Christopher Monckton of Brenchley
A Zöldek és a főáramú sajtó nem szűnnek meg az összefüggést sulykolni: a szélsőséges időjárási események oka a globális fölmelegedés, és hogy a tudósok egyetértenek abban, a szárazság és a hőség mértéke onnan ered, hogy a levegő CO2-koncentrációja egy tízezred résszel, 0,03 %-ról 0,04 %-ra emelkedett.
Néhány évvel ezelőtt személyesen voltam Ausztráliában egy farmon, Adelaide-től északra. Peter Manuellel, a farmerrel együtt tereltük össze az állatokat.
Első kézből tudtam tájékozódni a környezet állapotáról. A következő kérdést tettem föl neki:
Miért van olyan sok érintetlen bozótos terület Ausztráliában? A szárazság nem újdonság, és a szárazság hozza magával a tűzeseteket. Az aboriginek régi szokásuk szerint ellenőrzött tüzeket gyújtottak, hogy a száraz fát leégessék. Pontosan azért, hogy megakadályozzák a kontinensre kiterjedő tüzeket.
1642-ben Abel Tasman arról számolt be, akárhol kötött ki expedíciója, mindenütt leégett fákat talált, és füstös volt az ég alja. James Cook 1770-ben ugyanerről tudósított. Ezek a szándékos tűzgyújtások alakították ki az óriási prériket, amelyekkel az európaiak találkoztak.
A mai helybelieknek más módszerei is vannak a tűz terjedése megakadályozására: legelők, védőfolyosók mechanikai létesítése, folyók felduzzasztása víztárolók kialakítása céljából, figyelőszolgálat létesítése, hogy a szándékos gyújtogatást elkerüljék. Ilyenekre tényleg van példa, többek között környezetvédelmi aktivisták gyújtogattak, hogy felhívják a figyelmet a globális felmelegedésre.
Ezeket a normális intézkedéseket azonban vagy megtiltották, vagy agyonszabályozták a környezet védelmére hivatkozva. Peter Manuel mesélt egy példát. Egy kis településen az egyik lakos kitakarította a száraz fát és növényi maradványokat háza körül. A környezet-nácik a helyi kormányzattól feljelentették az értékes természetes vegetáció illegális tönkretételéért. A bíróság pénzbüntetésre ítélte a farmert. Mit gondol a kedves olvasó, mennyire? 100 ausztráliai dollár? 1000 dollár? A büntetés 100.000 dollár volt. Ami mutatja: A hatósági embereket is megfertőzte a környezetvédelmi akcionizmus.
A következő nyáron pedig a település összes háza leégett – ennek az egy farmerének a kivételével. Visszafizették neki a 100.000 dollár bírságot? Természetesen nem.
De még csak nem is tanultak az esetből. Pedig az aboriginek tudták, miért égetik le az avart évszázadok óta a hideg évszakban. A környezetvédelmi okostojások az összes farmer kérvényét, amit a Landowners‘ Group Australia, az ausztráliai farmerek érdekvédelmi szervezete is magáévá tett, elutasították, hogy ne kelljen elmebeteg politikájuk csődjét beismerni és azon változtatni.
Ez az erőszakkal keresztülvitt tilalom az oka a tüzek idei mértékének, amit a klíma-kommunisták és a szánalmas média, az ABC, Australian Broadcasting Commisariat foggal-körömmel védenek és dicsérnek. Az ABC úgy tesz most, mintha nem is agitált volna az aljnövényzet kitisztítása ellen. Sőt, az ezt bizonyító videók eltűnnek a megosztó portálokról.
De ez még nem minden.
Peter Manuel mutatott nekem egy kisebb gátat, amely a közeli patakból visszatartott néhány ezer liter vizet. Ebből itatja állatait, és ezt használja a kisebb bozóttüzek oltására Elmesélte nekem, az állami és a helyi hatóságoknál ügyködő szélsőségesek olyan rendelkezéseket hoztak, melyek értelmében neki és farmer társainak fizetniük kellett a csapadékvíz után, amely a saját területen lehullik. Szabályozzák továbbá, mennyi vizet tarthatnak vissza, és követelik, hogy a száraz évszakokban engedjék le a vizet, hogy megmaradjon a vízfolyások alsóbb szakaszán az ökoszisztéma.
De történt ennél rosszabb dolog is. Az úgynevezett Zöldek és cinkosaik a hatóságoknál keresztülvitték, hogy Adelaide közelében egy óriási felduzzasztott tó vízmennyiségének legnagyobb részét leengedjék. Így ott nem voltak nagyobb bozóttüzekre felkészülve, amelyek bekövetkezte csak idő kérdése volt. Az elektromos áram költségei szintén a magasba szöktek. [Fordító: A szerző nem írja, de feltehető, hogy az megújuló energiaforrások erőltetése miatt.]
És evvel még mindig nem volt vége a környezetvédelmi megszorításoknak. A hátsó szándék a farmerek tönkretétele volt, mert az állattenyésztők nem a kommunistákat választották. Mindenki tisztában volt vele, a következő bozóttűz szezon teljesen tönkre fogja tenni az országot.
Manuel kritikája nem a kommunisták ellen irányul elsősorban, hanem a baloldaliaknak és a nemzeti oldalnak névlegesen konzervatív koalíciója ellen. Amely kormány nem méltatta figyelemre az állattenyésztők figyelmeztetését. Amely figyelmeztetés arra irányult, hogy azok, akik a kapitalizmust akarják lerombolni, ehelyett Ausztrália területének nagy részét rombolják le a mindent gúzsba kötő túlszabályozással. Én megpróbáltam az ügyben Manuelnek segíteni, amiért ő nagyon hálás volt nekem. Nem meglepő, hogy a környezetvédelmi fanatikusok, akiknek tudományellenes politikája közvetlenül felelős a katasztrófáért, most kétségbeesetten próbálkoznak eddigi politikájuk leplezésével, és folyamatosan ismételgetik a mantrát: A pusztító tüzeket teljes mértékben a kapitalizmus okozta emisszió-növekedés okozza.
Fenti ábra a CO2-koncentráci és a hőmérséklet-anomáliák változását ábrázolja logaritmikus skálán.
Láthatjuk, hogy a prekambrium időszakban kb 750 millió évvel ezelőtt az atmoszféra széndioxid koncentrációja (7000 ppm=0,7 %) 23-szor volt magasabb mint 1850 ben, és 17-szer magasabb mint a mai 400 ppm-nél. Mégis, a hőmérséklet a kambriumban egy két fokkal alacsonyabb volt a mainál. A CO2 nem szabályozhatja tehát a klímát.
Nézzük meg most az elmúlt tízezer év, tehát a legutóbbi jégkorszak óta eltelt időszak hőmérsékletváltozását és CO2 koncentráció változását grönlandi jégpáncél felszínén.
Láthatjuk, hogy a CO2-koncentráció folyamatosan emelkedett, miközben a grönlandi jég felszínének hőmérséklete folyamatosan csökkent.
Ne feledkezzünk meg róla továbbá, hogy a mai hőmérsékletek akár 3 fokkal alacsonyabbak a legutóbbi négy meleg periódus hőmérsékleteinél (holocén, ókori, római kori és középkori). És a holocén meleg időszakban (10000- 6000 évvel ezelőtt) 4000 éven keresztül a hőmérséklet magasabb volt a mainál egy rövid periódus kivételével 8200 évvel ezelőtt.
Ezekből az ábrákból az objektív megfigyelő csak azt a következtetést vonhatja le, hogy a mai hőmérsékletek egyáltalán nem példa nélküliek.
Nézzük meg most a hőmérséklet feljegyzéseket 1880 óta, amelyeket a propaganda példa nélkülinek megpróbál beállítani, A pánikkeltés közismert eszköze a grafikon Y tengelyének nyújtása . Egy normális koordináta rendszerben az emelkedés egyáltalán nem riasztó. Ami nem meglepetés, mert a globális hőmérsékletek 1880 óta csak egyharmad százalékkal emelkedtek.
Melegedett a Föld? Igen. De ne feledkezzünk meg róla, hogy az 1976-ban kezdődött pacifikus fluktuációnak 1900 óta két előzménye volt. Az ember pedig csak az egyikben befolyásolhatta volna a hőmérsékletet.
Az sem igaz, hogy a felmelegedés üteme 1950 óta példa nélküli. A közelmúlt legmagasabb felmelegedési üteme 1694 és 1733 között volt Közép-Angliában 4,33 fok/100 év átszámított értékkel.
Az ábrán egyúttal figyeljünk arra is, milyen csekély a melegedés, ha ezt az éves ingadozásokkal vetjük össze. A jelenlegi klímapolitika nem is erre a nem túl jelentős melegedésre fókuszál, hanem a prognosztizált melegedésre. És ez jelenleg háromszorosan a ténylegesen várhatónak, és négyszer magasabb annál, ami ténylegesen megfigyelhető volt.
Milyen nagy volt Ausztráliában a tényleges felmelegedés az elmúlt 31 évben?
Ha az ausztráliai felmelegedést átszámoljuk 100 évre, akkor 1,86 °C értéket kapunk. A globális ütem pedig 1,32 °C évszázadonként.
Mivel ténylegesen nincs konszenzus, mennyi írható ebből az emberi tevékenység számlájára, el kell felejteni a CO2-kibocsátás csökkenésére irányuló, de valójában a gazdaságot bénító intézkedéseket.
A termo-katasztrófa kétségbeesett fanatikusai szerint a melegebb idő az erdőtüzek súlyosságát fokozza, csak azt felejtik el, hogy melegebb időben az atmoszféra több vizet tud felvenni. Ami pedig le is hullik.
És tényleg, a talajközeli atmoszféra relatív páratartalma a fizikai törvényszerűségeknek megfelelően valamelyest emelkedett.
Ebből következnie kell, hogy az aszályok intenzitása nem növekedhet.
És csakugyan, a Palmer-index (az aszályok mérőszáma) azt mutatja, hogy az elmúlt 100 évben nem növekedett az aszályok intenzitása.
A Viv Forbes tanulmányából származó ábra pedig mutatja, nincs összefüggés az erdőtüzek és a CO2 emisszió között.
A rövidlátó politika a tűzgyújtások megtiltásával egy új, idegen környezetet hozott létre Ausztráliában. Lőporos hordókat alkottak, amelyekben folyamatosan szaporodott az eukaliptusz erdők száraz biomassza tömege.
A szemellenzős politika zárt területeket hozott létre a szén alapú biomassza leválasztására, hogy eleget tegyenek a Kiotói egyezményeknek. A mostani tűzvészek széndioxid kibocsátása után ki fizeti meg a CO2 adót?
A zöld bürokrácia és a politika kiállították magukról a hibás menedzsment bizonyítványát. Az aboriginek és a legelő jószág sokkal jobban megoldották volna a problémát.
Ha eljön az ideje, a szárazságot felváltja az esős időszak. Tim Flannery, Ausztrália klímakomisszárja néhány évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a globális felmelegedés következtében Ausztrália folyóinak jóval kisebb lesz a vízhozama.
A kijelentés után néhány hónappal olyan esőzések jöttek, hogy az egész folyó rendszer tele volt.
A cikk angolul itt.
2020 január
Fordította: Király József
(A fordításból kihagytunk néhány grafikont, az érvelést így is bőségesnek találtuk. Az angol és német verzióban megtalálhatók.)
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
