A Tisza-kormány fel kívánja gyorsítani a zöld energiára való átállást, elő kívánja mozdítani a villamosenergia-tárolók további elterjedését. Enyhíteni kívánja a szélerőművek telepítési szabályait. A széltornyok eddigi 130 méteres magassági korlátját 199 méteres váltja fel.
A védőtávolság a beépítésre szánt területek határától számítva 12 km-ről 0,7 km-re csökkent, és megjelent a könnyített térségek fogalma: az átlagosnál kedvezőbb széljárású területeken a hatóság gyorsított eljárásban és enyhébb feltételekkel adhat engedélyt a beruházóknak.
A kormány ezzel egy időben vizsgálja a háztartások és a kisebb termelők által a hálózatba visszatáplált villamos energia átvételi ára, valamint a fogyasztói oldalon fizetett villamos energia ára közötti, jelentős különbséget is. A cél egy méltányos, a saját energiatermelést ösztönző elszámolás bevezetése.
A kormány kommunikációja szerint a módosítások összesen 868 milliárd forint uniós támogatás hazahozatalát teszik lehetővé.
A kormány társadalmi egyeztetés keretében júl. 10-ig várja a hozzászólásokat a jogszabálymódosításokhoz. 
A mai alkalommal közzétesszük a A Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportja, valamint saját állásfoglalásunkat.
I. A Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának tagjai a Kormány által 2026. július 2-10. között társadalmi vitára bocsátott energetikai törvénytervezettel nem értenek egyet.
Egy ilyen törvény teljes mértékű elfogadását jelentené az Európai Unió gazdasági leszakadást jelentő energiapolitikájának, és hazánkat minden eddiginél kiszolgáltatottabbá tenné. Az EU energiapolitikáját jó néhány éve tájékozatlanság és káosz (megtévesztettség és megtévesztés) jellemzi, ne váljunk áldozattá!
Magyarország biztonságos és folyamatos energiaellátása sorskérdés.
Ebből fakadóan a következőket ajánljuk megfontolásra, mind a tudomány, mind a politika szereplői számára:
- A természeti energiaforrások hatékonysági (EROI) sorrendje: nukleáris-, víz-, fosszilis energia (kőolaj, földgáz, szén). A fotovoltaikus nap- és a szélenergia ezektől messze elmaradnak, és ráadásul szeszélyesek is. A világ primerenergia-felhasználásának négyötödét mindmáig fosszilis üzemanyagok adják; ezeket majd a nukleáris energia lesz képes felváltani, a ma favorizált megújulók sohasem. Az energiaátmenetnek az egyre hatékonyabb energiák felé kell irányulnia, amint az a világ többi részén történik.
- Messzemenően indokolt a hazai fosszilis erőforrások (a legbiztosabb nemzeti jövedelem-forrást jelentő tételek) fokozottabb bevonása. A vízenergia-termelésre viszont elsősorban időszakos energiatárolóként és a vízgazdálkodás részeként érdemes tekinteni.
- A változó éghajlat megértése érdekében fokozottan kell odafigyelni arra a tudományos megközelítésre, miszerint a természeti változások megállíthatatlanok, ugyanakkor a lokális éghajlati szélsőségek észszerű vízgazdálkodással mérsékelhetők.
- Az ördögi körből csakis a fizikai valósághoz igazodással szabadulhatunk ki: ha belátjuk, hogy a CO2 nem „káros anyag”, és hogy az energia- és a környezetpolitika (továbbá az összes szakpolitika) alárendelése a dekarbonizációt központba állító klímapolitikának: helytelen.
A Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoport 2026. július 6-án tanácskozó tagjai
II. Saját állásfoglalásunk:
Megjegyzések a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló törvény tervezetéhez
A törvény célja a zöld energiára való átállás felgyorsítása.
Megjegyzéseink:
1, Teljesen elhibázott a törvény célja.
Egyre szaporodnak a bizonyítékok:
a, az antropogén CO2-kibocsátás marginális a Föld természetes CO2-kibocsátásához képest.
b, A légkörben a vízgőz a meghatározó üvegházhatású gáz.
c, A földfelszínről visszavert IR-sugarak leadják az energiakvantumot az IR-aktív molekuláknak (CO2 és H2O). A troposzférában azonban ezeknek minimális az esélyük ennek visszasugárzására, mivel az IR-aktív molekulák a kapott energiakvantumot sokkal gyorsabban továbbítják a szomszédos nem IR-aktív O2- és N2-molekuláknak kinetikus energia formájában, minthogy azt vissza tudnák sugározni IR-sugárként. Nincs jelentős visszasugárzás, nincs CO2-kibocsátás okozta globális felmelegedés.
d, A világ országainak többsége vagy csak akkor tesz hitet az ’emberokozta globális felmelegedés mellett, ha ebből profitál, vagy csak tessék-lássék, verbálisan védi az éghajlatot, de nem hajlandó gazdaságát tönkretenni az éghajlat megvédésének ürügyén. Közép- és Nyugat-Európa mellett mára csak Kanada és Ausztrália maradt meg az éghajlatot a nemzetgazdaság tönkretétele is árán megvédő országok között. Kína, India, az USA, Oroszország, a többi ázsiai ország kibocsátása mellett eltörpül úgy Magyarország, mint az EU CO2-kibocsátása. Akár eltűnne Európa, akár megduplázná CO2-kibocsátását, mérhetetlen volna a Föld átlaghőmérsékletében.
e, A világ több mint 90 %-a, úgy gazdasági potenciálban, mint lélekszámban nem törődik a CO2-kibocsátás csökkentésével, gazdaságát racionális követelmények mentén fejleszti. Ennek ismeretében (is) értelmetlen egy fillért is az éghajlat megvédésre költeni.
f, A kormány számára is ismert a több mint 30 európai nagyvállalat levele az EU Tanácshoz, melyben kérik az éghajlatvédelmi politika felülvizsgálatát és a CO2-adó eltörlését. Európai nagyvállalatok kétségbeesett levele az EU Tanácsnak: A klímapolitika és a CO2-adó tönkreteszi Európa gazdaságát. – Klímarealista
g, Köztudott: Minél erősebben védi egy ország az éghajlatot, annál inkább lemarad a gazdasági versenyben. Az utolsó kapcsolja le a villanyt – ha lesz még áram egyáltalán – Klímarealista.
h, Értelmetlennek tartjuk a zöld beruházások további fokozását, miután Magyarország az egy főre jutó napelemtermelési kapacitások területén már így is a világ első 10 országa között van. További kapacitásokat már csak termőföld rovására lehetne létesíteni.
i, A kormány számára is ismert: Minél magasabb az ország árammixében a megújuló energia aránya, annál nehezebben tudja ezt a hálózat kezelni, annál kevesebb pénzért lehet elkótyavetyélni az áramtőzsdén azt az energiát, amiért az állam borsos összegeket fizet a megújuló energia termelőinek. Nem megoldás az energia tárolása, mert ez a már így is megfizethetetlen energiát további 50,- Ft-tal drágítaná kWh-nként.
j, Végzett-e a kormány számításokat, mekkora ráfordítás mekkora hőmérséklet-emelkedést gátol meg? Én végeztem, és az eredmény azt mutatja, EGY FILLÉRT sem szabad közpénzből a megújuló energiatermelés támogatására fordítani. Mennyi közpénz elköltés akadályoz meg 1 °C hőmérséklet-emelkedést? – Klímarealista
k, A Párizsi Klímaegyezmény okafogyott. Egyrészt jogilag semmire nem kötelezi (soha nem is kötelezte) hazánkat, másrészt a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2024-ben meghaladta az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 °C-ot, anélkül, hogy az ehhez hozzárendelt katasztrófák – amelyekkel a Párizsi Klímaegyezményt 2015-ben indokolták – bekövetkeztek volna. Összeomlott a másfél fokos narratíva – okafogyott a Párizsi Klímaegyezmény – Klímarealista
A törvénytervezet bírálata mellett szükségesnek tartjuk megjegyezni a napokban megjelent sajtóhíradásokra reagálva:
2, A kormány gyanús sietséggel, gazdasági számítások el nem végzésével és ún. társadalmi vita mellőzésével kíván elkölteni a Brüsszeltől felszabadított pénzből 900 milliárd Ft-ot. A VG így fogalmaz:
A megfizethető lakossági energiaellátás fenntartását, ezzel összefüggésben a megújuló alapú energiatermelés ösztönzését segíti a mai kormányülésen született néhány döntés. Könnyebben lehet például majd szélerőművet telepíteni. Hazahozható lesz közel 900 milliárd uniós támogatás. (https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/07/szeleromu-dinamikus-arazas-okosmero)
A gyanús sietség a Telex/G7-nek is feltűnt. G7: Nem biztos, hogy jó ötlet százmilliárdokat rálocsolni csak úgy a magyar energiapiacra
Nos, mi úgy gondoljuk, az uniós támogatás értelmes célokra is hazahozható lesz, nemcsak a szélturbinák telepítésére.
Szeretnénk konkrétan tudni, milyen sarokszámokat vesz figyelembe (tervez) a kormány:
- Mekkora szubvenciót kapnak a beruházók?
- Mekkora folyamatos üzemeltetési szubvenciókkal számol a kormány a szélerőművek telepítésének következtében?
- Mekkora a tervezett különbség a kifizetett megújuló energia ára (Ft/MWh), és az ugyanezért az áramért a tőzsdén kapható ár között, ami különbséget a kormány a költségvetésből finanszíroz? Hogyan változik ez, ha Magyarország bővíti az áramtárolási kapacitást?
- Mekkora éves kifizetésekkel számol a kormány a megújuló energiatermelés támogatására (mFt/év)?
Nos, álláspontunk szerint az EU Bizottság nem határozhatja meg, mire költi Magyarország a neki járó pénzeket. Nem egyes külföldi, a szélturbinák telepítéséből profitáló lobbicsoportok nyomásgyakorlása a gyanús sietség oka?
3, Mi úgy látjuk, sokkal fontosabb volna, mérhető gazdasági haszonnal járna az ország katasztrofális állapotban lévő vízgazdálkodásának rendbehozatala, mint az éghajlat ún. védelme. És úgy gondoljuk, ez ellen az EU Bizottságnak sem lehet kifogása. Maximum a szélerőművek külföldi telepítői és jövőbeni üzemeltetői lehetnek némileg csalódottak, hogy a magyar kormány és parlament a választók, és nem szűk lobbicsoportok érdekei mentén döntött.
4, Hiányoljuk az alternatívák feltüntetését és elemzését, melyik alternatíva milyen CO2-kibocsátás megtakarítással, ráfordítással és folyamatos állami szubvencióval jár.
Alternatívák:
4.1, A vízgazdálkodás már említett rendbehozatala, víztározók, vízlépcsők létesítése, talajvízszintet emelő intézkedések bevezetése
4.2, Paks II. beruházás felgyorsítása
4.3, Geotermikus energia hasznosítás kiépítése
4.4, Lakossági napkollektorok támogatása
4.5, Telekom és egyéb kommunikációs cégek lecserélt (80-90 %-ban még működőképes) akkumulátorpakkjainak tovább hasznosítása háztartásokban, összekapcsolva a kis napelemrendszerekkel
4.6, Házi napelemrendszerek összekapcsolása klímaberendezésekkel. Ennek előnye, hogy amikor nagyon süt a nap, akkor adja le a legtöbb, a hűtésre hasznosítható energiát, ami tehermentesíti a hálózatot.
4.7, A szélerőművek esetében érthetetlen számunkra, hogy a kormány nem vizsgálja a függőleges tengelyű szélturbinák alternatíváját (Savonius turbinák, illetve ennek továbbfejlesztése Waldemar Piskorz által), illetve ezek gazdaságossági paramétereit.
Végül idézünk néhány sajtócikket a témával kapcsolatban:
G7: Nem biztos, hogy jó ötlet százmilliárdokat rálocsolni csak úgy a magyar energiapiacra
Tisza-kormány: gyülekeznek az energetikai viharfelhők – ORIGO
Tarr Zoltán elmondta, átalakítaná a Tisza a Mol-t az olajválság kellős közepén. – ORIGO
Bejegyzésünket még további hozzászólásokkal frissítjük az elkövetkező napokban.
2026.07.06.
Király József
okl. vegyészmérnök
Klímarealista – … Klímaváltozásról tudományosan …
Problémánik
2026.
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
