Bemegy 9-re a hivatalba, tájékozódik az űrkutatás legfrissebb eredményeiről? Elolvassa az elmúlt 24 óra űrkutatással kapcsolatos legfrissebb híreit? Eldönti, mire költse pontosan a magyar űrkutatás a kormánytól kapott költségvetést? Mindenesetre úgy tűnik, Ferencz Orsolyának van ideje és energiája, hogy rendszeresen nyilatkozzon – Ürge-Vorsatz Diána és Bartholy Judit mellett harmadik hölgyként – egy másik szakterületen, a globális felmelegedés területén. Mindhárom hölgyre jellemző az IPCC-narratíva átvétele kételyek, kérdések, az ellentmondó állítások részletes vizsgálata nélkül. Volt szerencsénk Bartholy Judit és Ürge-Vorsatz Diána felé kérdéseket föltenni a médiában megjelent pánikkeltő nyilatkozataik kapcsán, amire illető hölgyek hallgatással reagáltak. Úgy tűnik, az éghajlatvédelem IPCC-narratívája csak akkor működik, ha nem szembesítik képviselőit a legelemibb ellentmondásokkal sem. Sajnos a magyar közszolgálati és kereskedelmi média nem tölti be hivatását, azaz futószalagon ad megszólalási lehetőséget a pánikkeltő narratívát erősítő hagoknak, de nem teszi föl a legkézenfekvőbb kérdéseket sem, és az esetek nagy %-ában figyelmen kívül hagyja, ha mi jelentkezünk az IPCC-narratívától eltérő álláspontunkkal. Erre magyarázat lehet, hogy a médiát valakik valahonnan irányítják, de ez persze csak egy feltételezés, amire semmi bizonyítékunk nincs. Hogy mindez hogyan működik a világ első számú médiavállalkozásánál, a CNN-nél, arról honlapunkon olvashatunk. Üdítő kivételként a Magyar Hírlapot lehet megemlíteni, amely Klímavita rovatában időről időre fórumot biztosít a vélemények ütköztetésének. A Karc FM Rádió úgyszintén ad megszólalási lehetőséget időnként a realista álláspontot képviselő tudósoknak. Azonban tény marad: A médiát több mint 90 %-ban a pánikkeltő hangok uralják, az érvek ütköztetését, az alternatív magyarázatokat teljesen kizárva. Mindenesetre megpróbáljuk jelen írásunkat eljuttatni Ferencz Orsolyának, kíváncsian várva, fog-e rá reagálni. Adjuk át ezek után a szót mai írásunk szerzőjének, Tóth Bélának.
(Király József)
Eldöntött kérdés, hogy a Miskolczi elmélet nem helyes – erről számolt be híradónknak a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa. Miskolczi Ferenc légkörfizikus tanulmányaiban azt állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ferencz Orsolya szerint azonban tudományos publikációk igazolják, hogy a Miskolczi-féle következtetés téves, ugyanis a globális felmelegedést bizonyítottan az egyre több üvegházhatású gáz váltja ki.”Megtévesztés, nem pedig eldöntött kérdés. A megélhetési tudósok – élükön az IPCC-vel – döntötték el. Csatlakozott hozzájuk a HuPCC is. Azonban elhallgatott, elhallgattatott tudományos publikációk tömege cáfolja az IPCC állítások részleteit. Noná, hogy igazolják azok, akik jövedelme függ a politikától! Csak nem fogják beismerni, hogy évtizedeken át félrevezették a világot, a laikus politikusokat! Megbízóik érdekében. Sajnos a tudomány erkölcse romokban. Nekem szűkösek az ismereteim ahhoz, hogy Miskolczi Ferenc sokrétű levezetését megítéljem. Amit évtizedes munkával a NASA (sokszor manipulált) adatai segítségével igazolt. De a sok egyéb láttán inkább feltételezem, hogy ellenfelei „tévednek” – ha jóindulatúan fogalmazunk. Alább csak néhány, könnyebben átlátható érvet sorolok fel az igaza mellett. 
A végkövetkeztetése, miszerint „a Föld albedoja a felhőzet függvénye” (Műszaki lexikon Akadémiai Kiadó 1970.) józan paraszti ésszel is belátható lenne. Ha több a felhő, több energia tükröződik vissza a világűrbe. Ha pedig melegednek az óceánok, akkor több lesz a felhő, hűlni fog a Föld. Ezt nevezik negatív visszacsatolásnak. Kicsit több tanulmánnyal belátható, hogy ezen jelenség szignifikáns következményeihez hosszú évszázadok kellenek. A jelenségben szerepet játszó hatalmas tömegek hőkapacitása révén. Illetve egy egyensúlyi állapothoz kellenének az évszázadok, ha a kiváltó okot követően nem volna újabb és újabb periodikus vagy (számunkra) véletlenül változó föld- illetve asztrofizikai jelenség.
Továbbá Miskolczi Ferencnek az az állítása, hogy az IPCC modell számos természeti tényezőt nemes egyszerűséggel kihagy a jóslásából, az ellenőrizhető tény.
Ezen a szinten nem volna szabad nem megérteni, hogy a szén-dioxid sugárzási hatása töredéke a vízpáráénak. Több hasonló munka mellett az Absorption coefficient of carbon dioxide across atmospheric troposphere layer írásban 44 munkára hivatkozással a szerzők összefoglalták a légköri gázok sugárzási energia elnyelési folyamatait, a mellékelt grafikonon szemléltetve (olvashatóan a linkelt eredeti anyagban, Fig.1.). Igaz, be kellene látni, hogy a vízpára összetett szerepének egzakt mérése egyetlen vertikumban és időpontban még az űrtechnikával is meglehetősen korlátozott. Hátmég a Föld egész felületére érvényes korrekt átlagértékek meghatározásához.
Egy valódi tudósnak nem kellene bizonyítékként kezelni azt, hogy valamit számítógépesen modelleznek. Amiknek „csak” a modellhibái, a kezdeti és peremfeltételek méréstechnikai korlátai szabnak határt az extrapolációk megbízhatóságában. A kozmológiában rendre dőlnek meg a tuti elméletek, aszerint, ahogy az újabb eszközökkel közelebb kerülnek a korábban látottakhoz.
A lakosság befolyásolása érdekében terjesztik, hogy az ipari forradalom
következtében kumulálódik a szén-dioxid a levegőben, de szót nem ejtenek benne a világháborúkról, az iraki háborúk következtében évekig égő olajkutakról, a bozóttüzekről. Utóbbinál kivétel a klímaváltozásra való riogató mutogatás. És legfőképpen nem ejtenek szót arról az energetikai tényről, hogy minden, a napsugárzáson kívül az atmoszférába kerülő hőenergia kumulatíve növeli az atmoszféra hőtartalmát, hőmérsékletét. Sokkal inkább, mint a közben kikerülő szén-dioxid és egyéb üvegház hatású gáz. Mert a másfél fokos hőmérséklet emelkedéssel a világűrbe kisugárzott energia többlet – a sugárzási törvény alapján – az eközben az atmoszférába tett hőhöz képest elhanyagolható. Ám ez akkor már a fogyasztói gazdaságpolitika túltermelése ellen szólna, nemcsak a szénbányászatnak az olajlobbi általi, azoknak meg a gépgyártási lobbi általi kiszorítósdijáról.
Minimális fizikai-kémiai tudással is tudni lehetne, hogy a szén-dioxid jól oldódik a vízben. Azért van sokkal kevésbé jelen az atmoszférában, mint amennyit az emberiség kilehel (szó szerint is, mert az ipari forradalom óta hétszeresére nőtt a lélekszáma, és ezzel az állattartása), mert az egyensúly feletti többletet az eső kimossa a levegőből (ELTE – csapadékkémia). Ahhoz már nagyobb tájékozottság kellene, hogy az óceánokban oldott szén-dioxid a sokszorosa a levegőben levőének. Ami a víz hőmérsékletének növekedésével a szén-dioxid kipárolgását hozza magával. Ezekből következik, hogy nem a szén- dioxidtól van a globális melegedés, hanem a globális melegedés miatt van több szén-dioxid a levegőben.
És az energetikai egyenleggel jönne be a vulkánosság hatása, ami ugyancsak hiányzik az IPPC modellből. Néhány meteorológus beszél róla, de leragad a szárazföldi vulkánok szén-dioxidjánál, és nemes egyszerűséggel nem foglalkozik a kiömlött kőzettömeg 1000 C fokos hőjével. A tengeralatti, mintegy kétszer több vulkán hatásával. Mert arról nincs információ. Pedig melegítik az óceánokat. Például a Golf-áramlatot gerjesztő Atlanti-hátság hasadékvulkánjaiból. Melyek miközben távolítják egymástól a kontinenseket, felépítik a tenger alatti hegyláncokat. A Föld lemeztektonikájáról bővebben innen.
Sőt, igyekeznek cáfolni, hogy nőtt volna az utóbbi időkben a vulkánosság.
Pedig mérések bizonyítják, hogy 1970-től a földrengések száma négyszeresére(!!!)
nőtt. Igaz, ahhoz már földfizikai ismeretek kellenének, hogy a földrengések kipattanásának és a vulkánkitöréseknek az oka ugyanaz, tehát az adataik korrelációja szoros. A földrengéseket pedig a szeizmikus obszervatóriumok régóta precízen regisztrálják az egész földkerekségre kiterjedően. Ha antropogén hatásokat keresünk, akkor számításba kellene venni a hidegháború során végzett földalatti atomrobbantásokat is. Mert a földkéreg feszültségeinek átrendeződései globálisak.
Be kellene látni, hogy az atmoszférába került hőenergia kompenzálódásának egyetlen útja az, hogy a felhőzet felületének növekedése csökkenti a napsugárzás irdatlanul nagy, 1,35 kW/m2 energia atmoszférába kerülését. Amit Földanyánk magától is tud, és amit Miskolczi Ferenc NASA mérésekkel bizonyított (mert a lobberekkel szemben az nem volt elég, hogy elődeink is tudták).
Innen akár tovább is léphetnénk, arrafelé, hogy az ember, ha klímasemleges akar lenni, akkor annyi felhőt képez, amennyivel kompenzálja az energia disszipációját. Természetesen tudomásul véve azt, hogy amíg a párából felhő nem lesz, addig a felhőtlen levegőoszlop nedvességtartalma 40-szer, 100-szor nagyobb üvegház hatású, mint a benne lévő szén-dioxid. Azonban ahogyan eddig nem foglalkozott vele az IPCC modell, ezután sem kellene vele foglalkozni, mert a többi folyamathoz képest (földfelszín, bioszféra, tengerek energia elnyelése) ez is elhanyagolható. Az erőművek esetében az intenzifikált párologtatásnak semmi akadálya nem lenne. Lényegében csak akarat kérdése. A közlekedésben kicsit bonyolultabb, de nemzeti méretekben lehet gondoskodni az egyenlegről. Sekély tavak létesítése is olcsóbb és járhatóbb út lenne, mint a napelemesítés, szélkerekesítés. Mert az utóbbiak ökolábnyoma minden másnál rosszabb. A Kárpát-medence vízrendezése – hasonlóan más régiókhoz – töredékére csökkentette a párolgási felületet, amivel alaposan befolyásolta a mikroklímáját. Amit a mezőgazdaság intenzív öntözése tudhatna pótolni (de felszíni vizekre telepített csatornákból, és nem az amúgy is lesüllyedt szintű talajvízből!). A termőterületek visszaerdősítése legalább annyira csekély hatású, mint az éghajlatváltozásban a széndioxid.
2022 április
Dr. Tóth Béla ny. bányamérnök,
bányaklíma szakértő
a részterületek elismert kutatóinak munkája alapján
Az írás pdf-formátumban itt elérhető.
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
