A média által agymosott német lakosság tapsol az atomerőművek felrobbantásának, karbonsemlegességről, Net Zéróról vizionálnak, az ipar, főleg az energiaigényes ipar bezárja németországi telephelyeit, és olyan helyen indítja újra termelését, ahol hagyják működni.
Néhány szalagcím a közelmúltból:
Chemieindustrie flieht – Grüne wollen eingreifen – Absurdistan
A vegyipar menekül. Az elsősorban felelős Zöldek szemforgató módon ellenintézkedéseket követelnek.
Klimapolitik als Sargnagel: Deutschland feiert CO2-Rückgang und ignoriert den Industrie-Exodus
Klímapolitika, mint koporsószög: Németország ujjong a CO2-emisszió csökkentésnek, de nem veszi észre az ipar exodus-át.
Stellantis zieht den Stecker – und Europa schaut verdutzt zu – ANSAGE
A Stellantis lekapcsolja az áramot – Európa meglepetten bámul. A Stellantis a világ egyik legnagyobb autógyártója. Olyan márkák tartoznak hozzá, mint az Abarth, Alfa Romeo, Chrysler, Citroën, Dodge, DS Automobiles, Fiat, Jeep, Lancia, Maserati, Opel, Peugeot, Ram Trucks, Vauxhall.
Miközben Brüsszelben – még egyszer hangsúlyozzuk, kormányaink megbízásából – szövögetik terveiket a CO2-adó 2027-es emeléséről, ábrándoznak a fosszilis meghajtású járművek betiltásáról – jól tudva, hogy az európai áramtermelés jelenleg nem bírná el az autóipar átállását elektromos autókra -, hidrogénmeghajtásról, karbonsemlegességről fantáziálnak, a Stellantis 13 milliárd dolláros beruházást jelentett be az USA-ban, amely – úgy tűnik véglegesen – hátat fordított a klímarögeszmének.
A Deutschlandkurier jelenti: Egy ország szabadesésben. 2019. óta a német iparban foglalkoztatottak száma 152 ezer fővel zsugorodott, ebből egyedül 2024-re 50 ezer fő jut.
A munkahelyek megszűnése különösen súlyosan érinti a textil- és ruhaipart (körülbelül 4 százalék), valamint a gumi- és műanyagtermékek gyártóit (2,4 százalék). Az autóiparban 1,5 százalékos foglalkoztatáscsökkenés tapasztalható. Az EY tanácsadó cég szerint ez abszolút számokban körülbelül 12 000 munkahely megszűnését jelenti csak ebben az iparágban.
A számítások szerint a német ipar forgalma az év elejétől szeptemberig 4,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Különösen súlyos volt a forgalom visszaesése az elektronikai iparban, az autóiparban és a gépgyártásban.
A tanácsadó cég további ipari kivándorlás előtt figyelmeztet.
Végrehajtott vagy tervezett munkahely-megszüntetések Németországban
Különösen veszélyeztetett a vegyipar, acélgyártás, cementgyártás és autógyártás.
A hagyományos módon gyártott kínai acél elárasztja az európai piacot. 17 %-kal tud olcsóbban szállítani. A zöldacél 30 %-kal drágább, mint a hagyományos. A német acéliparban 80 ezres leépítéstől tartanak.
De ez nemcsak német, hanem általános európai probléma.
Exodus der Industrie – Kapazitäten in West- und Südeuropa werden deutlich abgebaut
Az ipar kivonulása – Erőteljes kapacitásleépítés Nyugat- és Déleurópában.
Kivételt képeznek azok az országok, amelyek ugyan buzgón bólogatnak, ha az éghajlatvédelemről van szó, cselekedeteik azonban homlokegyenest mást mutatnak, pl. Lengyelország, Románia.
A cementgyártásról – néhány kiválasztott ország adatai alapján – közzétesszük a GROK elemzését:
Helyezés |
Régió/ország |
Termelés (mio tonna) |
Részesedés a világtermelésben (%) |
Változás 2010 óta (%) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Kína | 2100 | 51.2 | +20 |
| 2 | India | 370 | 9.0 | +90 |
| 3 | Vietnám | 100 | 2.4 | +300 |
| 4 | USA | 93 | 2.3 | +20 |
| 6 | Törökország | 79 | 1.9 | +40 |
| 7 | EU-27 | 170 | 4.1 | -5 |
| 15 | Nagy-Britannia | 7.3 | 0.2 | -40 |
| Az EU-n belül Németország | -20 |
Nagy-Britannia ugyan nem tagja az uniónak, de a klímarögeszmét ugyanúgy követi.
A vegyipar mutatói a következőképp alakulnak:
helyezés |
Régió/ország |
Termelés (milliárd USD) |
Részesedés a világtermelésben (%) |
Változás 2010 óta (%) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Kína | 2900 | 47.0 | +180 |
| 2 | USA | 800 | 13.0 | +30 |
| 3 | India | 300 | 4.9 | +150 |
| 4 | EU-27 | 650 | 10.5 | +10 |
| 9 | Vietnám | 30 | 0.5 | +200 |
| 12 | Nagy-Britannia | 20 | 0.3 | -5 |
Az acélgyártás így változik:
helyezés |
Régió/ország |
Termelés (milliárd USD |
Részesedés a világtermelésben (%) |
Változás 2010 óta (%) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Kína | 950 | 53.0 | +200 |
| 2 | USA | 220 | 12.3 | +25 |
| 3 | India | 82 | 4.6 | +140 |
| 4 | EU-27 | 180 | 10.1 | +5 |
| 10 | Vietnám | 8 | 0.4 | +250 |
| 15 | Nagy-Britannia | 5.5 | 0.3 | -15 |
A riasztó számok természetesen úgy az EU brüsszeli boszorkánykonyhájában, mint az európai nemzetállamok kormányaiban ismeretesek. Mégis, néhány halk morgástól eltekintve nincs egy politikai erő sem (talán a Meloni vezette olasz kormányt kivéve), amely ismertetné a közvéleménnyel ezeket a számokat, és felhívná a figyelmet: az éghajlatvédelem az európai nemzetek megsemmisítésének programja.
Dicstelen szerepet játszik itt a főáramú sajtó, teljesen mindegy, melyik európai országról, melyik politikai irányultságról van szó. Monolitikus tömbként és egyenirányítóként működnek. A katasztrofális trend a média tulajdonosai és megmondó emberei számára is ismert, mégis folyamatos és általános a félretájékoztatás, a klímapánikkeltés (jaj nekünk, ha nem tesszük tönkre gazdaságunkat az éghajlat megmentése címén), és a hallgatás. Üdítő kivételek itt is vannak, pl. a svájci Weltwoche.
Egy képben összefoglalva:
Hurrá, karbonsemlegesek lettünk!
Magyarországon 2026-ban parlamenti választások lesznek. 2027-ben jön a karbonadó újabb drasztikus emelése. Lesz-e politikai erő, amely említést tesz a helyzet súlyosságáról? Vagy marad a másik oldal pocskondiázása, a saját érdemek és erények kiemelése?
Szeretnénk végül felhívni a figyelmet Tilak Dashi cikkére, a Forbes 2024. május 9-i számából:
Elkerülheti-e Európa a gazdasági öngyilkosságot iparának leépítésével?
A cikket feltétlenül ajánljuk elolvasásra, azt az alábbi idézetek nem helyettesítik.
„Minél „zöldebb” lesz Németország, annál véresebbé válik a gazdasága. Mennyit vérzik egy gazdaság, mielőtt meghal?” Az országot az elmúlt évben sújtó gazdasági komorság közepette vannak arra utaló jelek, hogy az ész hangjai megjelenhetnek, amelyek józan észt adnak az energiapolitikába Németországban és tágabb értelemben Európában…
Az ipar leépítésének anatómiájaNémetország ipari termelése 2017 novemberében érte el a csúcsot, és tavaly év végére a globális pénzügyi recesszión és a Covid-19 évein kívül utoljára 2006-ban látott szintre esett. Ipari szektora csaknem 14%-kal zsugorodott a 2023 decemberével záruló 6 évben. Nem meglepő, hogy a tavalyi hivatalos recesszióról szóló híreket a címlapok özönlötték: The Economist (2023. augusztus): „Németország ismét Európa beteg embere?” Tavaly év eleje óta a német gazdaság öt egymást követő negyedévben zsugorodott éves szinten. Németország energiapolitikája az üzemanyag- és energiaárakat a világ legmagasabbjai közé emelte. A német szövetségi statisztikai hivatal novemberben arról számolt be, hogy a fizetésképtelenségi kérelmek száma június óta tovább nőtt az előző évhez képest; a csődök száma több mint harmadával nőtt augusztus óta… A „nettó nulla” politikai célok elérése során a saját maga által okozott gazdasági összeomlás túlmutat Németországon. Az ipari kapacitás Európa-szerte megtizedelődött… Egyre több európai gyártó vállalat zár be, vagy költözik ki olcsóbb energiaellátással rendelkező országokba, például Kínába és az Egyesült Államokba. Európa energiaválságát súlyosbította az olcsó vezetékes földgáz elvesztése okozta végső csapás, miután az ukrajnai háború kitörése után a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Németország – és tágabb értelemben Európa – erőteljes gazdasági növekedése az 1960-as évek óta az olcsó orosz földgázellátáson alapult… A zöld visszahatás EurópábanA fosszilis tüzelőanyagok használatának elnyomásának és az időszakos, időjárásfüggő megújuló energiatechnológiák népszerűsítésének súlyos költségeit az elmúlt évtizedben rejtett költségek és a hatalmas választóknak nyújtott fiskális transzferek álcázták és terjesztették. De az idő múlásával a „nettó nulla” éghajlat-politikák egyre elviselhetetlenebbé váltak a hétköznapi emberek számára, mivel túlmutatnak az energiaszektoron, és kiterjednek a mezőgazdaságra, a közlekedésre, az otthonokra és az épületekre… 2023 nyara óta az európai zöld megállapodás szabályozási szüneteltetésben van, mivel az uniós kormányok „zöldcsapással” szembesülnek a környezetvédelmi politikákkal szemben. Az energia- és megélhetési válsággal szemben a gazdálkodók, a fogyasztók és a kereskedelmi csoportok kezdik neheztelni a kontinensen terjedő környezetvédelmi szabályozások terhes költségeire. Ez a sérelem sehol sem nyilvánvalóbb, mint a nagy európai gazdálkodói lázadásban, mivel a gazdálkodók tiltakozásai az egész kontinensen eszkalálódtak, mióta 2019 októberében Hollandiában elkezdődtek… A józan ész kilátásai az energiapolitikában Európában és az Egyesült Államokban most a júniusi és novemberi választások eredményétől függenek. Az ipartalanodó Európa számára lehet, hogy már késő, de a sokkal robusztusabb amerikai gazdaság számára lehet, hogy éppen időben történik, mielőtt valódi károk keletkeznek… |
S hogy kerek legyen a kép:
Tilak Doshi két hónappal e cikke után egy újabb cikkben védelmébe vette J.D. Vance alelnökjelölt klímapolitikáját (melyet a Republikánusok novemberi győzelmük után meg is valósítottak). A Forbes 48 órán belül törölte a cikket honlapjáról, és megszüntette Doshi munkaviszonyát. A törölt cikk itt olvasható. Doshi azóta substack-oldalán teszi közzé írásait.
2025. november
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
