2020 februárjában két orkán zúdult Németországra, melyeknek a meteorológusok a Szabina és a Viktória nevet adták. Említettük, hogy a szél- és a naperőművek nagy kiépítettsége miatt minden ilyen esetben már nehéz a villamosenergia-hálózat stabil üzemét fenntartani. A két orkán során újra vizsgázott az ország klíma- és energiapolitikai fordulata, az Energiewende.
Minden kommentár nélkül (tanulságul) a vihar idejéhez tartozó áramtermelés szemléltető ábráit mutatjuk be.
1. ábra. A tengeri (világoskék), a szárazföldi (sötétkék) szélerőművi, a naperőművi (sárga) az export/import (piros/zöld) és az áram tőzsdei árának (rózsaszín) alakulása (2020. febr. 13. – febr.17.)
Ebben az esetben a negatív tőzsdeár és az ennek következtében előálló veszteséges állapot már hosszabb ideig fennállott, annak ellenére, hogy jelentős energiamennyiséget sikerült exportálni. Amint a 3. ábrán látható, a hagyományos erőműveket 26-án egész nap minimális teljesítményre visszaterhelve kellett üzemeltetni, és az atomerőművek teljesítményét is már jelentősen kellett csökkenteni. A vihart megelőzően, 14-én ellentétesen, alig volt szél+naperőművi terhelés, a hagyományos erőművek közel 60 GW teljesítménnyel üzemeltek és importra volt szükség Ennek ismeretében vajon hogyan képzelhető el az áramtermelés dekarbonizációja?
2. ábra. A fogyasztói igény (terhelés / vörös görbe), a szél+naperőművi (kék), a többi (helyettesítő /okkersárga) erőművi termelés, export/import (piros/zöld) és a tőzsdeár alakulása (2020. febr. 13. – febr.17.)
3. ábra. Az atom-, a barnaszén-, a kőszén- és az olaj+gázerőművi termelés alakulása
4. ábra. Az áramtermelés (MWh) és a veszteségek óránkénti alakulása febr. 16-17-én
A táblázat alapján e vizsgált 30 nap alatt a tőzsdei ár végig negatív volt, ami azt jelenti, hogy a tőzsde ennyit fizetett a többletenergia átvételéért. Ilyen árammal töltik fel pl. az osztrák szivattyús tározós vízerőművek a tározóikat. A vihar alatti veszteség 131 370 385 euróra emelkedett. Megemlítendő még, hogy ilyen kritikus időszakokban akár jelentős fogyasztói korlátozásokra is sor kerülhet. Előfordult, hogy alumínium kohókat és acélműveket is ki kellett kapcsolni. A szél- és naperőművek részarányának növekedésével egyre csökken a rendszer inerciája (forgó tömegek nagysága), és ezzel a rendszer frekvenciaváltozásokkal kapcsolatos érzékenysége. Röviden szólva nő a rendszerkiesések (Black-outok) bekövetkezésének valószínűsége. Az atomerőművi blokkok leállításával a helyzet még tovább romlik. 2022-ben az utolsó atomerőművi blokkot is le kell véglegesen állítani. De addig akár még változhat is a tévútra tévedt energiapolitika.
A német kormány már érzékeli a problémák súlyát, de nem hajlandó (nem meri) egyelőre az Energiewende elhibázott politikáját beismerni, ehelyett előre menekül: meghirdette a hidrogén stratégiáját. Példamutató vezető országgá kíván válni a hidrogén-üzletben. De erről egy újabb cikkben adunk tájékoztatást.
2020.02.20.
Dr. Petz Ernő
címzetes egyetemi tanár
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151(OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
