A tanulmány mérföldkő az évtizedes klímasarlatánság leleplezésében. Egyelőre semmi esélyt nem látunk, hogy bármely európai ország követné az USA példáját, és máról holnapra a szemétdombra dobná a milliárdos kiadásokat generáló, és a nemzetgazdaságokat tönkretevő klímarögeszmét. Ennek oka, hogy ezek a milliárdos kiadások valakiknél milliárdos árbevételeket generálnak, és ez a kör foggal-körömmel ragaszkodik javadalmaihoz – még olyan áron is, hogy a nemzetgazdaság belerokkanjon.
Szarka László elegánsan levezeti:
(1) a jelenkori melegedést természetes tényezők (is) okozzák
(2) a felmelegedés lomhább az előre jelzettnél
(3) a klímapolitika téves számítógépes modelleken alapul
(4) a CO2 a növények tápanyaga, minden földi élet alapja
(5) a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák alakulása között nincs összefüggés
(6) a szakpolitikáknak figyelembe kell venni a tudomány (a fizikai valóság) és a gazdaság realitásait.
Mai bejegyzésünk a német viszonyokat elemzi. A magyarországi helyzet viszont a németnek tükörképe, illetve, ha lehet, még rosszabb annál is. Magyarország ugyanis világviszonylatban a harmadik a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában.
Az e-üzemanyag gyártás is csak egy a többi zöld projekt között. Életképtelen, hatástalan, sok adópénzt vezet át magánzsebekbe.
Fölébreszti-e a politikai osztályt, a médiát és a médiafogyasztókat, hogy nem „védhetjük tovább az éghajlatot”, úgy hogy ne pusztuljon bele nemzetgazdaságunk?
Úgy tűnik, az USA-ban kezdik felismerni, a Net Zero, a Zöld Fordulat, a Fit for 55, és hasonló badarságok olyan mértékben gyöngítik meg a rögeszmének hódoló országokat, jelen esetben au USA európai szövetségeseit, hogy az már a katonai ütőképességet veszélyezteti.
Kíváncsian várjuk, mikor jut el a felismerés Magyarországra, és mikor vonják le a következtetést: Be kell rekeszteni az éghajlatvédelem nevű gazdaságrombolást.
Európa beteg embere immár nem Törökország, hanem Németország. A klímarögeszme ennek nem kizárólagos, de talán legfőbb kiváltója. Vigyázzunk tehát. A szemünk előtt van, hova vezet az „aggódás a Föld éghajlatáért”, milliárdok töltögetése az éghajlatvédelem címkéjű feneketlen hordóba, amely hordó alatt a markukat tartó befektetői csoportok ügyesen játsszák meg, milyen fontos nekik az éghajlat védelme.
Képzeljük el, rendszeresen kaszinóba járunk, alkalmanként ezer euróért vásárolunk zsetont. Ezt meg is kapjuk, hozzá pedig a garanciát, hogy befektetésünkkel 7000 eurót viszünk haza. Így működik a megújuló energia termelés a nyugati világban.
Két német mérnök megvizsgálta a 2040-ig megvalósítandó német energiafordulat lehetséges forgatókönyveit. Az eredmény megsemmisítő. Minél magasabb CO2-kibocsátás megtakarítással számolunk, annál kevésbé kivitelezhető az energiafordulat. A tanulmány következtetései fontosak a magyar éghajlatpolitika, valamint a nemzetgazdaság számára is, illetve égetően szükséges volna a számítások elvégzése magyar viszonyokra is. Félő, hogy sem a kormányoldal, sem az ellenzék, sem a média nem akar róluk tudomást venni.
Hogyan működnek az éghajlatvédelmi mechanizmusok, hova jutnak a CO2-kibocsátással kapcsolatos pénzek, és egyáltalán, mi történik a költségvetésből kifizetett éghajlatmegmentési ráfordításokkal?
Ha a kérdéskört vizsgáljuk, csak egy jelző maradhat: Hajmeresztő. Korrupció létezik, mindig is létezett. Éghajlatvédelem azonban nem létezhet korrupció nélkül.