A tengervíz pH-értékének növelése nátronlúg hozzáadásával: értelmetlen és növeli az atmoszféra CO2-tartalmát

Honlapunkon többször levezettük:

A levegő CO2-tartalmának növekedése nem jelent veszélyt a tengeri biológiai egyensúlyra, sem a korallokra, mert

1. 1. a primer savas hatású CO2 exponenciálisan megnöveli a lúgos kémhatással oldódó CaCO3 oldékonyságát [1];
   2.  a tengeri élőlényeknek – korallok, puhatestűek és más mészképzők – zseniális szabályozó rendszerük van, amely széles pH-tartományban lehetővé teszi az alkalmazkodást a környezethez és a vízoldhatatlan mészváz építését a tengervíz CO2, illetve HCO₃^– és CO₃^— ion tartalmából. Az elhalt állatok mészváza aztán lehull a tengerfenékre, ahonnan azok a tektonikai mozgások következtében idővel kiemelkednek. Így született a világ összes mészkőhegysége, a Himaláját is beleértve. [2]

Mindennek ellenére az éghajlatvédők ellenállhatatlan vágyat éreznek az éghajlat megvédésére, értsd, közpénzek elherdálására, ahol egyesek igen jól keresnek, a többség persze ráfizet. A környezet megerőszakolásának ezt a módját geoengineering-nek, azaz gigantikus méretű mérnöki éghajlatmódosító kísérletnek nevezik. Ismerünk projekteket kéndioxid atmoszférába juttatására, hogy az úgymond hűtse az atmoszférát. Az ún. tudósok kezdetben évi 12 millió t SO2 levegőbe történő permetezéséről fantáziálnak, de maguk is beismerik, hogy ez gigantikus környezeti katasztrófával is járhat (savas eső).

Az óceánok úgymond elsavasodásának megállítására az éghajlatvédő tudósok nátronlúg tengerbe zúdítását vetették fel. Az eljárásnak jól hangzó neve is van, OAE, Ocean Alkalinity Enhancement (óceán alkalitás növelés).

A magasabb pH-értéket mutató tengervíz ugyanis több CO2-t tud tárolni, ergo több CO2 tud az atmoszférából beoldódni. Minden szép és jó volna tehát, csakhát azok a fránya tények…

Nos, modellkísérletek, kisebb és nagyobb mennyiségű tengervízzel végzett kísérletek azt eredményezték, hogy

1 mol CO2 megkötéséhez átlagosan 1,25 mol NaOH-ra (tömény nátronlúgra) van szükség.

Tömegegységre elfordítva:

24 g többlet CO2 tengervízbe történő elnyeletéséhez 40 g tömény nátronlúgra van szükségünk.

A Föld országainak éves CO2-kibocsátása kb. 38 milliárd t évente. Ha ennek csak 1 %-át akarnánk nátronlúg segítségével elnyeletni, akkor ehhez évente 600 milliót t nátronlúgot kellene a tengerbe öntenünk. Amiért cserébe azt kapnánk, hogy az atmoszféra CO2-tartalma mérhetetlen kis mértékben csökkenne, mert igaz ugyan, hogy az antropogén kibocsátás 1 %-át belevezettük a tengervízbe, de ott marad a 99 %, plusz még ennek a mennyiségnek a 19-szerese, lévén, hogy a Föld CO2-kibocsátásának 95 %-a természetes eredetű.

A lelkes éghajlatvédők az USA-ban a Maine-öbölnél 65 t maró nátronlúgot zúdítottak a tengerbe. A Daily Mail itt számol be erről.

És a legszebb:

Hogyan gyártják az NaOH-t? Helyes, konyasó oldat elektrolízisével. Amely folyamatnak kényszerű párhuzamos terméke a sósav.

Csak úgy tudunk nátronlúgot (NaOH) gyártani, ha egyidejűleg sósavat (HCl) is gyártunk.

1 t NaOH gyártásával 900 kg sósavat is gyártunk. 600 millió t nátronlúg gyártásánál 540 millió t sósavat is gyártunk. Ami előbb utóbb a tengerben köt ki, csökkentve annak pH-értékét. Tehát adtunk egy nagy pofont a semminek, meg gigantikus közpénz-mennyiséget vezettünk át néhány, az éghajlatvédelem területén tevékenykedő vállalkozó zsebébe. Persze a fölösleges sósavat meg lehet kötni PVC formájában, de ha ez egyszer a hulladékégetőbe kerül, ami sanszos a PVC-termékeknél, akkor újra a levegőbe kerül. De hogy ne szennyezze a hulladékégető kéményén távozó füstgáz klórtartalma a levegőt, ezt megkötjük, semlegesítjük. Pl. mésztejjel, égetett mésszel. Ami mészkőből gyártanak, és amely gyártási folyamat során CO2 gáz kerül az atmoszférába.

Bruhaha…

Megmentettük az éghajlatot. Hogy közben semmi mást nem csináltunk, mint növeltük az atmoszféra CO2-tartalmát, pénzt és energiát pazaroltunk? Ugyan már! Ilyen ósdi dolgok, hogy tények, nem szabad, hogy visszatartsanak bennünket fennkölt hivatásunk gyakorlásától. (Kép forrása: freepik)

Ilyen okos a homo sapiens a 21. században. Helyesebben: a homo climaticus maniacus.

Hivatkozások:

[1] GONDOLATOK A KLÍMÁRÓL, AZ ANTROPOGÉN KLÍMAHATÁSRÓL (AKH)

[2] Óceánok elsavasodása: Értelmetlen, túlzó aggodalmaskodás

2026. április
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök