Aranyérmes éghajlatvédő projekt – Abszurdisztánban

A középkori német mese szerint a schildai polgárok elfelejtettek ablakokat építeni az új városháza épületre. Ezért zsákokban, vékában hordták be a fényt kívülről napestig. Mégsem lett világosabb.

Úgy tűnik, a 21. század felvilágosult polgárai alúlmúlják a középkori mese figuráit.

Mi józanul gondolkodó hétköznapi emberek csak csóváljuk fejünket a fantasztikusabbnál fantasztikusabb éghajlatvédő projekt láttán, és már meg sem kíséreljük honfitársainkat és európai polgártársainkat jobb belátásra bírni. Szektásokkal nem lehet vitatkozni, az érvek nem számítanak.

Jelen hírünkről azonban úgy gondoljuk, még a legedzettebb klímarögeszmést is el kellene, hogy gondolkodtassa. Abszurbdisztánnak pedig a nyugati világot nevezzük, bár mostmár hozzátehetjük, ex USA.
2024-ben a Climeworks AG zászlóshajója, a Mammut CO2-leválasztó összesen 105 t CO2-t tudott Izlandon a levegőből leválasztani, ami ezredrésze a cég által beharangozott mennyiségnek. A technológiát DACCS-nak hívják (direct air carbon capture and sequestration), ami a környezeti levegőből történő leválasztásra utal, szemben a CCS (carbon capture and storage) technológiával, ahol egy pontforrásból (pl cementgyár) választják le a CO2-t. Izlandra azért esett a választás, mert a technológia hatalmas energiaigényét itt geotermikus és vízenergiával lehet biztosítani.

A leválasztott CO2-t általában kitermelt olajmezőkbe préselik vissza, de mivel Izlandon ilyenek nem találhatók, itt a kőzetbe préselik bele. A bepréselt CO2 pedig becsszóra biztos, hogy ott is marad. Ezt mérni, ellenőrizni mindenesetre nem lehet, mint ahogy azt sem, mekkora mennyiséget préseltek is be ténylegesen.

Mennyi is az a 105 t? Sok vagy kevés?
Egy személyautó 100 km-en 19 kg CO2-t bocsát ki, ha többen ülnek benne, akkor egy személyre vetítve arányosan csökken a kibocsátás. Tehát évi 3000 km futásteljesítménnyel számolva 184 személyautó éves kibocsátásával egyenértékű, amit az izlandi berendezés leválasztott.
Statisztikai adatok szerint a légiközlekedés világviszonylatban napi több mint 1 milliárd l kerozint használ el, ami kb. 2,5 milliárd kg, azaz napi 2,5 millió t CO2 kibocsátásának felel meg. Az izlandi berendezés tehát ennek körülbelül egy tízmilliomod részét választotta le a levegőből.

A Climeworks összesen több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, és profitál a szén-dioxid-pánikból. Ebből a pénzből ilyen masinát lehet vásárolni: egy monstrumot, amely hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt, miközben a „megtakarítások” az észlelési határértéken vannak.

A Climeworks AG mögött két fiatal svájci gépészmérnök áll, akik ráéreztek a lehetőségre:

Ennek jegyében eddig több mint 1 milliárd dollárt gyűjtöttek be, olyan vállalkozásoktól, melyeknek szükségük volt az optika fényezésére (Audi), vagy melyeknél nem számít a pénz, a lényeg a klímapánik keltése (Bill Clinton).
Költségek?
A 105 t CO2 leválasztása a levegőből, majd talajba préselése 100 millió dollárba került.

Ami azt jelentené, 1 t CO2 leválasztása 950 ezer dollárba kerül.

Minden tonna CO2 leválasztása 5-6 ezer kWh áramot fogyaszt el, ami, ha nem Izlandon történne, ahol a geotermikus és vízerőmű általi áramtermelés dominál, a leválasztott CO2 mennyiségnél 10-szer több CO2-kibocsátással járna.

Ahhoz, hogy Izland 2024-ben kibocsátott 12,4 millió tonna CO₂-kibocsátását kompenzálja, a Mammothnak 72 terawattórára lenne szüksége – ez az ország teljes éves termelésének (20 TWh) csaknem négyszerese.

A politikusok és a média ezt „haladásnak” nevezik. A valóságban azonban ez ipari méretű pazarlás, egy tudományos-fantasztikus játék, egy, a színjáték összes szereplője által közismert, de be nem vallott csalás, népámítás. A szén-dioxid-leválasztás nem oldja meg a kibocsátás problémáját – hanem azt okozza, erőforrásokat éget el és megnöveli a kiadásokat, hogy életben tartsa a zöld technológiák mítoszát.

Az egyetlen dolog, amit a Climeworks megbízhatóan leválaszt, az a pénz. A nyugati világ adófizetőinek pénze.

Hogy a folyamatnak van egy természetes megoldása, amit úgy hívnak, hogy erdőtelepítés, erdőgazdálkodás?

Német statisztikai számítások szerint 1 ha erdő az élőfában 108 t, a talajban pedig 4,2 t karbont tárol. A német erdők összesen 2200 millió t karbont kötnek meg.

 

Állítsuk párhuzamba a Mammut számadatait a globális CO2-kibocsátással, illetve hőmérséklet-emelkedéssel.
Az emberiség 1850 óta 2650 Gt (gigatonna, milliárd tonna) CO2-t juttatott az atmoszférába. (Forrás: Wikipédia)

Ezidő alatt a Föld átlaghőmérséklete 1,3 – 1,4 °C-kal emelkedett. Forrás: Copernicus EU műholdas program.) Most fogadjuk el jóindulatúan, hogy ezt az emelkedést a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozta (mégha mi realisták tudjuk is, hogy ez nem így van). Ez azt jelenti, hogy
1960 Gt CO2 atomszférába juttatása 1 °C hőmérséklet-emelkedést okoz.

A 105 tonna CO2 leválasztás ezek szerint 0,00000000005 °C (5,37*10^-11) hőmérséklet-emelkedéstől óvott meg bennünket. 

És szinte már le sem merem írni:

Ha 0,00000000005 °C hőmérséklet nem-emelkedésnek az ára 100 millió USD, akkor 1 °C hőmérséklet-emelkedés elkerülésének költsége az itt bemutatott DACCS technológiával
196 000 000 000 000 000 000 USD, azaz  1,96*10^20 USD. Magyarul a világ összes pénze sem volna elég az éghajlat befolyásolására az itt vázolt technológiával. Más technológiával néhány tizedesjeggyel jobb lenne a helyzet, illetve fogalmazzunk úgy, kevésbé rossz. És ha legközelebb Audit vásárolunk, gondoljunk arra, hogy mi is finanszírozzuk ezt az eszement projektet.  

És a végére a hab a tortán:
Minden leválasztott és elásott tonna CO2 helyére automatikusan ugyanakkora mennyiség párolog ki az óceánokból. Henry-törvény, középiskolai ill. egyetemi kémiai, fizikai anyag. Részletek itt:

Karbonciklus modellezés – a természetes és antropogén CO2 tartózkodási ideje a légkörben (6. pont)
Amúgy minden rendben, tisztelt tudósok, közgazdászok, politikusok, média-munkatársak?
Nem kellene az alkalmazkodást elővenni, mint megfelelő reagálást az éghajlatváltozásra? Avagy aszálytól rendszeresen sújtott hazánkban nem a vízgazdálkodás rendbetételével kellene kezdeni légvárak építése helyett?
Forrás a Climeworks vonatkozásában: Der grüne Mammut-Räuber – EIKE – Europäisches Institut für Klima & Energie

2025. szeptember
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista.