Fritz Vahrenholt, korábban Hamburg város környezetvédelmi szenátora, kíméletlenül leszámol a Merz-kormány klímapolitikájával, amely egyenes folytatása az előző kormányok ilyen irányú politikájának. A különbség csak annyi, hogy Merz a tavalyi választási kampány során többször jelezte, hogy változtatni kíván elődjei klímapolitikáján. ezért érdemelte ki Merz a Lügenkanzler (hazugságkancellár) jelzőt. Ugyancsak megkönnyítette volna az irányváltást Merz számára, hogy az USA Trump-pal 2025-ben 180 °-os fordulatot hajtott végre a klímapolitikában.
Honlapunkon 2025 augusztusában már beszámoltunk róla, hogyan hasonlítja össze Vahrenholt az USA és az EU klímapolitikáját.
A mai bejegyzés ugyan elsősorban a német klímapolitikával számol le, de mivel a magyar viszonyok 100 %-ban leképezik a német politikát (avval a különbséggel, hogy nálunk a napelemparkokat preferálják, bár a Fidesz megteremtette a szélenergia-termelés bővítésének jogi kereteit), nekünk magyaroknak is fontos az elemzés ismerete.
Következzék Vahrenholt írása a Klimanachrichten.de honlapról:
A globális hőmérséklet 2026. márciusában nagyjából megegyezett a februári értékkel. Jelenleg 0,38 Celsius-fokkal magasabb a hosszú távú átlagnál. A lehűlési tendencia a végéhez közeledik, és ősszel El Niño jelenség várható, amely jövőre emelni fogja a globális hőmérsékleteket. Az El Niño a trópusi Csendes-óceán természetes, ciklikus felmelegedése, amely 3-5 évente jelentkezik. Ennek ugyan semmi köze a CO2-höz, de meg fogjuk tapasztalni, hogy a politika és a média hogyan fogja felhasználni a növekvő hőmérsékleteket arra, hogy tovább járja az energiafordulat végzetes útját. Ezt a folytatást dokumentálja a szövetségi kormány által elfogadott éghajlatvédelmi program is, amelyet március végén Schneider környezetvédelmi miniszter mutatott be.
„Ez az energiafordulat megöl minket”
2026 februárjában, négy nappal a rajna-pfalzi tartományi választások előtt Friedrich Merz kancellár a következő szavakat mondta Trierben:
Jóságos ég! Ezt írom már tizenöt éve. De akkor miért hagyja a kancellár, hogy minden folytatódjon, ahogy eddig?
Két héttel később a szövetségi kormány elfogadta a 2026-os éghajlatvédelmi programot. Schneider környezetvédelmi miniszter büszkén jelentette be, hogy 8 milliárd eurót költenek arra, hogy 2030-ban 25 millió tonnával kevesebb CO2-t bocsássanak ki. A pénzt kidobják az ablakon, mintha nem lennének költségvetési problémáink: ha ugyanis elosztjuk a számokat, akkor a CO2-kibocsátás csökkentésének tonnánkénti költsége a borzalmas 320 euró. A CO2-kvóta ára jelenleg 72,60 euró. A klímavédelmi program tehát olyan intézkedéseket indít el, amelyek négyszer drágábbak, mint a mai CO2-ár.
| Közzétevő betoldása:
Az EU 1990 óta (saját statisztikák alapján) 50-60 Gt CO2 kibocsátását akadályozta meg. |
És valójában a program költségei még ennél is sokkal magasabbak, mivel a további szél- és napenergia-támogatások járulékos költségeit nem vették figyelembe. A kancellár szavai és a szövetségi kormány tettei közötti ellentmondás a környezetvédelmi miniszter következő megjegyzéséből is egyértelműen kitűnik: „Szövetségi kormányként sikerült ezt a programot nagyobb viták nélkül kidolgoznunk”. Tehát nem volt vita a kancellári hivatallal vagy a gazdasági minisztériummal, ami azt jelenti: abban egyetértenek, hogy a polgárok terhére kell költeni.
Most megmutatom Önöknek, hogy valójában mekkora összegről van szó, ha kiemelek egy pontot a klímavédelmi programból: a 2027-től kezdődő, 12 000 MW-os kiegészítő szélenergia-pályázatot, ami 2000 szélerőműnek felel meg.
A több szélenergia-pályázat növeli a nyertes ajánlat értékét
Még az előző (Zöldek-SPD) kormány megújulóenergia-törvényében (EEG) is az volt a cél, hogy 2030-ig elérjék a 115 000 MW-os szélenergia-kapacitást. Ehhez évente 10 000 MW szélenergiát kellett volna pályáztatni, amely maximum 7,25 €ct/kWh betáplálási díjat kaphatott volna. 2026. március 31-én 69 000 MW szélenergia állt rendelkezésre Németországban. Annak érdekében, hogy ne maradjanak el az előző koalíció célkitűzésétől, a szövetségi kormány most összesen 12 000 MW-tal növelte a pályázható mennyiséget. Ez azonban több, magasabb támogatást kapó erőművet eredményez.
Eddig ugyanis évente több mint 10 000 MW-ra érkezett be pályázat, így a legmagasabb nyertes ajánlatok kiestek. Ezáltal a nyertes ajánlatok értéke jelentősen alacsonyabb volt, mint 7,25 €ct/kWh. A mennyiség bővítésével a projektfejlesztőknek ismét lehetőségük nyílik arra, hogy ajánlataikat a lehető legközelebb a maximális értékhez helyezzék el, mivel gyakorlatilag minden beérkezett pályázatot kielégítenek.
A több szélenergia-pályázat növeli a szövetségi költségvetésből származó kiegészítő kifizetéseket
A 12 000 MW-os további szélenergia-pályázati mennyiségnek azonban van egy második, költségnövelő hatása is. A meglévő szélerőművek számának növekedése tovább csökkenti a tőzsdei áramárat, ha szél fúj.
Ekkor az üzemeltető a tőzsdei ár – amely gyakrabban lesz közel nulla – és az ajánlati ára közötti különbséget, legfeljebb 7,25 €ct/kWh-t, a szövetségi költségvetésből kapja meg. A magasabb nyertes ajánlat értéke és az alacsony tőzsdei ár miatti gyakrabban szükséges kiegészítő kifizetések a szövetségi költségvetésből származó magasabb támogatáshoz vezetnek. Dr. Christoph Canne a Vernunftkrafttól kiszámította: ez 8 milliárd euró kiegészítő támogatást jelent a következő 20 évben. Erről Schneider miniszter egy szót sem ejt.
Így csinálják a bolondok: szélerőműveket oda, ahol nem fúj a szél – majd kipótoljuk az adófizető pénzéből
A szélenergiára vonatkozó éghajlatvédelmi programban még egy további csapás rejtőzik a szövetségi költségvetésre. Schneider szövetségi miniszter azt szeretné, ha több szélenergiát helyeznének el Németország déli részén: „A referencia-hozam modell hozzájárul majd a regionálisan kiegyensúlyozott elosztáshoz, különösen a déli szélenergia esetében” (Éghajlatvédelmi program 2026, 24. o.). Ami ilyen ártalmatlannak hangzik, további milliárdokat fog kerülni, és megsérti a koalíciós megállapodást, amelyben még az állt, hogy felül akarják vizsgálni a megújulóenergia-törvényt „a költséghatékonyság szempontjából, többek között a gazdaságtalan, gyenge szélű helyszínek tekintetében”.
Miről van szó? Robert Habeck a megújulóenergia-törvénybe (EEG) beillesztette a 36h. §-t. Mivel a szokásos EEG-támogatás mellett senkinek sem jutna eszébe szélerőművet építeni a gyenge szélű Bajorországban, Baden-Württembergben, Dél-Hessénben és Dél-Rajna-Pfalzban szélerőművet építsen, mivel az nem lenne jövedelmező, ezért egy korrekciós tényezőt vezettek be a törvénybe, amely 1,55-szeresére emeli az EEG-támogatást a déli régiókban, ha a szél csak a német szövetségi referenciahelyszín 50%-át teszi ki. Ha csak 60 %-ot tesz ki, a pótdíj „csak” 1,42-szeresére emelkedik, 70 %-nál pedig 1,29-szeresére. Ez olyan, mint a Schildai polgárok klasszikus meséjében: ahol kevés a szél, a szélenergia különösen gazdaságtalan, és ezért magasabb a szubvenció az adófizető rovására.
A nagy létesítmények referenciahelyszíne Németországban valamivel több mint 3000 teljes terhelésű óra évente. Bajorországban és Baden-Württembergben ez átlagosan körülbelül ennek 50–70 %-át teszi ki, az átlag valószínűleg 60 % körül van, vagyis körülbelül 2000 teljes terhelésű óra.
Ezekért a valójában gazdaságtalan helyszínekért akár 1,42-szer 7,25 €ct/kWh-t, azaz 10,3 €ct/kWh-t fizetnek. A szárazföldi szélenergia átlagos piaci értéke tavaly 7,44 €ct/kWh volt. A 10,3 és 7,44 €ct/kWh közötti különbség 2,86 €ct/kWh. Egy 6 MW-os erőmű 2000 teljes terhelésű órával 12 millió kWh-t termel. Ez évente 343 200 euró támogatási igényt jelent erőművenként. 2000 erőmű esetén 686,4 millió euróról beszélünk évente, 20 éves garanciával. Ez 20 év alatt 14 milliárd eurót jelent. Ez a pénz a klímavédelmi alapból származik, amelyet a polgárok és a vállalkozások pénzéből táplálnak a gázra, olajra, benzinre és villamos energiára kivetett CO2-adókból.
Ezeket a polgárok rovására történő trükköket már megszoktuk az előző kormánytól, a jelenlegi kormány pedig pontosan ezt folytatja. Bajorország rátesz még egy lapáttal. A bajor tartományi kormány kérésére, amelyet a Szabad Választók (bajor kispárt, ezek szerint ez is követi a klímadogmát) szövetségi elnöke, Hubert Aiwanger gazdasági miniszter terjesztett elő, a Szövetségi Tanács március 27-én úgy döntött, hogy már ebben az évben további 5000 MW-tal növeli a szélenergia-pályázati mennyiséget, hogy mindazok, akik eddig a túl magas árak miatt kimaradtak a pályázatból, még ebben az évben részesülhessenek az EEG-támogatásban. Ez tiszta szélenergia-lobbizás az adófizetők kárára. A kérelmet minden tartomány jóváhagyta, Szászország kivételével. Utóbbiak legalább tartózkodtak.
A berlini mesemondók
Annak érdekében, hogy a sikertelen energetikai átállást tovább folytathassa, a szövetségi kormány nem riad vissza a valótlanságok terjesztésétől sem. A 2026-os éghajlatvédelmi program (12. o.) bevezetőjében a program intézkedéseit a Párizsi Klímaegyezménnyel indokolja: „A század közepére az üvegházhatású gázok forrásaiból származó kibocsátás és a gázok elnyelői által történő lebontás közötti globális mérlegnek egyensúlyban kell lennie”. A Párizsi Klímaegyezmény 4. cikkében azonban az áll, hogy „a század második felében egyensúlyt kell teremteni az üvegházhatású gázok forrásokból származó antropogén kibocsátása és az ilyen gázok elnyelők általi lebontása között…”. [1]
A század második fele 2051 és 2099 között értendő. Ezt akkor így fogalmazták meg, mert India kijelentette, hogy 2070 előtt, Kína pedig 2060 előtt nem kívánja elérni egy ilyen célt. Az EU 2050-re kíván üvegházhatású gázok tekintetében semleges állapotot elérni. Az USA és Argentína egyáltalán nem akar célkitűzést meghatározni ebben a században. Mi a fenéért hamisítja a szövetségi kormány a Párizsi Megállapodás szövegét hivatalos dokumentumaiban, hogy Párizstól eltérően már 2045-ben üvegházhatás-semleges legyen?
Erre a választ fogjuk hallani: a Szövetségi Alkotmánybíróság arra kötelezett minket, hogy 2050-re klímasemlegessé váljunk. Ez ugyan téves és tudományosan rendkívül megkérdőjelezhető volt, de egyetlen szövetségi alkotmánybíróság sem akadályozná meg a szövetségi kormányt abban, hogy 2045 helyett a 2050-es évet írja be az éghajlatvédelmi törvénybe. És máris nyertünk volna ma egy 5 éves haladékot, hogy levegőhöz juttassuk a rendkívül szorult helyzetben lévő ipart és a CO2-adók által kiszipolyozott polgárokat. Egy ötéves moratórium az európai és német klímavédelmi adókra azonnal új gazdasági csodát váltana ki!
| Közzétevő betoldása:
Nekünk innen Magyarországról furcsának tűnik, hogy néhány, a parlament által kinevezett jogász a szakadékba viheti az ország népét. Úgy látjuk, csak ürügy a mutogatás az Alkotmánybíróságra, „hiszen mi hoznánk normális törvényeket, de az a csúnya Alkotmánybíróság elkaszál bennünket”. Ha a szövetségi kormány komolyan akarná, a következő lehetőségei volnának:
Miért fontos ez nekünk magyaroknak? Nos, a magyar alaptörvény 2011 óta tartalmazza az alábbi paragrafust: És látjuk reális veszélyét annak, hogy Magyarországon úgyszintén nem a parlament, hanem néhány jogász dönti el az ország sorsát. Arról már nem is beszélve, hogy Németországnak nem ötéves moratóriumra, hanem a klímarögeszme Nirvánába küldésére volna szüksége. |
De Merz kancellár 2025 márciusában szükségesnek tartotta, hogy a Zöldek és a Baloldal(!) segítségével a 2045-ös évszámot írja be az Alaptörvény 143h. cikkelyébe. Ezt a számot pedig nehéz megváltoztatni, mert az SPD, a Zöldek és a Baloldal a belátható jövőben 25%-os blokkoló kisebbséget fognak alkotni. A klímavédelmi törvényt 2050-re, és ezzel ismét az EU-szabványra emelni, ez a művelet nem tette könnyebbé.
Ettől függetlenül a szövetségi kormány csatlakozhatna és csatlakoznia is kellene azokhoz az országokhoz – Olaszország, Csehország, Lengyelország, Belgium, Magyarország és Görögország –, amelyek a közeljövőben felfüggeszteni akarják a CO2-kibocsátás megadóztatását (ETS-2) [2]. Bár Merz kancellár a karbonkibocsátás-csökkentés elhalasztásával kacérkodik, de párttársa, Wüst miniszterelnök Észak-Rajna-Vesztfáliában ünnepelte, hogy a rajnai barnakőszén-mezőket, amelyek még több száz évig szolgáltathatnának energiát (mégpedig villamos energiát és szénalapú üzemanyagokat, amint azt Helmut Schmidt a hetvenes években vizsgáltatta) a Rajna vizével el akarja árasztani, hogy ezzel a következő generációk számára visszafordíthatatlanul megsemmisítse ezt a szénkincset.
- A szövetségi kormány 2028-ig gond nélkül felfüggeszthetné a gáz, az olaj, a benzin és a dízel CO2-adó általi drágulását, és ezzel példátlan gazdaságélénkítő programot indíthatna el. Ha egyáltalán, akkor erre csak 2028-ban kerülhet sor az európai CO2-kibocsátás-kereskedelem keretében.
- A szövetségi kormány azonnal feloldhatná a fracking tilalmát Németországban, ami Németország újraiparosításához vezetne.
- A szövetségi kormány feloldhatná az atomenergia tilalmát.
- A szövetségi kormány azonnal véget vethetne vagy elhalaszthatná a karbonkibocsátás-csökkentést, miközben még 27 nagy szénüzemű erőmű működik.
Túl sok zöld romboló van a politika gyeplőinél, akik a CDU és az SPD pártkönyvét viselik. Rajtunk, az ország polgárain múlik, hogy a szavazófülkékben is kifejezzük, hogy nem értünk egyet ezzel a politikával.
[1] Ne feledjük. A Párizsi Klímamegállapodás semmire nem kötelezi az aláírókat.
[2] Magyarország valóban ott van az ETS-2 rendszert felfüggeszteni szándékozó államok tömörülésében!
2026. április
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
