„Ha esetleg a szén-dioxid klímahatásán lehet is vitatkozni, a kibocsátás lecsökkentésének módján már nem, mert az számítások kérdése, és egyértelműen bizonyítható, hogy a sok száz milliárd euróval támogatott szél- és naperőművek (és az összes rájuk épülő technológia, különösen az úgynevezett hidrogéngazdaság) zsákutca, egy megvalósíthatatlan lázálom. Nincs és nem is hozható létre az a tárolókapacitás, amely a szél- és naperőművek ingadozó teljesítményét ki tudná egyenlíteni, és ez minden energetikai szakember előtt az első perctől kezdve világos volt.”
„Ha a cél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, annak egyetlen megvalósítható módja (most már a bizonyító számításokat mellőzve) az atomerőművek széles körű alkalmazása, amelyben Oroszország és Kína kiváló eredményeket ért el, míg az unióban és Amerikában a fejlesztések a zöldideológia miatt leálltak, sőt a németek az összes atomerőművüket leállították, a legtöbbjét le is rombolták. Ráadásul ez a téboly, az energiafordulat általánosan felismert kudarca dacára is tovább folytatódik.”
Címke: klímapolitika
A klímavédelem ára
Nocsak, nocsak! Hasseloff, német tartományi miniszterelnök: Ha továbbra is ragaszkodunk a klímacélokhoz, egész iparágak semmisülnek meg.
Amikor lehull az éghajlatvédő álarc: Kanada egyik legkisebb tartománya, Új-Skócia, megtiltja lakosainak, hogy betegyék lábukat az erdőbe.
Klíma, energia, környezet: fél évszázad eseményeinek tükrében
Szarka László elegánsan levezeti:
(1) a jelenkori melegedést természetes tényezők (is) okozzák
(2) a felmelegedés lomhább az előre jelzettnél
(3) a klímapolitika téves számítógépes modelleken alapul
(4) a CO2 a növények tápanyaga, minden földi élet alapja
(5) a globális felmelegedés és a természeti katasztrófák alakulása között nincs összefüggés
(6) a szakpolitikáknak figyelembe kell venni a tudomány (a fizikai valóság) és a gazdaság realitásait.
Az európai áramhálózat stabilitása – a pillanatnyi tartalék jelentősége
Kik és milyen céllal építették fel a CO2-n nyugvó klímaváltozást?
Kik hozták létre az ’emberokozta veszélyes éghajlatváltozás narratíváját, és milyen célból?
A kérdéssel foglalkoztunk már 2019-ben a „Mégiscsak az ember a felelős a klímaváltozásért” címmel.
Helmut Böttiger jelen írása nem mond ellent az ott leírtaknak, de kiegészíti, illetve más aspektusból megvilágítja azt.









