Évente 8000 tonna szén-dioxidot szeretnének 2500 tonna e-üzemanyaggá és egyéb szerves vegyi anyagokká feldolgozni. Nem említik a hidrogénigényt, amelyet itt 1000 tonnára becsülünk. A szén-dioxid biológiai eredetű, a hidrogén pedig a szomszédos klórgyár mellékterméke, tehát nem biogén. A klórgyár hálózati árammal működik. Ez pedig, mint köztudott, nagy részben szén- és atomerőművekből származik. Nevetséges, hogy újra és újra olyan kifejezéseket olvasni, mint „biogén” vagy hasonlóak. Teljesen lényegtelen, hogy a légkörben található szén-dioxid a levegőből vagy egy kéményből származik-e. Itt látható a sok finom propagandaeszköz egyike, amely minden semleges szöveget megfertőz a klímamentők üres szlogenjeivel. Már-már azt hisszük, hogy a menedzser csak az éghajlat megmentésén dolgozik, fizetése teljesen mellékes.
A közleménnyel, hogy az üzem a Fischer-Tropsch-eljárás alapján fog működni, kezdődhet a műszaki rész.
Német szabadalom 484 337, 1925. július 25.
A feltalálók: Dr. Franz Fischer, Dr. Hans Tropsch.
Ők voltak azok a kémikusok, akik a szintetikus gázt, a szén-monoxid és a hidrogén keverékét oligomerizálták szénhidrogének keverékévé. Ez a szerves kémia egy új szegmensének volt a kezdete. Mindkét úr Dr. Matthias Pier kollégája volt, aki valamivel korábban hasonló metanolszintézissel mutatta meg az irányt.
A Fischer-Tropsch-szintézis 1930 körül nagy mennyiségű üzemanyagot és kenőanyagot szolgáltatott. A folyamat a SASOL cégnél Dél-Afrikában, Katarban és Malajziában a mai napig nagyon fontos. Segítségével a Perzsa-öbölben a a fúrólyukakból származó kísérőgázokat, melyeket korábban elégettek [1], folyékony szénhidrogénekké alakítják át. A SASOL viszont továbbra is szénből állít elő üzemanyagokat. Ez egy relikvia abból az időből, amikor Dél-Afrikát bojkottálták az olajpiacon.
Egy Dél-Afrikai Fischer-Tropsch szintézis üzem. Szénből állít elő folyékony üzemanyagot.
A Fischer-Tropsch-reakció kémiája
A FT-reakció számos változatának ellenére véletlenszerűen választunk ki egy esetet. Az ebből nyert ismeret könnyen általánosítható. Magától értetődik, hogy a gyakorlatban mindig metántól C20-as szénhidrogénekig terjedő keverék keletkezik.
Itt az oktánt, C8 H18-at vesszük figyelembe. Ez csak egy a sok lehetséges elméleti modell közül.
8 CO + 17 H2 »»»»»»»» C8H18 + 8 H2O
Ez a reakció speciális katalizátort igényel, és enyhe körülmények között, 100–350 °C hőmérsékleten, legfeljebb 10 bar nyomáson megy végbe. Mint már említettük, a reakció mindig olyan keveréket eredményez, amelyet később el kell választani.
Ha ebben a módszerben a szén-monoxidot szén-dioxiddal helyettesítjük, akkor nem történik semmilyen reakció. A CO2-ben a szén energetikai minimum állapotban van. Csak nagyon erőteljes eszközökkel lehet reakcióba hozni. Az egyik ilyen eszköz a fordított vízgáz-eltolási reakció.
CO2 + H2 »»»»»»» CO + H2O
Ez körülbelül 1000 °C-on megy végbe, az FT-reakció előtt történik, és teszi azt lehetővé, mivel az inert CO2-t reakcióképes szén-monoxiddá alakítja. Itt is katalizátorokat használnak.
Ha mindkét reakciót összefoglaljuk, a következő képletet kapjuk:
8 CO2 + 8 H2 »»»»» » 8 CO + 8 H2O (fordított vízgáz-eltolódás)
8 CO + 17 H2 »»»»»» C8H18 + 16 H2O (Fischer Tropsch)
Látható, hogy 8 + 17 = 25 mol H2-ből 1 mol oktán keletkezik. Melléktermékként 16 mol víz keletkezik. A CO helyettesítése CO2-vel a hidrogénfogyasztást 17-ről 25 molra növeli, ami közel 50%-os növekedést jelent. Mivel a szénhidrogének fűtőértéke körülbelül 40%-ban a hidrogéntartalomtól függ, ezért a végtermékben a lehető legtöbb hidrogént meg kell kötni, és nem szabad hulladékként elveszíteni. Ez azonban akkor történik, ha a klasszikus eljáráshoz hasonlóan a szén-monoxidról szén-dioxidra váltunk.
Ennek a reakciónak az energiaegyensúlya kiábrándító
Az FT-eljárás hidrogénje korábban olcsón, szénből, később földgázból volt előállítható. Ez nem így van a zöld elektrolízisből nyert hidrogén esetében. A fenti reakcióegyenletet elemezve megállapítható, hogy 1 mol oktánhoz 114 g, 25 mol hidrogénre van szükség, ami 50 g H2-nek felel meg. 1 kg oktánra vetítve ez 439 g hidrogént jelent, amelynek előállításához 22,4 KWh elektromos energia szükséges. Ha ez a szám már önmagában is elgondolkodtató, a folyamat során a kép még lényegesen romlik.
A gyakorlatban nem tiszta oktánt kapunk, hanem 15 vagy több anyag keverékét. Ezek szétválasztása költséges és jelentős veszteségekkel jár. A sajtóközleményben nyilván nem szerepelnek részletek. A termékek minősége és mennyisége rejtve marad. Egy részük hulladékégetőben végzi.
A sajtóközlemény nem említi a szén-dioxid beszerzéséhez szükséges energiaigényt és a folyamat során felhasznált energia mennyiségét. Ahhoz, hogy egy folyamatban elérjük az 1000 °C-ot, jelentős energiabevitelre van szükség, amelynek forrását itt diszkréten elhallgatják. Lásd a lábjegyzetet. A már megállapított 22,4 KWh/kg folyamatenergia érték a végszámlán 30 KWh/kg-ra, esetleg 40 KWh/kg-ra fog emelkedni. Az e-üzemanyagok rendkívül rossz energiaegyensúlyuk miatt kiemelkednek a zöld ötletek közül. Ez egy erőforrások és tőke megsemmisítésére irányuló akció, amely évek óta folyik, és a nyilvánosság előtt nagyrészt ismeretlen, és ezt a média sem veri nagydobra.
Az e-üzemanyag-létesítmények energiaegyensúlyáról általában
Nagyon feltűnő a folyamat exorbitáns hidrogénfogyasztása. A fent említett adatokból kitűnik, hogy a felhasznált hidrogén 64%-a vízzé, azaz hulladékká válik. Ez velejár a folyamattal. Ellenáll a szokásos hatékonysági törekvéseknek, és minden e-üzemanyag-létesítményt energiatemetővé tesz. Hogyan is mondta Habeck, volt gazdasági és klímaügyi miniszter? „Kis méretben ugyan nem működik, de reméljük, hogy nagy léptékben jobb lesz.” Egészen nevetségesnek tűnnek az interjúkban elhangzó okos mondatok, miszerint a folyamatot méretezni kell, hogy javuljon, és olcsóbbá váljon. A felnagyított ostobaság továbbra is ostobaság marad. A szakértők tudják, hogy ezzel fennáll a veszélye annak, hogy a dolgok még inkább kicsúsznak az irányítás alól.
Számokban kifejezve: az elektrolízisbe táplált 51 kWh-ból 33,1 kWh keletkezik, amely 1 kg hidrogénben van tárolva. Ebből a 33,1 kWh-ból 64% hulladékként víz formájában keletkezik. Így az 51 kWh ráfordítással csak 11,9 kWh/kg jut el a nyers termékbe. Ezután következik a veszteséges feldolgozás.
| Mint már fentebb említettük, körülbelül 40 kWh/kg (144 MJ) folyamatenergia szükséges az e-üzemanyag CO2-ből történő előállításához. Ezzel szemben a késztermék fűtőértéke 11-13 kWh/kg (43-44 MJ). Érthetően fogalmazva: 1 l üzemanyag gyártásához, legyen az benzin, kerozin, gázolaj, 3,3 l üzemanyagot használunk fel. |
Ez már-már nevetséges aránytalanság, ami megkérdőjelezi az e-üzemanyagokkal kapcsolatos további tevékenységeket. Ha megpróbálnánk a pazarlásra ítélt többletenergiát szélenergiából nyerni, a réz, acél és cement világpiaca ellenőrizhetetlenné válna.
További példák ugyanebből a légvár-kategóriából
Ezek azok a projektek, amelyek a szükséges szén-dioxidot a levegőből akarják nyerni. Álomgyárak, ahol a levegőből és vízből kerozin keletkezik, és egyúttal a légkör is megtisztul. Edenhofer (a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója) és Habeck együtt fantáziáltak a bolygószintű hulladékártalmatlanításról, azaz a CO2 levegőből történő kivonásáról [2]. Mindkettőjüknél érezhető volt a szinte vallásos elragadtatás.
Az egyik ilyen projekt soha nem készült el igazán, csak nyomorúságosan működik, és hamarosan véget ér. (Haru Oni Patagóniában) Erről Wilfried Schuler, e cikk szerzője, hamarosan közzétesz egy bejegyzést.
Egy izlandi létesítményben jelentősen túlbecsülték a CO2-elkülönítés hatékonyságát, de jelentősen alábecsülték az energiaigényt. [Közzétevő: Eredmény: A CO2 leválasztása a levegőből több CO2-kibocsátást generál, mint a leválasztott mennyiség, az elásott CO2 pedig újra az atmoszférába szivárog. [3]] Frusztráltan folytatják a munkát. Addig, amíg el nem fogynak a támogatások, és a csődöt már nem lehet tovább titkolni.
CO2-leválasztás a levegőből, majd ennek elásása. Dobogós a világ legostobább, legpazarlóbb projektjei között.
Egy svájci cég [Közzétevő: Climeworks], amely egykor nagy ambíciókkal indult, gigantikus pénzösszegek elégetése után a csőd szélén áll. Az okok fentebb olvashatók. Feltételezhető, hogy itt is jelentős összegű támogatások lettek elpocsékolva.
Mivel legalább a szén-dioxid leválasztásához legalább 10 kWh/kg energia ráfordítás szükséges, nincs értelme tovább foglalkozni a kérdéssel. A már így is túlterhelt e-üzemanyag-ötletnek nincs szüksége további teherre. Aki már felakasztották, azt nem kell még vízbe is fojtani.
Lábjegyzet:
Ezen a ponton ismét felismerhető a szükséges folyamatenergia komplex problémája. Egy standard ipari berendezésben ezen a ponton egy földgázégő található. Egy környezetbarát berendezésnek azonban saját energiát kell biztosítania. Ha a folyamat több CO2-kibocsátással jár, mint amennyit megtakarít, az végzetes következményekkel jár, csakúgy, mint az, ha az e-üzemanyag előállítás több üzemanyagot fogyaszt el, mint amennyit megtermel. Ha az energiaellátáshoz külön hidrogénberendezést építenének, ugyanaz a kérdés merülne fel. Tehát egy segédberendezés a segédberendezéshez? És mi van, ha éjszaka nem fúj a szél? Akkor be kell kapcsolni az e-üzemanyag-égőt? Ilyen projekteknél az egyetlen megoldás a szomszéd erőmű. Ezért minden berendezés finomítók vagy más ipari létesítmények közelében található. A magányos, önellátó üzem nem létezik.
[Közzétevő ezután fölteszi a kérdést, ki az idióta? A politika, amely ezt adófizetői pénzből finanszírozza? A magukat tudósoknak nevező kétes jellemű személyek társasága, amely ezt eladja a politikának? Az adófizető, aki mindezt az ismétlődő parlamenti választásokon jóváhagyja? A beruházó biztos nem az. Ő megtalálja számítását.]
Hivatkozások:
[1] Elfáklyázás, részletek itt.
Közzétevőt a jelen írás csak megerősíti: Az éghajlat, a megmentés, a megóvás, senkit nem érdekel, főleg azokat nem, akik ezt a leghangosabban megjátsszák. A lényeg a gazdaság rombolása, és a közpénzek magánzsebekbe történő vezetése.
2025. június
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
