Nem kényezteti el a magyar média a lakosságot, ha arról van szó, hogy beszámoljon az ugyanezen lakosok által választott és általuk fizetett EU parlamenti képviselők munkájáról. 2025. november 13-án az EU parlament arról szavazott, hogy enyhítsenek a teljesíthetetlen és 2027-től további szigorítást előirányzó feltételeken.
1, Mindenekelőtt idézzük a google AI tájékoztatását:
Az Európai Parlament 2025. november 13-án (a plenáris ülés ezen a napon szavazott a bizottsági álláspontról, a vita november 12-én zajlott) elfogadta a 2040-es éghajlat-politikai célokkal kapcsolatos tárgyalási álláspontját, amely a feltételek bizonyos mértékű enyhítését és rugalmasság bevezetését javasolja a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése érdekében.
A szavazás főbb pontjai:
- 2040-es kibocsátáscsökkentési cél: A Parlament megerősítette azt a javaslatot, hogy az EU 2040-re 90%-kal csökkentse a nettó üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
- Rugalmasság és a feltételek enyhítése: A cél elérése érdekében a képviselők a Bizottság eredeti javaslatához képest nagyobb rugalmasságot szorgalmaztak.
- Nemzetközi szén-dioxid-kreditek (carbon credits): A Parlament álláspontja szerint a 2040-es cél 5 százalékpontját 2036-tól magas minőségű nemzetközi szén-dioxid-kreditek megvásárlásával lehetne teljesíteni harmadik országokból (a Bizottság eredetileg 3%-ot javasolt).
- ETS2 késleltetése: Támogatták a Közlekedési és Építőipari Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (ETS2) bevezetésének egyéves halasztását 2028-ra, a vállalkozásokra és a háztartásokra nehezedő terhek csökkentése érdekében.
- Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek: Külön szavazáson a képviselők megszavazták a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvek (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) egyszerűsítését és a hatályuk alá tartozó vállalatok körének szűkítését is, amely jelentős enyhítést jelent a vállalatok adminisztratív terheire nézve.
A szavazások célja a klímavédelem és az európai ipar versenyképességének összehangolása, bizonyos tagállamok és iparági szereplők aggodalmainak kezelésével. A szavazást követően megkezdődhetnek az egyeztetések (trilógusok) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a jogszabály végleges formájáról.
2, A Blackout-news tájékoztatója ugyanerről:
A CO2-árak okozta költségek: az Európai Bizottság módosításokat javasol a kibocsátáskereskedelmi rendszerben
Mivel a Leyen vezette EB megrettent attól, hogy saját javaslatát az EP megszavazza, tovább nyomorítva evvel Európa gazdaságát, maga a bizottság javasolt most enyhítéseket az EU CO2 megadóztatási rendszerében. Brüsszel kiterjeszteni kívánja azt a vészhelyzeti mechanizmust, amely akkor lép életbe, ha a szén-dioxid kvótaár túlzottan emelkedik, közölte a Bizottság csütörtökön. Ezzel elsősorban a kelet-európai tagállamok aggályaira reagál.
A lényeg az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetése az építőipar és a közlekedési szektor számára, amely 2028-ban lép hatályba. A fosszilis energiával foglalkozó vállalatoknak akkor CO2-kibocsátási jogokat kell vásárolniuk az általuk értékesített üzemanyagok kibocsátásának megfelelően. A többletköltségeket a vállalatok valószínűleg áthárítják a fogyasztókra, így a tankolás és a fűtés drágulni fog.
Már létezik egy vészhelyzeti mechanizmus arra az esetre, ha az árak túlzottan emelkednének. Ilyen esetben az EU további kibocsátási jogokat hozhat forgalomba az úgynevezett piaci stabilitási tartalékból (MSR), és ezzel csökkentheti az árat. A Bizottság most azt javasolta, hogy e keretben a jövőben évente kétszer annyi kibocsátási jogot lehessen kiadni, mint eddig tervezték.
Az EU enyhíti a CO2-árrendszert: több vészhelyzeti kibocsátási egység, későbbi ETS2-bevezetés és könnyítések a polgárok számára, (de ez természetesen felvizezi az eleve életidegen klímacélokat).
A változtatás célja az árak stabilizálása, de azt is jelenti, hogy a kibocsátások csökkenése az eredetileg tervezettnél kisebb mértékű lehet. Ha a tartalékot teljes mértékben kihasználnák, az több CO2-re vonatkozna, mint amennyit az emissziókereskedelem valójában évente megtakarítani kíván. Egy ilyen beavatkozás tehát veszélyeztetheti az EU éghajlat-politikai céljait is.
A fogyasztók és a vállalkozások tehermentesítése érdekében a kibocsátási jogok kereskedelméből származó bevételek nagy része egy klímaszociális alapba kerülne. A Bizottság emellett azt tervezi, hogy előrehozza ezt a finanszírozást: az EU-országok már a jövő évben finanszírozhatnák a megfelelő projekteket. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a későbbi bevételeket fordítaná erre a célra.
Németországban az EU-rendszer bevezetése várhatóan nem fog hirtelen áremelkedést okozni, mivel ebben az országban már létezik egy hasonló rendszer – ellentétben például Kelet-Európával. A német kormány azonban a német árrendszerben is változtatásokat tervez: 2027-ben a német CO2-ár nem fog emelkedni, mint azt eddig tervezték, hanem a 2026-os szinten marad.
Néhány EU-ország, például Lengyelország és Szlovákia, több évvel el akarja halasztani, vagy akár meg is akarja szüntetni az európai rendszert. Az elmúlt hetekben részben már sikerült is érvényesíteniük akaratukat: a 2027 eleji határnap helyett mind az Európai Parlament, mind a 27 EU-tagállamot képviselő Tanács a 2028-as indulás mellett döntött. A halasztást még hivatalosan is el kell fogadni.
3, Közreadjuk továbbá a Mi Hazánk Mozgalom közleményét, amely válaszként született a Dobrev Klára vezette DK félretájékoztatására
Dobrev Klárának ugyanis vagy semmi fogalma nem volt és nincs róla, miről szavazott november 13-án elvtársaival együtt, vagy, és ez a valószínűbb, nagyonis tisztában van vele, hogy a jelenlegi szabályozás olyan mértékben megnyomorítja a tagállamok gazdaságát, hogy az már Brüsszelnek is sok volt. Felülmúlhatatlan demagógiával a rombolás fékezését úgy állítja be, mint
…ami a környezetet romboló, és az éghajlatváltozásért felelős, profitéhes nagyvállalatoknak kedvez. Ami enyhítésekkel szemben bezzeg ők baloldaliak az emberek érdekeit védve a terheket nem a kisemberekre, hanem nagyvállalatokra hárították volna. DK szerint a jobboldali pártoknak (Fidesz, Tisza, MHM) sikerült kimenekíteniük a multikat és a giga cégeket a felelősség alól.
Dobrev Klára és pártja úgy kívánja tehát a magyar emberek érdekeit megvédeni, hogy minél több, a magyarok által megtermelt adópénzt juttatna az európai Beruházási Bank felügyelete alá. [1]
Árgyelán János a Mi Hazánk Mozgalom Brüsszeli irodavezetőjének tájékoztatása:
- Első körben arról szólt a szavazás, hogy klíma-projektet, amit a Bizottság terjesztett be elutasítjuk. Az ESN, ezen belül Dr. Borvendég Zsuzsanna, a párt EP-képviselője is, igennel szavazott erre, de a többség ezt nem fogadta el.
- Közel hetven kisebb módosító volt, amit leginkább a jobboldali frakciók nyújtottak be, azzal a céllal, hogy „felpuhítsák” a kemény balliberális álláspontot.
- A módosítók után arról volt szavazás, hogy a teljes bizottsági javaslatot elfogadják-e a képviselők. It az egész ESN frakció ellene szavazott, Dr. Borvendég Zsuzsanna is.
- A legutolsó szavazás pedig arról szólt, hogy a Parlament visszaküldi-e a javaslatot a szakbizottsághoz, hogy az kezdje meg a háromoldalú tárgyalásokat (trilógusokat) a Tanáccsal és a Bizottsággal.
Azaz a plenáris rábólint-e arra, hogy a bizottság megnyithatja a tárgyalásokat a másik két intézménnyel (a megszavazott kiegészítésekkel együtt!). Ez még nem végleges jogszabály, a végleges megállapodás egy későbbi ülésen kerül majd vissza a plenáris elé szavazásra. Itt óriási vita volt, nagyon megosztottak voltak a képviselők. Az igennel való szavazás azt jelenti, hogy a jobboldali frakciók által tető alá hozott és most megszavazott verzióban több enyhítés és rugalmasság van, mintha az egészet elutasítás kapott volna en bloc. Ebben az esetben tisztán a baloldali klímahisztériás verzió ment volna minden tovább. Így viszont taktikailag és belső módosításokkal a csomagot saját irányba sikerült „elhúzni”.
Így az ESN frakció többsége és Dr. Borvendég Zsuzsanna igennel szavazott, és a végeredmény is az igen felé billent el.
Konkrétumok, amiket sikerült elérni:
Enyhítések és rugalmasságok:
- a szén-kreditek részleges elismerése,
- az országok energiakeverékének tisztelete,
- technológiasemlegesség hangsúlyozása,
- atomenergia legitimálása.
Itt is látszik, hogy ez jobb, mivel egy enyhített változat ment át, és nem a baloldal keményebb verziója. A Bizottság eredeti tervéhez képest a plenáris változat kevésbé szigorú, tehát sikerült ártalmatlanítani a legrosszabb részeket és csökkenteni a kötelező terhet. Ez egyben politikai taktika is: ha a teljes egészében kiállunk a klímavonalból, akkor minden zöld jogalkotás a baloldal narratívája szerint alakul. Ezért inkább az volt a cél, hogy puhítsuk, lassítsuk, iparbarát irányba tereljük a témát. Egyébként ez a csomag nem jogszabály, csak parlamenti „álláspont”, amely tárgyalási keretet ad, politikai üzenetet küld a Tanácsnak, de a tényleges végrehajtás a tagállamoknál dől el. De a legnagyobb jobboldali győzelem az atomenergia beemelése, mert a szöveg explicit módon elismeri az atomenergia szerepét, ezzel megtörtük a zöld–szocialista frakciók korábbi ellenállását. Az atom elismerése stratégiai ipari nyereség számunkra.
Hivatkozás:
[1] Dobrev Klára félrevezető tájékoztatása a Nyugati Fényben: A Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk Mozgalom ismét összefogott
Közzétevő számára különösen aggasztó, hogy a
kibocsátási jogok kereskedelméből származó bevételek nagy része egy klímaszociális alapba kerülne. A Bizottság emellett azt tervezi, hogy előrehozza ezt a finanszírozást: az EU-országok már a jövő évben finanszírozhatnák a megfelelő projekteket. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a későbbi bevételeket fordítaná erre a célra.
Klímaszociális alap: jobb nem gondolni rá, mi lesz adóforintjainkkal.
2025. december
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
