Kérdőív a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról

A 2015-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 21. találkozóján (UNFCCC COP21) elfogadott, és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás 4. cikk 19. pontja alapján a Részes Feleknek arra kell törekedniük, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával járó hosszú távú fejlesztési stratégiákat fogalmazzanak meg és jelentsenek be, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelősségeiket és eltérő képességeiket, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre.
A fentiek alapján a 2018 decemberében hatályba lépett Energiaunió irányítási rendszeréről szóló 2018/1999 sz. rendelet (ún. Governance rendelet) 15. cikke alapján 2020. január 1-jéig minden tagállamnak, így Magyarországnak is el kell készítenie és be kell jelentenie a Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját.
A Governance rendelet előírja, hogy a tagállamoknak nyilvános konzultációt kell biztosítaniuk a 15. cikk szerinti hosszú távú stratégiák elkészítése során. Az alábbi kérdések megválaszolásával kérjük, hogy segítse a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítését.

Miután az Egészségügyi Minisztérium kikérte az állampolgárok véleményét, V. Istvánné született D. Mária villamoskalauz határozottan állást foglalt arról, hogyan kezelje Magyarország a felső légúti hurutos betegségeket, milyen betegeket utaljanak azonnal kórházba, mennyi lappangási idővel számoljon a háziorvos atipikus influenza esetében, kiknek szabadjon a fertőző osztályra belépnie, és végül milyen gyógyszer adagolási időt írjon elő a minisztérium tüdőgyulladás esetén.

Az Oktatási Minisztérium arra volt kíváncsi, milyen módszer szerint tanítsák az első osztályosokat betűvetésre, mi legyen a Nemzeti Alaptanterv része, és milyen tárgyak legyenek kötelezőek az érettségin. A kérdéseket L. Gáspár kertész legjobb tudása szerint megválaszolta és visszaküldte a minisztériumnak.

Az Ipari Minisztérium rendelete értelmében pedig a lakosok véleményt mondhattak az engedélyes építési tervek és a statikai tervek kötelező elemeiről, beleértve a biztonsági tényezőket. Dr. D. Péter nyelvtanárnak volt éppen szabad öt perce és segítette a minisztérium munkáját a kérdések lelkiismeretes megválaszolásával.

A Belügyminisztérium öt oldalas kérdőívben kérdezte meg az állampolgárokat, mi számítson bűncselekménynek, mi szabálysértésnek. Lehessen-e alkoholos állapotban járművet vezetni, és ha igen, mennyi promille-ig. Milyen jogai lehessenek egy elítéltnek, és a börtönőrnek. S. Boróka médiaszakos egyetemista minden kérdést megválaszolt.

Nyilván hibbantnak tartanák az embert, ha hasonló kezdeményezéseket igyekezne széles körben elfogadtatni. És teljes joggal. De úgy tűnik, éghajlat kérdésében mindenkinek vele született adottsága, joga, hogy megnyilatkozzon a kérdésben.

Mindezek előrebocsátásával szenteljünk néhány sort a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiának.

Brüsszel és én elhatároztuk, hogy ezentúl többet kell fizetnetek a klíma megmentésére

Hogyan is volna másképp, a kérdések célirányosak, manipulatívak, félretájékoztatnak, és főleg, hiányosak. Nem meglepő mindez, ha tudjuk, hogy az egész mögött az EU 2018/1999 sz. rendelete áll. Szuggerálva evvel azt, hogy az EU az olyan szuper Szovjetunió, amely a nyakunkon ül, ha akarjuk, ha nem. Pedig az EU a szabad, független, európai államoknak a választók akaratából időlegesen hatalmon lévő kormányai megbízásából tevékenykedik, elméletileg a tagállamok, illetve azok lakosságának érdekében. Szóval nagyon furcsa dolog ez, hogyha valami békát le kell nyeletni a lakossággal, akkor a nemzeti kormányok bűnbakként mutogatnak az EU-ra, mi ezt nem is akarnánk igazából, de hát az a gonosz EU, a lelketlen, hozzá nem értő bürokraták, a vízfej Brüsszel, korrupt eurokraták, stb, stb. És ez nem csak magyar specialitás, a Brüsszelre mutogatás általános Európában. A mutogatók aztán jót röhögnek, megint másra, egy nem létező fantomra tolták a felelősséget. Pedig kézenfekvő. Brüsszel, mint vízfej nincs. Brüsszel a tagállamok akaratából létezik, azt teszi, amit a tagállamok akarnak.

Aki nekilát a kérdések megválaszolásának, avval már-már el is fogadta a mantrát a ‘zemberokozta klímaváltozásról’, arról, hogy nagyon nagy a baj, de esetleg mégiscsak elhárítható, demokráciánkat súlyosan korlátozó intézkedések elfogadásával, és újabb klímavédelmi hitelek fölvételével, majd ezeknek a pénzeknek a feneketlen hordóba (az igen sikeres lobbitevékenységet végző zöldbárók zsebeibe) történő töltögetésével.
Nem tud az ember válaszolni arra, hogy van-e klímaváltozás, és ha van, akkor mi okozza ezt, természetes, kozmikus folyamatok, vagy az ember, netán a kettő együtt, de ha igen, akkor melyik mekkora hányadban.
Nem tud az ember utalni arra, hogy ami megoldási javaslatok eddig születtek, azok hihetetlen mértékben, százmilliárd eurós nagyságrendben megterhelték az EU (ill. a tagállamok) költségvetését, egy g CO2 koncentráció csökkenés nélkül. Nem kérdez a kérdőív arról, helyesnek tartjuk-e az atomenergia elterjesztését, mint az egyetlen valóban CO2-mentes energiatermelést.
És természetesen, azon véleményének sem adhat hangot az európai állampolgár, hogy a szapora muszlimok és négerek Európába történő szervezett szállítása jócskán megnöveli a kontinens CO2-kibocsátását.

Mindezek után szeretnénk a hazai felelősnek, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak javasolni:
Ha nagyon akarja, kérje ki az állampolgárok véleményét. De hogy biztosítva legyen, hogy csak hozzáértő személyek foglaljanak állást jövőnkről, kösse a kérdések kitöltését ahhoz a feltételhez, hogy kitöltés előtt az állampolgár az alábbi 27 kérdésből legalább 25-re értelmes, szabatos választ adjon.

Szeged, 2019. november
Király József
okl. vegyészmérnök

És íme a kérdések:

1. Milyen hullámhossz tartományban van nyitva az atmoszféra a világűr felé?
2. Hallot-e már Ön ezekről a fogalmakról, hogy C3 és C4 növények?
3. Mit tud a levegő CO2-tartalma és a növények fejlődése közötti összefüggésekről, figyelembe véve a C3 és C4 növények közötti különbségeket?
4. Mi történik, ha a föld felszínéről kiinduló IR-sugárzás O2 és N2 molekulával találkozik?
5. Mi történik, ha a föld felszínéről kiinduló IR-sugárzás IR-aktív molekulákkal (víz, CO2) találkozik?
6. A légkörben mennyi a víz és a CO2 aránya? Ezek milyen hullámhossztartományban abszorbeálnak?
7. Mi történik az abszorbeált energiával?
8. Átalakul-e a sugárzási energia mozgási energiává (hővé)? Vegye figyelembe, a levegőnek hány %-a az O2 és N2, és mennyi a CO2.
9. Ha igen, fölfelé száll-e a meleg levegő? És helyére hideg levegő jut le? Vagy lefelé száll a meleg levegő?
10. Hogy viszonyul a vízgőz IR-sugárzás abszorbeáló képessége (kapacitása) a széndioxidéhoz képest?
11. Hallott-e már Ön R. Wood amerikai fizikus és E. Loock német vegyész kísérleteiről, amelyek fehéren-feketén bebizonyítják, hogy az üvegházban nem azért lesz melegebb, mert az üveg befelé ugyan engedi a rövidebb hullámhosszú IR-sugarakat, kifelé viszont már nem engedi a hosszabb hullámhosszú IR-sugarakat? Ezek nagyon egyszerű kísérletek, gyakorlatilag mindenki által megismételhetők.
12. Melegszenek-e naprendszerünk egyéb égitestjei is? Ha igen: Lehet, hogy amely okok ezt előidézik, ugyanazok felelősek Földünk melegedéséért is?
13. A földtörténeti korokban mekkora, ill. a jelenleginek hányszorosa volt az atmoszféra CO2-tartalma? Elégett-e emiatt bolygónk?
14. Hallott-e már Ön a tengervízben lévő karbonátok oldékonyságáról, pufferhatásáról?
15. Voltak-e az elmúlt tízezer évben jégkorszakok és meleg periódusok földünkön a levegő CO2-tartalmától teljesen függetlenül?
16. Milyen magyarázata van Önnek a hiatus-okra?
17. Mit tud a CO2 koncentráció és annak abszorbeáló képessége közötti összefüggésekről?
18. Mi a véleménye a Stefan-Boltzman törvény klímahisztériások általi téves alkalmazásáról? (Nem is jó szó, hogy téves, inkább tudatosan hamis.)
19. Mi a +2 fok bázisértéke?
20. Figyelembe kellene-e vennie az IPCC-nek a sugárzási mérlegeknél a Termodinamika I. és II. főtételét?
21. Miért hamisítják az IPCC és a klímahisztéria protagonistái a múltbeli klímaadatokat?
22. Miért partner a média ebben a színjátékban?
23. Mekkorák a „klímavédelmi” kiadások EU és nemzeti szinten? Végső soron kiket terhelnek ezek a kiadások?
24. Kinek a zsebébe folynak ezek a pénzek?
25. El tudja-e Ön képzelni, hogy a hisztéria haszonélvezői lobbitevékenységet folytatnak, ráadásul mindezt cinkelt kártyákkal (hamis adatokkal) teszik?
26. Mennyi egy KWh energia előállítási költsége szénből, maghasadásból, szaporító reaktorokkal, és a véletlenszerűen rendelkezésre álló energiaforrásokból?
27. Lehet-e tartani az 50 Hz hálózati frekvenciát véletlenszerűen rendelkezésre álló energiaforrásokkal?