Mind meghalunk, ha nem teszünk még több pénzt az éghajlatvédést mímelő maffia zsebébe.
Bejegyzésünkben találomra két pánikkeltő cikket linkelünk:
Korallzátonyok veszélyben: elértük az első klímaváltozáshoz köthető fordulópontot – Okoshír.hu és
A pánikkeltő narratíva szerint
veszélyben vannak a korallzátonyok – elértük az első klímaváltozáshoz köthető fordulópontot. A Global Tipping Points jelentés, melyet 23 ország 160 kutatója készített az Exeteri Egyetem vezetésével és Jeff Bezos alapítványának támogatásával, megállapította, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,4 Celsius fokkal emelkedett a XIX. század második feléhez képest. Ez meghaladja azt a 1,2 fokos határt, ahol a korallzátonyok visszafordíthatatlan károsodása megkezdődik. A világ zátonyainak 80 százalékát már érinti a 2023 januárja óta tartó korallfehéredés.
És és és, valótlanságok sorozata.
Mindenekelőtt egy rövid ismertető:
A korallzátonyok a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségei közé tartoznak. A sekély, tiszta, sós vízben a legfeljebb néhány milliméteres korallpolipok évszázadok alatt hatalmas mészvázakat építenek fel, amelyek élő- és szaporodóhelyet jelentenek számos más állat- és növényfajnak is. A korallzátonyok sós, sekély (legfeljebb 50 méter mély) partmenti vizekben fordulnak elő, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti trópusi övben. Elterjedésüket a térkép mutatja.
A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Korall-tengerben található, nem messze Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjaitól. 2000 km hosszan húzódik 340 ezer km2 területen, és még az űrből is látható. Nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra vannak a tengerparttól.
A szirteket főként kőkorallok és szarukorallok építik fel, létrehozva egy fantasztikusan színes tengeralatti világot. A vizsgálatok megállapítása szerint 400-nál több korallfaj vesz részt a szirtépítésben. A területen számos ritka, csak itt megtalálható állatfaj él. Halakból több mint 1500 fajt írtak le.
A tények:
Mivel a főáramú klímanarratíva szerint már elértük a 1,5 °C-os felmelegedést a 19. század közepe óta, és a korallzátonyok világszerte továbbra is bőségesen megtalálhatók, aligha hisszük, hogy egy további fél fok a legcsekélyebb különbséget is jelentene. Arról már nem is beszélve, hogy – amint a fenti térképen látható, a korallok kifejezetten kedvelik a meleg tengervizet. Ha igaz volna, hogy a további felmelegedés pusztulásukat jelentené, a fenti térképen az egyenlítői régióban a trópusi klíma miatt egy korallmentes csíknak kellene lennie. De nincs ilyen. Így a Nagy-Korallzátony korábbi kifehéredését sem okozhatta az eleve minimális hőmérséklet-emelkedés. És a 2016-os kifehéredés utáni regenerálódás is amellett szól, hogy annak egyéb okai lehettek, de sem a folyamatosan növekedő CO2-koncentrációt, sem a minimális hőmérséklet-emelkedést nem lehet ezért felelőssé tenni. Nos, mivel a múltbeli adatok elemzése nem támasztja alá a pánikkeltést, marad a jól bevált módszer, a számítógépes szimuláció.
Gondolhatnánk, hogy ha a világ koralljai vagy maga a Nagy-korallzátony már ilyen súlyos terhelésnek lenne kitéve, akkor könnyen hozzáférhető adatok lennének, amelyek ezt alátámasztják. Végül is csak az elmúlt tíz évben négy jelentős tengeri hőhullám volt a GBR-en (Nagy-korallzátony).
A BBC tanulmánya azonban nem próbálja elemezni vagy bemutatni ezeket az adatokat, mivel a szerzők pontosan tudják, hogy a válaszok tönkretennék a narratívát és a pánikkeltést.
Érvelésük alapja egyébként is logikátlan. A világ koralljai több ezer éve léteznek. A GBR például körülbelül 8-10000 évvel ezelőtt keletkezett, amikor a jégkorszak végén emelkedett a tengerszint. Valójában a pleisztocén kori zátonyokból származó régebbi mészkőplatformokon található.
A zátony rendkívül ellenálló, hiszen több fehéredési cikluson ment keresztül, és mindig regenerálódott. Túlélte az éghajlati ingadozásokat is. Ugyanez vonatkozik természetesen a világ más részein található zátonyokra is.
A korallok egy melegebb világban még jobban megélnének, és olyan tengerekbe is elterjednének, amelyek jelenleg túl hidegek.
A korallhisztéria nem tudja az óceánok felmelegedésének fizikáját. A tengereket nem a légkör, hanem a Nap melegíti. Ezért melegebbek a trópusi tengerek, mint a Északi-tenger – mert a napenergia a trópusokon erősebben koncentrálódik. Valójában a tengerek melegítik a légkört, és nem fordítva.
Ezenkívül a jósolt tengerszint-emelkedés kiegyenlítené a magasabb tengeri hőmérsékleteket. A korallok akkor érintettek leginkább a hő hatásával, amikor a tengerszint csökkenése miatt napfénynek vannak kitéve, ami az El Niño idején a GBR-en történik. A magasabb tengerszint ezért megvédené a zátonyt a túlzott napsugárzástól.
Adjuk át a szót ezen a helyen Peter Ridd korallkutató biológusnak:
A legmegbízhatóbb hosszú távú adatok a korallokról a Nagy-korallzátonyról származnak. Fedettsége (a zátonyok fedettsége korallokkal) évről évre jelentősen változik, de 2022-ben elérte a legmagasabb szintet a feljegyzések 1985-ös kezdete óta, és kétszerese volt a 2011-es értéknek. [Közzétevő: Már ez az egy tény is elég volna a korallhisztéria Nirvánába küldéséhez.]
A Nagy-korallzátony 3000 különálló zátonya közül egy sem veszett el, és mindegyik kiváló korallokkal rendelkezik, bár a fedettség évről évre nagy ingadozásoknak van kitéve, főként a ciklonok és a tengeri csillagok táplálkozása miatt.
A világ más részeire vonatkozó adatok kevésbé megbízhatóak, és csak az elmúlt két évtizedre vonatkozóan használhatók.
Világviszonylatban az adatok nem támasztják alá a korallfedettség jelentős csökkenését. A legrosszabb esetben 2000 és 2019 között 7%-os csökkenés lehetett, de a megadott hibahatár is pont ilyen nagyságú. Ezenkívül az adatok természetes variabilitása körülbelül 10% – ami magasabb, mint a 2000 és 2019 közötti különbség.
Az kelet-ázsiai tengerek korallbiológiai régiójára vonatkozó adatok, amelyek a világ korallzátonyainak 30%-át teszik ki, és amelyek magukban foglalják a különösen fajgazdag „korallháromszöget”, a feljegyzések kezdete óta nem mutatnak statisztikailag szignifikáns nettó korallveszteséget.
Ausztrálián kívül szükség van az adatsorok jobb szabványosítására és randomizálására.
Korallfehéredés
A magas vízhőmérséklet miatt bekövetkező korallfehéredésről a legátfogóbb adatok a Nagy-korallzátonyról származnak. Ez arra utal, hogy a teljes hatás nagyon csekély. A jelenlegi rekordszintű korallfedettség négy állítólag katasztrofális fehéredési esemény ellenére alakult ki a 2022-et megelőző hat évben.
A koralloknak általában legalább 5-10 évre van szükségük, hogy felépüljenek egy nagyobb pusztulási esemény után. Ezért a 2022-es rekordértékek arra utalnak, hogy a tömeges pusztulási eseményekről szóló jelentések hibásak voltak. Ez komoly kérdéseket vet fel a tudományos intézmények és a média integritásával kapcsolatban.
A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok kilökik a bennük élő szimbiotikus algákat (zooxantellákat), és ezeket a gyógyulás után gyakran egy másik fajjal helyettesítik. Ez a folyamat nagyon alkalmazkodóvá teszi őket a változó hőmérsékletekhez.
A legtöbb korall, amely kifehéredik, nem pusztul el
Összefoglalva elmondható, hogy a korallzátonyok jövője világszerte sokkal kevésbé borús, mint azt gyakran feltételezik, legalábbis ami a klíma hőmérsékleti ingadozásainak hatását illeti. Ma már egyértelmű, hogy az intézményi állítások közül sok, amelyek a korallok tömeges, tartós pusztulásáról szóltak, erősen eltúlzottak voltak. Valószínűnek tűnik, hogy a korallzátonyokkal foglalkozó tudományos közösség nagy részében elterjedt egy pesszimista csoportgondolkodás, amely befolyásolja a közösség egyes tagjai megfigyeléseinek realitását.
[Közzétevő: Avagy ezek a kutatók nagyon is tisztában vannak vele, hogy amennyiben a tényeknek megfelelően számolnának be a korallokról, akkor elapadnának a kutatási pénzek, sőt még állásukat is elveszíthetnék, ahogyan az magával Peter Ridd-del történt.]
Bejegyzésünkben támaszkodtunk a „Nem sokan tudnak róla” honlap írására.
2025. november
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
