Leyen stratégiai hibája

2026.03.10-én Ursula von der Leyen EU-Bizotság elnök az EU tagállamok párizsi atomenergiaügyi csúcstalálkozóján a következő kijelentést tette:

Az atomenergia-termelés elsorvasztása stratégiai hiba volt. A találkozón szóba került az SMR reaktorok európai fejlesztése, illetve ennek támogatása uniós pénzekből.

Ez alkalomból felelevenítjük von der Leyen életpályájának néhány állomását.

2009:
Az akkori szövetségi munkaügyi miniszter, Ursula von der Leyen ebben az évben kapja először „Zensursula” titulust: a büntetőjogilag releváns internetes tartalmakat nem töröltetni akarja, hanem tiltólisták segítségével blokkolni, ami széles teret nyit az állami visszaéléseknek. Jogászok és internetes aktivisták heves ellenállást tanúsítanak. Az általa előkészített törvényt ugyan elfogadják, de 2011-ben ismét hatályon kívül helyezik. (Leyen apja, Ernst Albrecht egy hamis zászlós terrorista tett megszervezésében érdemeket szerzett CDU-politikus volt.)

2011:
Áprilisban von der Leyen a Merkel II. kabinetben bírálja saját pártját:

„A CDU elaludta az energetikai átállás sürgősségét!” A fukusimai reaktorkatasztrófa után Németországnak gyorsabban kell előmozdítania az atomenergia kivezetését és a megújuló energiák kiépítését.

Érdekes, hogy ebben a szituációban senkinek nem fáj az atomenergia-termelés elsorvasztásával járó, évi millió tonnás nagyságrendű többlet CO2-kibocsátás.

2013:
Von der Leyen az atomenergia-termelést elhatározó III. Merkel-kormányban az első női védelmi miniszter lesz. 2017-ben Leyen

„magatartási problémát és vezetési gyengeséget” állapít meg a Bundeswehrrel kapcsolatban. A csapat azonnal viszonozza neki ezt az általános bókot. A kancellári hivatal korábbi katonai tanácsadója, Erich Vad tábornok azzal vádolja, hogy a Bundeswehr bevethetőségét „túlzott imázskampányok” kedvéért hanyagolja el.

2015:
A „VroniPlag” platform vizsgálja von der Leyen disszertációját. Hivatkozási és formai hibákat állapítanak meg, a doktori cím azonban megmarad. Ugyanakkor az önéletrajzában szereplő adatok is kritika tárgyává válnak: a korábban többször is sugallt stanfordi egyetemi tanulmányok (1993–1995) most már csak vendéghallgatói státuszra olvadnak le. Az ügyet „félreértésként” állítják be.

Nincsenek jogi következmények

2015:
A forró afganisztáni körülmények között kiderül, hogy a Bundeswehr G36-os standard puskája nem bírja jól a „hőséget és a hosszabb ideig tartó lövéssorozatot”. Ursula von der Leyen hangosan elhatárolódik a fegyvertől és a gyártótól. Ezt követik az évekig tartó pályázati eljárások, a potenciális beszállítók közötti perek és a Bundeswehr ellen benyújtott drasztikus kártérítési igények. Négy évvel később úgy döntenek, hogy az HK416 A8 típusú új puskát szerezhetnek be. 2023-ban (!) szállítják le az első tételeket a most már hőálló lőfegyverből.

2018:
A Bundestag katonai megbízottja lesújtó képet fest a Bundeswehrről:

A harci repülőgépek 75 százaléka, a helikopterek 78 százaléka, a harckocsik 60 százaléka és a szállítórepülőgépek 50 százaléka nem bevethető. A hat tengeralattjáró közül egy sem üzemképes. A lőszerállomány a NATO által előírt 30 napos intenzív harc helyett csupán maximum két (!) napra elegendő.

De legalább a „Bunte Wehr” (Színes Védelem) [1] most már rendszeresen részt vesz a sokszínűséget népszerűsítő kampányokban és a Christopher Street Day-en. Von der Leyen a haderő katasztrofális állapota ellenére is megtartja pozícióját a Merkel IV. kabinetben, és elnyeri a „Flinten-Uschi” becenevet. Leyen személyesen gondoskodik a katonanők divatos egyenruhájáról, és nem feledkezik meg a terhes nőkre szabott egyenruháról sem.

2018–2020:
Von der Leyen alatt széles körben alkalmazzák a külső tanácsadókat, többek között a McKinsey és az Accenture szakértőit. Leyen fia, David von der Leyen a McKinsey-nél dolgozik.

Röviddel ezután egy vizsgálóbizottság „hatalmas közbeszerzési szabálysértéseket és külső cégek átláthatatlan bevonását” tárja fel. A megbízások volumene millió eurós nagyságrendű. Később kiderül, hogy a Leyen szolgálati mobiltelefonjáról törölték az adatokat, mielőtt azokat a bizottság kiértékelhette volna. Jogi következményei nem lesznek a sikkasztásgyanús ügyleteknek.

Hibák és tévedések

2019:
Manfred Weber és Frans Timmermans vezető jelöltek kudarca után Emmanuel Macron francia elnök von der Leyen-t javasolja az Európai Bizottság elnökének. Az Európai Parlament a lehető legszűkebb többséggel, 51 százalékkal (747 szavazatból 383-mal) választja meg. Cserébe Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöki posztját kapja meg.

2020: Von der Leyen teljesen egyedül, telefonon és SMS-ben tárgyal ki egy 35 milliárd euró (!) értékű szállítási szerződést a gyógyszeripari óriás Pfizer/Biontech vezetőjével. A szerződés tárgya 1,8 milliárd adag, amelyek hatékonyságáért a gyártó nem vállal felelősséget. Később von der Leyen kijelenti, hogy már nem találja a megállapodással kapcsolatos SMS-eket.

2025 májusában a „New York Times” által a „Pfizer-Gate” ügyben benyújtott kereset nyomán egy bíróság úgy dönt, hogy ez a magyarázat nem elégségesen indokolt. Az EU vállalja, hogy felülvizsgálja archiválási irányelveit. A ítéletnek nincs további következménye.

2020:
májusában a német Zöldek a többi politikai párt hallgatása mellett elkezdik a Talibán barbárságára emlékeztető módon a leállított atomerőművek hűtőtornyainak felrobbantását. Egyedül az AfD és néhány politikailag súlytalan szervezet tiltakozik. Leyen EU-Bizottsága ugyancsak hallgat. Az éghajlatvédelem az EU-nak az elmúlt évtizedekben eddig 5000 milliárd €-jába került, amit természetesen a polgárok és unokáik fizetnek meg. Leyennek és cinkosainak nem lesz gondja a megélhetésre. Ha hinnénk az IPCC és a mainstream által sulykolt klímanarratívában, akkor ennek az összegnek az elköltése 2011-2025 között 0,0035 °C hőmérsékletemelkedést akadályozott meg. Azaz, ha Európa egy fillért sem költött volna éghajlatvédelemre az elmúlt évtizedekben, ma pont annyi lenne az átlaghőmérséklet, mint az összeg elköltésével.

2021:
Áprilisban a Leyen vezette EU-Bizottság bemutatja Európa kivéreztetésének ütemtervét, a Fit for 55-t. Ennek lényege, hogy az EU-nak 2030-ig 55 %-kal kell csökkentenie CO2-kibocsátását.

2026:
Németországban harmadik éve egymás után csökken a gazdaság termelése. A Perzsa-öböl térségében háború dúl, az energiaköltségek az egekbe szöknek, drasztikus ellátási problémák fenyegetnek. A német ipar megrendelésállománya egy hónap alatt 11 százalékkal zuhan. Miután tizenöt éven át német és nemzetközi szakértők figyelmeztettek a német energiapolitika pusztító következményeire, Ursula von der Leyen március 10-én kijelenti, hogy

„a német energetikai átállás, illetve az atomenergia-termelés elsorvasztása stratégiai hiba” volt.

SMINK?
A kormánypárt itthon 15 éve építi vagy inkább építgeti a Paks II. atomerőművet. Bár ezt Bécstől, Budapesttől kezdve Brüsszelig sokan próbálták akadályozni, de a Fidesz részéről sem volt óriási a munkatempó. Trump 2026-os hatalomra kerülésével az USA politika az építkezés és üzemeltetés részleteibe is beleszól.
A Fidesz kihívójának energetikai szakértője, Kapitány István a beruházás teljeskörű felülvizsgálatát ígérte. Csak remélni lehet, hogy a brüsszeli irányváltás miatt ő és pártja is sürgősen elfelejti ezt.

Hivatkozás:
[1] Bundeswehr (szövetségi véderő) a német hadsereg hivatalos neve, Bunte Wehr (tarka haderő), amivé Leyen azt átformálta.

2026. március
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök