Csak a rend kedvéért próbálunk némi helyreigazítással élni Újvári Gábor, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet munkatársának a Portfolio honlapon megjelent írásához. Nem fűzünk túl sok reményt hozzá, hogy bármelyikük párbeszédet folytat velünk az ’emberokozta éghajlatváltozás témájában.
Miközben egyre több milliárd vagy akár billió dollárról beszélnek, amely szükséges a „Net Zero” céljainak eléréséhez, és így a Föld éghajlatának megmentéséhez, elengedhetetlen, hogy az ezekben a tevékenységekben rejlő vagy azokat vezérlő kémiai folyamatoknak helyes tudományos alapjuk legyen. A kihívás a Föld légkörének és óceánjainak szén- és oxigénkörforgásaival kapcsolatos tömeg- és energiamérlegek felállítása.
• A lineáris globális felmelegedés törvényének nincs szilárd statisztikai alapja.
• Az éghajlat CO2-koncentráció általi vezérlését, melyet egy 45 éves periódus adatai alapján feltételeztek, a korábbi – sőt a mai – éghajlati adatok cáfolják.
• Valószínűleg megengedhetjük magunknak, vagy akár profitálhatunk is abból, ha egy ideig fenntartjuk a kibocsátási szintet.
• Új uralkodó ideológia: a klímaizmus alatt élünk, amely sok régebbi izmus mintájára épült.
• Az elképzelés, hogy az 1850-től 1900-ig tartó időszak valamiképpen biztonságosabb vagy kevésbé szélsőséges volt az éghajlatváltozások és hatások szempontjából, egyszerűen hamis.
Bár ismertek az irodalomban a hőáramlás, mint a troposzférában legfontosabb hőátadási mód szerepét, illetve az IR-aktív és nem IR-aktív molekulák közötti energiacserét tárgyaló írások, ilyen részletes, pontos számításokkal, az IR-aktív molekulák, illetve a légkör legnagyobb részét kitevő nem IR-aktív molekulák közötti energiaátmenet módjait tárgyaló írással mindeddig nem találkoztunk.
A légköri CO2-koncentráció változása nem az antropogén CO2-kibocsátással, hanem a tengerfelszín hőmérsékletének változásával (SST, sea surface temperature) mutat korrelációt. A metán légköri koncentráció változása ugyancsak nem függ az emberi kibocsátástól.
A 2023-as év olyan fokú globális felmelegedést eredményezett, amely nem magyarázható sem az El Nino jelenséggel, sem a szulfát aeroszolok atmoszférába jutásának csökkenésével, sem a CO2-koncentráció csekély mértékű növekedésével. A szerző a Hunga Tonga vulkán 2022 januári kitörésében látja a kiváltó okot, amely rendkívül nagy víztömegeket juttatott a sztratoszférába. Ez egyúttal megmagyaráz több hőmérséklet-rekord regisztrálást is.
Honlapunkon többször fölhívtuk a figyelmet a tudomány devalválódására, illetve arra, hogy valakik minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a klímarögeszme polgárjogot nyerjen.
Ennek újabb állomásai:
I. Három „zöld” milliárdos tudományt alkot, azaz mindent megtesz az ’emberokozta vészes klímaváltozás doktrínájának elfogadtatására.
II. A gépezet emellett különös gondot fordít az újságírók továbbképzésére (agymosására).
III. A zöld milliárdosok a tudomány megerőszakolása mellett súlyt helyeznek a megélhetési klímaaktivisták, influenszerek bőkezű támogatására, valamint azt sugallják Hollywoodnak, hogy készítsen több klímakatasztrófa témájú játékfilmet.
IV. Mindemellett gondoskodnak az USA jogrendszerének aláásásáról is.
A főáramú narratívát követő tudóstársadalom kardinális hibái:
1, Feltételezik, hogy míg 1850 előtt számos tényező befolyásolhatta a Föld klímájának alakulását, azóta egyedül a CO2-koncentráció felelős az éghajlat változásáért.
2, Bár nem vitatják a vízgőz meghatározó szerepét és mennyiségét, megmagyarázhatatlan módon csak a CO2-re koncentrálnak, mint IR-aktív (az infravörös sugárzást elnyelő majd újra kisugárzó), köznapi megnevezéssel üvegházhatású gázra.
Újabb (sokadik) szög az ’emberokozta globális felmelegedés koporsójában.
Az antropogén CO₂ nem halmozódik fel a légkörben.
Sokkal valószínűbb, hogy a hőmérséklet emelkedése okozza a CO₂-szint emelkedését.
A jégmagok adatai nem cáfolják a CO₂-szint emelkedésének természetes okát.
A sokéves kutatásokat az antropogén és természetes CO2-kibocsátások C12 és C13 izotóp arányának vizsgálata területén a szerzői munkacsoport így foglalja össze:
Az ember tevékenység nem haladja meg az összes kibocsátás 4 %-át.
Mindez nem hagy észlelhető nyomot a természetes karbonciklusban.