőinek javaslatait meghallgatva, és megértve(!), ill. azokat elfogadva hoznák meg! Az ország „elrugaszkodása”, importfüggőségének csökkentése, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, a vízkészletgazdálkodás, a vízvisszatartás, a vízkormányzás, a vízenergia többcélú, komplex hasznosítása (vízenergia-termelés, árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezés elleni védelem, hajózás, vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus, mezőgazdasági öntözés, környezet-, és természetvédelem, stb.), és a munkahelyteremtés, foglalkoztatás révén történő, felemelkedése csak ezen az úton képzelhető el! A fentiek alapján, ismételten javasolom: – az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés gyakorlati megvalósítását, a jelzett célok megvalósíthatósága érdekében! |
Újhelyi Géza hőerőgépész mérnök, a Dunamenti Erőmű Vállalat nyugalmazott vezérigazgatója 8.1.
Héjjas István 8.1
Dr. tech. Héjjas István: Apad a DunaDe csak nálunk apad, Magyarországon, annyira apad, hogy már az atomerőművet is le kell állítani. Máshol nem apad. Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában minden normális, észre sem veszik, hogy valami baj lehet a Dunával. No de akkor nálunk mégis miért apad. A válasz az, hogy alattunk és felettünk a Duna végig be van lépcsőzve, tucat számra követik egymást a duzzasztóművek, népiesebb nevén vízlépcsők. Olyan a Duna, mint egy hatalmas lépcsőház, amelyben mi vagyunk az egyetlen lyuk, ahol nincs lépcső. Ezért azután nálunk a Duna lassan felfalja önmagát, folyamatosan mélyíti a medrét, magával sodorja a meder anyagát, miközben felülről nem kap utánpótlást. Az eredmény az, hogy az egyre alacsonyabb vízállás miatt a Homokhátság talajvize lassan a Dunába szivárog, tavak száradnak ki, eltűnik a víz a kutakból, egy millió lakos ivóvíz ellátása kerül veszélybe. Hogy mindezért ki a felelős? Hát bizony a rendszerváltás óta regnáló összes kormány, tekintet nélkül arra, hogy milyen ideológiát tűztek a zászlajukra. Egy dologban ugyanis 100% mértékben egyet értettek. Abban, hogy a legmagasabb kormányzati szinten ösztönözték a vízlépcső ellenes tudománytalan hisztériakeltést. |
Tompa Ferenc okl. gépészmérnök 8.1
Kedves Kollégák!
A Pakssal kapcsolatos mostani helyzetben számomra nem igazán a hűtés ellehetetlenülése az ami az igazi energetikai problémát jeleni – mert ez egy olyan helyzet, amit gyorsan nem lehet megoldani a jelenlegi időjárási körülmények között – hanem az, ahogyan most kezelik ezt a helyzetet. Nem látom, hogy alkalmaznák azokat az Intézkedési terveket, amelyek a kieső energia termelő kapacitás pótlására vonatkoznak és azokat a fogyasztói oldali korlátozási előírásokat, amelyekkel a csúcsidei fogyasztást csökkenteni lehetne. Ezek léteznek, még akkor is tudnának átmeneti megoldást adni, ha eddig nem is kellett alkalmazni őket. Megint csak a szakembereket kellene megkérdezni – vagy azoknak hallatni a hangjukat – és nem a politikusoknak rögtönözni.
Tóth Béla, bányamérnöki szaktudományok doktora, klímaügyi szakértő 8.2.
Kedves Kollégák!
A Pakssal kapcsolatos mostani helyzetben számomra nem igazán a hűtés ellehetetlenülése az ami az igazi energetikai problémát jeleni – mert ez egy olyan helyzet, amit gyorsan nem lehet megoldani a jelenlegi időjárási körülmények között – hanem az, ahogyan most kezelik ezt a helyzetet. Nem látom, hogy alkalmaznák azokat az Intézkedési terveket, amelyek a kieső energia termelő kapacitás pótlására vonatkoznak és azokat a fogyasztói oldali korlátozási előírásokat, amelyekkel a csúcsidei fogyasztást csökkenteni lehetne. Ezek léteznek, még akkor is tudnának átmeneti megoldást adni, ha eddig nem is kellett alkalmazni őket. Megint csak a szakembereket kellene megkérdezni – vagy azoknak hallatni a hangjukat – és nem a politikusoknak rögtönözni.
Veszely Károly okl. gépészmérnök 8.2
Ezen kívül, Paks 1-et is el kellene látni csúcshűtőkkel az elfolyó melegvíz részleges visszahűtés érdekében, ami a két létesítmény párhuzamos üzemelését tenné környezetvédelmileg és nemzet-gazdaságilag is kedvezőbbé.
Az sem lenne ördögtől való, ha Paks 1 meleg hűtővizének egy részét a régi Duna mederbe vezetnék be, és a Sió csatornán keresztül kerülne vissza a Dunába, javítva ezzel a környező földek talajvíz szintjét.
Héjjas István 8.2.
Kedves Károly,
Nagyon óvatosan és diplomatikusan fogalmazol, amikor Paks alatti torlasztásról írsz, miután a duzzasztómű, és még inkább a vízlépcső kifejezés ma már olyan szitok szónak számít, amit nem illik leírni.
Persze én még ezt nem próbáltam meg, de talán egyszer lehet, hogy megkeresem a képviselőmet, hátha hajlandó ilyen ügyben fogadni. Ehhez persze először valahogyan ki kellene deríteni, hogy ki képvisel engem a Parlamentben.
Ezzel, csak arra szeretnék rámutatni, hogy a tervezéseket és döntéseket sokkal átfogóbban kellene művelni, mert a döntéseknek akár évszázados nemkívánatos hatása is van.
Tuzson Bence: 1983-ban csaknem kiszáradt a Duna, akkor megoldották – Minden Szó
2026. augusztus
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
