Ilyen volt a június; avagy az időjárás nem klíma

Az időjárást (nem klímát) szemlélő magunkfajta kortársak nyugodtak maradnak az elmúlt napok, hetek szokatlanul meleg időjárását illetően. A főáramú média természetesen elemében van, ezerrel megy a szuggerálás, kell-e még több bizonyíték, hogy csak az ország szélturbinákkal történő elcsúfítása, az energiaárak megnövelése, az államadósság további erőteljes emelése menthet meg minket a totális klíma-armageddontól.

Adjuk át itt a szót Cap Allonnak, az Electroverse Substack szerkesztőjének:

A napi 24 órás információözönben hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, 2026 júniusának első fele Európa jelentős részében szokatlanul hűvös volt.

Hőmérsékleti anomáliák 2026 június első felében [CPD/JMA]

Június második felében a nyugati országok (főként Franciaország) vörösre váltottak, mert a légáramlás megrekedt. Nyugat felett erős magasnyomású gerinc alakult ki, a jetstream észak felé térült el, a levegő süllyedt, az ég kitisztult, és a magasnyomású terület alatt felhalmozódott a hő.

Hőmérsékleti anomáliák 2026. június 16–30. [CPD/JMA]

Ugyanezen térkép szerint azonban Kelet-Európa és Nyugat-Oroszország ugyanebben az időben hideg maradt.

Nyugat a magasnyomású gerinc alatt feküdt; Kelet pedig a jetstream-hullám hűvösebb oldalán.
A CO₂ nem okoz ilyesmit.

A belső sarkvidék is ellentmond a klímapánikkeltésnek. Az északi szélesség 80°-tól északra fekvő övezetben májusban és júniusban a mérések 1958-as kezdete óta mért legalacsonyabb hőmérsékleti értékek voltak, és a hőmérséklet még júliusban sem emelkedett a fagypont fölé:

A CO2 nem okozhatja, hogy a sarkvidéki hőmérséklet idén júniusban alacsonyabb, mint a feljegyzések óta regisztrált átlag.

Kinagyítva:

 

A CO₂ nem okozza szelektíven, hogy Franciaországban tűző meleg legyen, Oroszországban jéghideg, és a sarkvidéken megtorpanjon az olvadási időszak. Viszont egy más valami, nevezetesen a légáramlás, okozhatja ezt. Ezt hívják az időjárás természetes variabilitásának.

A június végi nyugat- és középeurópai hőhullám valóban szokatlan volt, de ugyanez vonatkozik a sarkvidéken tartósan fennálló rekordhidegre is.
Valószínűleg van összefüggés a kettő között. De a pontos mechanizmusok tekintetében még mindig kőkorszaki a tudásszintünk.

Ne feledjük továbbá: Az hivatalos európai meteorológiai hőmérők jelentős része beépített területen található. Ahol az aszfaltozott, betonozott felületek fölfelé torzítják a tényleges értékeket.

Ezt elemzi cikkében Pierre Gosselin, a Notrickszone szerkesztője. A torzító hatás elérheti akár a 25 °C-ot is.

Vessünk még egy pillantást Japánra, illetve bolygónk déli féltekéjére, ahol most tél van.
Ugyancsak az Electroverse Substack jelenti: Japán Iwate-hegysége reszket a hidegtől; Chile-t extrém hideghullám sújtja; szokatlanul hideg van a Déli-sarkon.

Apropó, Déli-sark. A klímarögeszmés gépezet lételeme a hamisítás. Hamisítás nélkül éppúgy nem tudna létezni, mint a hal a szárazföldön.

Az Antarktisz területe 14 millió km2, azaz Európa területének csaknem másfélszerese. A legnagyobb szárazföldi távolsága két pont között megközelítőleg 5660 kilométer. Ekkora dimenzióknál magától értetődő, hogy talál az ember szokatlanul meleg pontokat, időszakokat. A főáramú média természetesen erre veti magát, és nem a kontinens egészére jellemző időjárási adatokra.

A Guardian, a pánikkeltő gépezet egyik zászlóshajója, jelentette június 6-án a szokásos apokaliptikus aláfestéssel, hogy az Antarktiszhoz tartozó Trinity-félszigeten 15,4 °C-ot mértek.

A Guardian természetesen nem szólt arról, hogy a kontinens egészére inkább a szokatlan hideg a jellemző.

E hír időzítése különösen sokatmondó, hiszen miközben a sajtó lélegzetvisszafojtva számolt be az Antarktisz-félszigeten tapasztalt átmeneti meleg időjárási időszakról, az Antarktisz többi részének nagy részén rendkívül hideg időjárási viszonyok uralkodtak.

Cap Allon meteorológus megfigyelései szerint az Amundsen–Scott-déli-sarki állomás június 16-án -73,6 °C-os hőmérsékletet regisztrált, miközben a napi legmagasabb hőmérséklet csupán -69,9 °C volt. Ez volt az első 70 °C alatti érték a Déli-sarkon 2023 óta. Forrásunk az Antarktisz vonatkozásában: https://climaterealism.com/2026/06/no-futurism-one-warm-day-in-antarctica-doesnt-prove-a-climate-crisis/

Kívánunk olvasóinknak szép nyarat, és gondoljunk rá, az időjárás időjárás a maga szeszélyeivel, a klíma pedig azóta változik, amióta van. És sok oka van a változásnak, a CO2-koncentráció nincs közöttük.

2026. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000
IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000

A közleményben kérjük megadni: klímarealista.