Melyik busz lehet elfogadható a 21. század magyar városai számára?
I. Magyarországi helyzetkép
Egy közösségi közlekedést szolgáltató önkormányzatnak elemi feladata, hogy mielőtt dönt a kérdésben, mire költi el alattvalói az ott élő adófizetők nehezen kitermelt adóforintjait, alaposan megvizsgálja a kérdést az általa helyesnek vélt szempontok, prioritások alapján. Hatványozottan érvényes ez, ha egy állam kormánya formál jogot arra, hogy az ország területére eldöntse, milyen költségekből, milyen fedezettel, hitelfölvétellel, milyen prioritások figyelembevételével kívánja a közösségi közlekedést megoldani. Szem előtt tartva azt a magától értetődő alapvetést, hogy egy államnak, önkormányzatnak a klasszikus piacgazdaságban általában nincs saját pénze. A vállalkozók, illetve az adófizető állampolgárok feladata, hogy adóforintjaikkal fenntartsák az ország vagy a település működését. Az állam és önkormányzat feladata pedig, hogy a begyűjtött adókkal felelősségteljesen, takarékosan gazdálkodjon. A pénzt ne szórja, azt csak valóban a közösség érdekeit szolgáló kiadásokra költse el.
Úgy gondoljuk, helyes a törekvés, ha a közösségi közlekedésben igyekszünk csökkenteni a légszennyező anyagok kibocsátását. Bár ezt a kérdést sem kell túldramatizálni, tehát nem szabad zéró emissziót kitűzni, mint elérendő célt, egyik légszennyező anyagból sem. Német példák igazolják, hogy az egészségtelennek kikiáltott, légszennyező anyagokkal terhelt levegőjű nagyvárosokban magasabb a várható élettartam, mint az idillikusnak vélt falusi környezetben. Ugyancsak német tanulmányok bizonyítják, a jelenlegi, NOx-re vonatkozó immissziós határértékek életidegenek, nem tudományos vizsgálatok alapján, hanem politikai nyomásra születtek.
A klasszikus, a közlekedésben jelentőséggel bíró légszennyező anyagok:
szénmonoxid
kéndioxid
nitrogénoxidok
por (finom por, szálló por)
szénhidrogének.
Azt határozottan cáfoljuk, hogy a CO2 légszennyező anyag lenne. Ha valaki felül a klíma-rögeszmének, az is maximum klímagáznak tekintheti ezt a gázt. Mint műszaki emberek, viszolygunk továbbá attól, hogy mérjék a közlekedési CO2-emissziókat. Ha valaki ugyanis nem tudja egy jármű fogyasztásából – amelynek mérése gyorsabb, egyszerűbb, megbízhatóbb – a CO2-kibocsátást 3 perc alatt kiszámítani, az jobb, hanem foglalkozik sem környezet- sem klímavédelemmel.
A közösségi közlekedést az alábbi járművekkel lehet megoldani:
dízel üzemű autóbusz
trolibusz
villamos
CNG, (metán)
Mindezek után elfogadható, ha egy város le akarja cserélni dízel üzemű (főleg az Euro 6-osnál régebbi) autóbuszait valamilyen alternatív hajtású járművekre. Mivel a villamos hátrányai közismertek a modern közlekedésben, így ezt most kihagyjuk az összehasonlításból.
Mi van akkor, ha a helyes alternatíva képviselői sikkasztók, tolvajok? Válasszuk emiatt a rosszabb megoldást?
A magyar kormány és az EU finanszírozásával ígéretes projekt indult el, melynek célja az LNG és CNG buszok bevezetése volt. A projektet az egész EU számára mintaprojektnek tervezték. A koordinátor kapott 4,9 millió eurót, amelyet a projekt felelősei
eltapsoltak.
Lásd keretes részünket, amelyet a
https://24.hu/belfold/2018/11/05/unios-tamogatas-csalas-toltoallomas-domanovszky-henrik/ honlapról vettünk át.
A PAN-LNG beruházására csaknem 20 millió euró összköltséget hagytak jóvá, amiből 17 millió az elszámolható rész, a CFB projektet 13,5 millió euróra lőtték be, amiből a támogatható rész 11,6 millió euró volt. Mindkét megbízást ugyanaz a konzorcium nyerte el, egy egyesület és három gazdasági társaság:
A PAN-LNG projektre 2015 novemberében kötötték meg a támogatási szerződést az INEA nevű brüsszeli szervezettel, és 30 napon belül folyósították az előleget, 4,9 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot. Az összeg a koordinátorhoz, azaz az MGKKE alszámlájára folyt be, hozzáférése az egyesület elnökének, Domanovszky Henriknek volt. A 4,9 millió eurót az MGKKE szétosztotta: 1 millió maradt nála, 2,7 milliót kapott a Pannon Fuel, a maradékból az LNG-Tech és a One PR részesedett. A feljelentés szerint azonban a projekt megvalósítása nem kezdődött meg, az egyesület és a Pannon Fuel vezető tisztségviselői sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb vagyon elleni bűncselekmények révén a pénzek nagy részét elvonták. A vásárlásokkal és a készpénzfelvéttel nem számolt el, és a házipénztárt 6 millió forint hiánnyal adta át 2018 februárjában az utódjának.
Kozmetikázták a mérleget A PAN-LNG projekt keretében 2017 áprilisában a Pannon Fuel szerződést kötött az LNG Technology Trading Ltd.-vel, hogy szállítson 13,4 millió euró (4,3 milliárd forint) értékben töltőállomásokat, cseppfolyósító üzemet, tankert és alkatrészeket. A szingapúri társaságot 2017 végén alapították, éppen húsz nappal azután, hogy a brüsszeli támogatáselőleget folyósították a magyar mintaprojektre, és az alapítás után rögvest le is szerződött a már említett 180 milliós know-how-ra. Az LNG Technology Trading Ltd. ügyvezetője és részvényese is Fong Kok Liong Lawrence, de a feljelentésben azt valószínűsítették, hogy a szingapúri társaság mögött Domanovszky Henrik és/vagy Soós Csaba, a Pannon Fuel alapítója áll. Tízszeresére drágult Szingapúrtól Budapestig Még egy szabálytalanság csúszott az ügyletbe, mégpedig a tiltott keresztfinanszírozás. Az LNG Technology Tradingnek nem volt forrása a cseppfolyósító megvásárlására, 800 ezer eurót a másik magyar projekt, a CFB nevére kötött szerződés alapján, de az LNG előlegéből fizettek ki neki. A Pannon Fuel ugyanis a szingapúri céggel leszerződött a CFB-projektre is, több mint 1 millió euró értékű műszaki berendezés szállítására. A szerződés szerint az egymilliós vételárat letétbe kellett helyezni a Menyhei üdvédi irodánál. Semmit sem bíztak a véletlenre: a 7,95 milliós eszközvásárlásra kiírt közbeszerzés bírálóbizottságának tagja volt a főkoordinátor Domanovszky Henrik és a projektbe lépten-nyomon becsatlakozó Menyhei Ákos. A Pannon Fuel elfogadta a „szingapúri” ajánlatot, és a szerződést meg is kötötte Domanovszky Henrik lánya, Andrea. A vizsgálat során firtatták, hol vannak az eszközök, a tízszeresen túlárazott cseppfolyósító, illetve a CFB-projekt egymillió eurósra belőtt technológiai elemei, mivel a beszerző Pannon Fuelnél nem lelték. Kétféle válasz is érkezett. Az egyik szerint az ügyvédi letétben tartott egymillió eurót kifizették, de a Pannon Fuelnek már nem volt elég pénze arra, hogy a vám megfizetésével hazaszállíttassa az eszközöket Törökországból. Ugyanakkor a tényleges szállító, a Worthinton Industries azt állítja, hogy csak előleget kapott. Észtországból jöttek a váltók A váltóknak mégis kulcsszerep jutott, azokat Domanovszky Henrik a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelőre forgatmányozta. A váltókból aztán apport, és így Pannon Fuel-tőkeemelés lett, ugyanis Domanovszky Andrea a cég ügyvezetőjeként befogadta a váltókat és rögvest fel is használta – a szingapúri LNG Technology Trading két számlájának kiegyenlítésére. A váltók mögött valós fedezet valószínűleg nem volt, a cseppfolyósító sem érkezett meg, arra viszont jók voltak, hogy segítettek a Pannon Fuel önerejének igazolásában. Cikkünk megjelenése után a nyertes konzorcium tagjai közül két cég, a ONE PR Kft. és az LNG Tech Kft. kérte közös állásfoglalásuk közlését: „A ONE PR Kft. 2015 óta mint kommunikációért és disszeminációért felelős projekt partner, míg az LNG-Tech Kft. mint a mérnöki tervezésért felelős tag – közvetlenül az Európai Unió releváns szervezetével, az INEA-val szerződve – dolgozik a hazai környezetbarát közlekedés infrastruktúrát fejlesztő PAN-LNG projektben. A projekt minden résztvevője jogilag független szervezet, a projekt szakmai koordinációját látja el a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE). A fentiek értelmében az One PR Kft. és az LNG-Tech Kft. tovább folytatja a munkát a PAN-LNG projektben és bízik a projekt sikeres megvalósításában.„ |
Visszatérve írásunkhoz:
A feljelentést a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt az Innovációs és Technológiai Minisztérium tette meg 2018-ban.
Úgy tűnik, a minisztérium ezt követően kezdte el favorizálni az elektromos buszokat, ami egészen odáig jutott el, hogy a kormány klímaprogramjának része, hogy 2022-től csak elektromos buszok üzembe állítását kívánják engedélyezni.
Álláspontunk az üggyel kapcsolatban:
Ha a minisztérium 2015, a PAN-LNG projekt elindulása óta nem követte a pénzek felhasználását, akkor az intézményt is súlyos felelősség terheli. Semmiképp sem elfogadható megoldás azonban, hogy egy jobb alternatívát elvetnek, csak azért, mert az ahhoz kapcsoló mintaprojekt sikkasztók, tolvajok keze alá került. Ráadásul úgy, hogy a sikkasztást és tolvajlást nagyon megkönnyítette az ITM.
II. Írásunk második részében idézünk néhány összehasonlító tanulmányt, médiában megjelent híradásokat az elektromos busz, CNG busz témakörből.
Mivel óriási terjedelmű anyagról van szó, illetve feltételezzük, hogy a tanulmányok, ill. az itt közölt ajtóhírek az ITM és a kormány számára ismertek, ezekből csak egyes megállapításokat emelünk ki.
a, A PAN-LNG projekt sikkasztó vezetőitől arra azért még futotta, hogy több kutatóintézet, egyetem bevonásával készítsen egy másfél ezer oldalas tanulmányt. Ez a döntéshozók rendelkezésére áll. Domanovszky és társai 2017 februárjában megjelentettek egy összefoglalót a tanulmányból az Magyar Energetikai Társaság ENERGETIKA c. lapjában.
Az alábbiakban néhány megállapítás az összefoglalóból:
3,5 t-nál nagyobb tömegő járművek számára a tanulmány nem javasolja az akkumulátoros meghajtást.
A tanulmány vizsgálja az egyes hajtási módok károsanyag kibocsátását.
szennyezőanyag | mértékegység | Dízel | CNG | Változás |
Széndioxid | g/km | 1289,48 | 1050,22 | -19% |
Szén-monoxid | g/km | 0,96 | 0,59 | -39% |
Nitrogén-dioxid | g/km | 7,39 | 0,06 | -99% |
Nitrogén-monoxid | g/km | 9,44 | 0,37 | -96% |
Illékony szerves
vegyületek |
g/km | 0,25 | 0,38 | 53% |
Szilárd részecske | mg/km | 5,14 | 1,49 | -71% |
Megjegyzéseink a táblázathoz:
A CO2 nem légszennyezőanyag. A fogyasztás és a CO2-kibocsátás közötti szoros összefüggést föntebb említettük.
A tanulmány a CNG technológia elterjedésével számol 2020 után.
b, Az alábbiakban ismertetünk néhány számadatot a VCBD VerkehrsConsult GmbH: „Az elektromos buszok üzemeltetésének kihívásai” c. tanulmányából:
Megállapítások:
12 m városi standard Euro 6 busz és 12 m elektromos busz összehasonlítása
12 m városi standard Euro 6 busz | 12 m elektromos busz | |
bekerülés | 200-250 ezer € | 552-755 ezer € |
utasszám | 107 | 109 |
fogyasztás | 38 l/100 km | |
hatósugár 150 l tankkal | 395 km | fűtés nélkül 230 km |
fűtéssel 80 km | ||
tank energiatartalom | 1479 kWh | 500 kWh |
tank tömeg | 0,21 t | 16,4 t |
energiafölhasználás 20 km/h sebességnél fűtés nélkül | 175 kWh/100 km | 126 kWh/100 km |
energiaköltség fűtés nélkül € | 44,84 €/100 km | 38,8€/100 km |
energiaköltség € jövedéki adó nélkül | 26,85 €/100 km | 38,8€/100 km |
Megjegyzés: Ha az elektromos áram és a gázolaj árát összehasonlítjuk, akkor az elektromos hajtás tűnik olcsóbbnak. De ha figyelembe vesszük, hogy a jövedéki adó mértéke Magyarországon 120,- Ft/kg, Németországban 0,47 €/kg, akkor a népgazdaság számára máris olcsóbb a gázolaj üzemű busz. Ha a fűtési költségeket is figyelembe vesszük, még kedvezőtlenebb lesz a mérleg. |
III. Szemelvények a német sajtóból
Lübeck városa félreteszi két elektromos buszát.
Az ok: Bajorországban egy hasonló modell (Sileo) spontán kigyulladt.
Az akkutelep felrobbant, miközben az autó a csarnokban állt. Egy személy megsérült, a tűzoltóság 6 órán keresztül birkózott a tűzzel. Kár: 1 millió eurót is elérheti. A bajorországi (Burghausen) tűz oka valószínűleg töltési túlfeszültség(!)
Lübeckben a buszok fél millióba kerültek darabonként. Bár egész éjjel a töltőn voltak, nem bírták másnap az előirányzott 240 km-t megtenni.
A város 2001-ben 10 busznál alkalmazott hibridtechnológiát. (elektromos és dízel). De kiderült, hogy ez semmi üzemanyag megtakarítást nem eredményezett. A költségek magasabbak lettek.
Lübeck városa most egy más cégtől rendel buszokat. Ár. Fél millió euró/db. Töltőberendezés: 40.000 euró.
Berlin: a buszok csak fél napig üzemképesek egy töltéssel
Áruk: 600-900 ezer €/db. Hatósugár: 125 km.
Egy hagyományos busz 250 ezer €-ba kerül. Hatósugár: 700 km.
Milliós kiadások után: totális blackout a Trieri közlekedési Vállalat elektromos buszaival
Komolyan gondoltuk az elektromobilitást. – mondja Trier városának képviselője. De hardver- és szoftverhibák miatt le kellett a buszokat állítani. Az első buszokat két héttel az üzembe helyezés után ki kellett vonni a forgalomból. (Közzétevő: Magyarul elektromos hulladékot vásárolt a város 1,7 millió euroért.)
Kigyulladt a német-török, elektromos buszokat gyártó vállalkozás németországi gyártócsarnoka
A kár több tízmilliós nagyságrendű. Az ok műszaki meghibásodásra vezethető vissza.
Bremen város szenátusa kihúzza a konnektort
2019 decemberében Bréma város zöld-balos vezetése 180 fokos fordulatot hajtott végre az elektromobilitásban. Annak ellenére, hogy a szövetség kormány 40 %-kal támogatná az elektromos buszok vásárlását, még a helyi Zöldek is jobbnak látják a jól bevált dízeltechnológiához visszatérni (az országos pártvezetés rosszallása ellenére is).
https://jungefreiheit.de/politik/deutschland/2020/probleme-mit-e-bussen-stadt-kehrt-zu-diesel-fahrzeugen-zurueck1/
Solingen városa is beadta a törülközőt. Elege volt a kínlódásból az elektromos buszokkal. 2020 januárjában visszaálltak a dízelbuszokra.
https://www.focus.de/auto/elektroauto/elektro-buss-bei-der-bvg-berlin-diesel-aus-bei-bussen-kostet-drei-milliarden-euro_id_11336024.html
2020-tól 2035ig számítva az elektromos buszok üzemeltetése 2,94 milliárd plusz kiadást fog jelenteni egyedül Berlinben.
Télen problémát okozhat a hideg, nyáron a meleg. Mindezek jelentősen csökkentik az egy töltéssel megtehető hatósugarat.
Hogy is szólt a régi NDK-s vicc? Négy ellensége van a vasútnak. Tavasz, nyár, ősz, tél.
https://www.tichyseinblick.de/wirtschaft/mobilitaet/blamage-fuer-flixbus-und-staedtische-verkehrsbetriebe-elektrobusse-funktionieren-nicht/
Kínos felsülés az elektromos buszt a távolsági közlekedésben üzembe állító Flixbus-nál. Európa legnagyobb buszos vállalkozója Frankfurt és Mannheim között egy 100 km-es szakaszon állított be egy elektromos buszt. A cég az üzemzavarokkal terhelt rövid idő után leállította a projektet.
A sort végtelenül lehetne folytatni.
Összefoglalás: Ha arra kell az elektromos busz, hogy az adófizetők pénzét elherdálják, hogy megnyugtassuk lelkiismeret, hogy tettünk valamit az éghajlat megmentéséért, akkor kitűnő befektetés.
De ha valaki komolyan gondolja, hogy ezekkel oldja meg a városi közösségi közlekedést:
AKKOR EL A KEZEKKEL TŐLE.
Az elektromos buszok
megbízhatatlanok
lomhák a plusz 6-16 t akkumulátortömeg miatt
kicsi a hatósugaruk
hosszú töltési idő
Az akkumulátor gyorsan amortizálódik (bizonyos töltési ciklus után csökken a kapacitása).
Remélhetőleg az itt leírtakat megszívlelik az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékesei is.
És mielőtt végleg döntenek a kérdésben, reális alternatívaként megvizsgálják a CNG technológia, a trolibuszok és Euro 6-os dízelbuszok alkalmazhatóságát.
Politikusi hóbortokra, zöld rögeszmékre, a Moloch* etetésére nincsenek milliárdjaink.
E sorok írója, anélkül, hogy szakembere lenne a területnek, csupán racionális és takarékossági megfontolásokból, szubjektív ítélete alapján az alábbi sorrendet adná:
1, CNG-busz
2, Trolibusz
3, Euro 6 dízelbusz
4, elektromos busz
E szubjektív sorrend nem helyettsíthet természetesen egy átfogó tanulmányt. Azt természetesen nem szabad célirányosan készíteni, hogy a végeredmény a megrendelő előre közölt kívánalmának feleljen meg.
*Moloch: az ókori kánaánita népek istensége, amelynek jóindulatát emberáldozatokkal kívánták elnyerni. Az áldozatot a szobor torkába dobták, amely alatt tüzes katlan volt.
2020 február
Király József
okl. vegyészmérnök
Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |