Társadalmi egyeztetés az energetikai vállalásokhoz: További hozzászólások

Mai bejegyzésünkben a Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának képviseletében

• Dr. Korényi Zoltán okl. gépészmérnök, címzetes egyetemi docens
• Dr. Petz Ernő okl. gépészmérnök, címzetes egyetemi tanár
• Láng Sándor okl. gépészmérnök
• Tompa Ferenc okl. gépészmérnök

állásfoglalását tesszük közzé.

 HOZZÁSZÓLÁS

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) szereplő energetikai tárgyú törvények 2026. évi módosításához (RRF = Recovery and Resilience Facility)

Bevezetés

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott uniós finanszírozású Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET/RRF) a FIDESZ–KDNP kormány készítette el és nyújtotta be 2021. május 12-én. Az EU Tanácsa 2022. december 15-én jóváhagyta, azonban a források lehívását a vállalt mérföldkövek – köztük 27 „szupermérföldkő” – teljesítéséhez kötötték, ezért a folyamat elakadt.

A HET az RRF-támogatásokat kilenc területen használja fel: az energetika, a közlekedés, vízgazdálkodás, egészségügy, demográfia/köznevelés, oktatás, versenyképes munkaerő, települések felzárkózása és az államigazgatás fejlesztésére. Az új TISZA-kormány a terv módosítását követően 2026. június 10-én benyújtotta az átdolgozott HET-et az Európai Bizottságnak.

Ezzel párhuzamosan a kormány egyrészt módosította a kifogásolt jogszabályokat, másrészt elkezdte az új helyzetet kezelő törvénymódosításokat is. Ezek közzé tartozik a jelen hozzászólás tárgyát képező

„ 2026. évi … törvény

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról.”

Javaslataink a HET törvényhez

A törvénytervezet célja az energetikai tárgyú vállalások teljesítése. Megítélésünk szerint e cél hosszú távú és fenntartható megvalósításához az alábbi két stratégiai jelentőségű kiegészítést célszerű megfontolni.

(1) Átfogó energiajogi keretszabályozás megalapozása (új energiatörvény)

Magyarország energetikai szektorának szabályozása jelenleg hálózatos ágazati törvényekre épül (villamosenergia, földgáz, távhő stb.), ugyanakkor 35 esztendeje hiányzik egy olyan egységes kerettörvény (a továbbiakban energiatörvény), amely rögzítené a nemzeti energiapolitika alapelveit, stratégiai céljait és a részterületek összehangolását.

Mivel a HET keretében tervezett intézkedések az energetikai rendszer számos elemét és azok összefüggéseit érintik, indokolttá válik a teljes rendszer átfogó stratégiai vizsgálata. Az RRF keretében támogathatók olyan szakmai elemzések és alapozó tanulmányok, amelyek a reformok előkészítését, a szabályozási környezet fejlesztését és a stratégiai döntések előkészítését szolgálják.

Ennek szakmai megalapozására a nemzetközi stratégiaalkotási gyakorlat (OECD, HM Treasury Green Book, IEA) alapelveinek szintéziseként egy 15 lépésből álló módszertani keretet mutatunk be (1. melléklet).

Javasoljuk a fentiek megjelenítését az új HET törvényben is.

Az új, átfogó energiatörvényt megalapozó tanulmány címe lehetne:

„Magyarország egységes energiaszabályozási rendszerének stratégiai, szakpolitikai és jogalkotási megalapozása” 

(2) A jövőbeli energiastratégia kiemelt szakmai alapelvei

A nemzeti energiastratégia feladata a fogyasztók érdekeit szolgáló hosszú távú célok, alapelvek és a teljes energiarendszer stratégiai sarokpontjainak meghatározása. Célja a biztonságos és megfizethető energiaellátás, a természeti erőforrások megóvása, valamint az ország versenyképességének erősítése.

A javaslattevők és a Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának résztvevői által készített korábbi munkák alapján a 2. mellékletben egy tömörített kivonat található, amely 15 üzenet formájában fogalmazza meg az alapvetéseket.

Ezek közül külön kiemelendő két fontos realitás:

1. egy kiegyensúlyozott energiamix kialakításának szükségessége.
   A világ országainak 70-80%-a primerenergia-felhasználásban a kiegyensúlyozott energiamixet követi. A reális helyzetet az jellemzi, hogy a világ primerenergia-felhasználásának ma is körülbelül 80% fosszilis energia, 15% alacsony szén-dioxid-kibocsátású (atom + vízenergia) és 5% szél, nap, geotermikus stb. Hazánk eddig regisztrált fosszilis energiakészletei többszáz esztendőre képesek fedezni az igényeinket.
2. A napszak, évszak és időjárás függő „megújuló” energia eddigi, egyoldalúan hangsúlyozott primerenergia-megtakarításán felül bevezetendő a komplex értékelése, amely reálisan mutatja be az ökológiai és rendszerszintű hatásokat. A lényege fizikai természetű: az alacsony energiasűrűség miatti nagyon kedvezőtlen a fajlagos terület- és anyagfelhasználásuk, valamint a teljes életciklusra (LCA) vonatkoztatott alacsony energiamegtérülési mutatójuk (ERoI). A másik fizikai tény: Az eddigi energiatárolók napi szintűek, de piacképes nyár → tél energiatárolási technológia még nem létezik.
   (Egy kiemelés: Ha a jelenlegi 5 GW feletti szabadtéri naperőmű-kapacitásból csak 1 GW épült termőföldre, az egy Debrecennyi lakosság éves kenyérszükségletének megtermelését szorítja ki). Fontos, hogy a döntéselőkészítők ismerjék ezeket a jelentős ökológiai és társadalmi hátrányokat.

A fenti két fontos realitás akkor nyerhetne teret nálunk, ha az energiapolitikát sikerülne letéríteni az EU által erőltetett „dekarbonizáció” útjáról.

Meggyőződésünk, hogy a fenti szempontok érdemben hozzájárulhatnak a készülő szabályozás szakmai megalapozásához. Ezért indokoltnak tartjuk azok részletes vizsgálatát és mérlegelését a jogalkotási folyamat során.

Tisztelettel, a Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának képviseletében

• Dr. Korényi Zoltán okl. gépészmérnök, címzetes egyetemi docens
• Dr. Petz Ernő okl. gépészmérnök, címzetes egyetemi tanár
• Láng Sándor okl. gépészmérnök
• Tompa Ferenc okl. gépészmérnök

1. MELLÉKLET

A nemzetközi professzionális gyakorlatban a jól működő államokban az energiatörvények nem önálló jogalkotási aktusként, hanem egy többlépcsős stratégiai és szakpolitikai folyamat végtermékeként születnek meg. Ezt a munkafolyamatot egy 15 lépéses stratégiai – tervezési – jogalkotási módszertan szerint végzik [4]. A 15 lépéses eljárás három fő szakaszra egyszerűsíthető: (1) Kiindulópontja: a nemzeti érdek. Dokumentumai: nemzetstratégia és gazdaságstratégia. (2) Szakmai megalapozása: Elemzések, modellezések, forgatókönyvek, megvalósíthatósági tanulmányok, költség–haszon elemzések, kockázat- és hatásvizsgálatok alapján készül el az energiastratégia. (3) Jogi megvalósítás: Az energiastratégiából jogalkotási program, majd törvénytervezetek készülnek, amelyeket a parlament elfogad. A három szakaszt szemléletesen „gyökér–törzs–korona” modellnek is hívják. Ahol: a „gyökér” = nemzeti érdekek, nemzetstratégia és gazdaságstratégia. a „törzs” = tudományos és szakmai megalapozás: elemzések, modellezések, energiastratégia. a „korona” = jogalkotás és végrehajtás. Társadalmi hasznosulás. A fentiek szerint tehát a stratégiaalkotás kiindulópontját a nemzeti érdekek azonosítása, a végpontját a jogalkotás képezi. Az alábbi táblázat bemutatja az AI segítségével [3] elkészített a nemzetközi stratégiaalkotási és jogalkotási gyakorlat 15 lépéses logikai sorrendjét.

A nemzetközi jó gyakorlat szerint a jogszabályok csak akkor tekinthetők megfelelően megalapozottnak, ha egy átlátható szakmai lánc eredményeként jönnek létre. Ennek 6 fő szakasza:
Nemzetstratégia → Gazdaságstratégia → Energiapolitikai koncepció → Tanulmányok → Energiastratégia → Jogalkotás és energiajogszabályok.

Ez a felépítés összhangban áll az OECD szabályozáspolitikai alapelveivel [4], a brit Green Book módszertanával [5], valamint az International Energy Agency (IEA) által alkalmazott energiastratégiai tervezési gyakorlattal [6].

Referenciák, hivatkozások

[1] Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának anyagai. Budapest, 2025. http://energiaakademia.lapunk.hu/publikacik-1191745
[2] Dr. Korényi Zoltán: Energetikai projektmenedzsment. A BME energetikai szakmérnöki kurzusának előadási anyagai.
[3] AI: Chat GPT: Energiagazdálkodás jogalkotási módszertana
[4] OECD (2020). Regulatory Impact Assessment. OECD Best Practice Principles for Regulatory Policy. OECD Publishing, Paris.
[5] HM Treasury: The Green Book – Central Government Guidance on Appraisal and Evaluation.
[6] IEA (2008): Deploying Renewables: Principles for Effective Policies.

2. MELLÉKLET

A Lévai Energia Akadémia ENERGIASTRATÉGIAI VITAFÓRUMÁNAK 15 üzenete

A módszertani keret bemutatása után – szemléltetésként – ismertetjük a Lévai Energia Akadémia Energiastratégiai Vitafórumának legfontosabb szakmai következtetéseit [3].

A vitafórum legalapvetőbb üzenetei

1) Egy energiastratégiát közép- és hosszútávú országstratégia, valamint az alárendelt gazdaságstratégia hierarchikus rendszerében kell megtervezni. A hazai hozzáadott érték és hazai jövedelem primátusával.

2) Az energiaellátás hármas alapkövetelménye az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság. Negyedikként legyen fontos követelmény az ország nettó jövedelmének növelése is.

3) Magyarország import kitettsége kockázatos: primer energiából ≈ 76%, villamosenergiából ≈ 90%. Ez egy alapvető szuverenitási kérdés is. A veszélyes kockázatok elhárítása alapos vizsgálatokat igényel.

4) Fosszilis energiaforrásaink több száz évre elegendőek. Ezek figyelembevétele kikerülhetetlen.

5) Alapkövetelmény, hogy csökkentsük a primerenergia-felhasználást. Ennek fő eszköze az alacsony energiaintenzitású iparstruktúra. Továbbá a lakossági szektor (épületek és fogyasztási módok) energiapazarlásának tervszerű megszüntetése. Indítsunk drasztikus energiamegtakarítási és veszteségvadászati programokat!

6) Az atomerőművi technológia Magyarország számára a jövőben is létkérdés.

7) A hő- és villamosenergia-termelésünk fő pillérei legyenek:

• atomenergia
• szén
• napenergia (a háztetőn!)
• a geotermikus energia
• a vízenergia és
• a hulladék energiaforrások.

8) Hőellátásunk – fontossága ellenére – rendszerszinten elhanyagolt. Nincsenek hozzá jó adatbázisok! Az épületek energiatakarékossá tétele sürgős feladat. Használjuk ki a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) primerenergiamegtakarítási előnyeit.

9) Kezeljük a vízerőhasznosítást komplexen. Magába foglalva a felszíni és felszín alatti vizeket, a tájgazdálkodást, a mezőgazdálkodást, a tálajerő-gazdálkodást, az erdő és növényfajtákat, a településszerkezetet, a települési ivóvíz-, szennyvíz-, és esővíz gazdálkodást, továbbá folyóink széleskörű hasznosítását (vízi közlekedés, turizmus, energiatermelés és energiatárolás (SZET) stb.).
Alkalmazkodva a klímaváltozáshoz is.

10) A „megújuló energia” értékeléséhez vegyük figyelembe az egyes technológiák teljes életciklus alatti (LCA) terület- és anyagfelhasználását, és az energiafelhasználását (ERoI).

11) A napszak, évszak és időjárásfüggő erőművek költségeihez vegyük hozzá a helyettesítő erőművek, továbbá a napi és a szezonális tárolás, valamint az additív hálózatfejlesztési költségeket is.

12) Tiltsuk meg az élelmiszertermelő szántóföldek nagy fajlagos területigényű energetikai hasznosítását!

13) Üzenjük: az energiapolitikát ki kell szabadítani a klímapolitika fogságából.

14) A tulajdonviszonyokhoz: a sokszereplős energiatermelésben helye van az egymással versenyző magántulajdonnak. A monopolhelyzetű vezetékes rendszereknek viszont köztulajdonban kell lenniük (állami és/vagy önkormányzati).

15) A jövőbeli energiastratégiánkat geostratégiai szemlélettel, rendszerszinten, a természettudomány és a gazdasági racionalitás alapján kell megtervezni.

Források:
[1] http://energiaakademia.lapunk.hu/dokumentumok/202312/levai_ef_vitaanyag_20231206.pdf
[2] ENERGIASTRATÉGIAI VITAANYAG – 2023 – Google Dokumentumok
[3] PUBLIKÁCIÓK – ENERGIA
[4] PowerPoint Presentation
[5] Energia – Professzorok Batthyány Köre
[6] PBK vitaest, 2024. december 9., Szarka László bevezetője, Korényi Zoltán előadása

2026. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök