Legmagasabb napi hőmérséklet a feljegyzések kezdete óta, azaz 80 éve?

(Újra) önkívületben a főáramú magyar sajtó. Mint minden évben, most is előkaparnak valami trükkösen megfogalmazott nemzetközi hírügynökségi jelentést, és egyszerre 100 forrásból eresztik rá a magyar olvasóközönségre. 2022 januárjában megtudhattuk, az eddigi legforróbb hét év van mögöttünk. Májusban szembesültünk vele, Indiában rekordot döntögetnek a májusi hőmérsékletek.

2023-ban ismét megtudhattuk, hogy olvad a jég az Arktiszon, és hogy beléptünk a globális megfőlés időszakába.

Mindezek egyetlen célt szolgálnak: Ne zúgolódjunk utolsó filléreink, nemzeti szinten utolsó milliárdjaink feneketlen hordóba töltögetése miatt, eszünkbe ne jusson az éghajlathoz való alkalmazkodás – civilizációnk tönkretétele helyett az éghajlat megmentése ürügyén.

Nos, az aktuális pánikkeltés szerint…

2024 július 21-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a világon a feljegyzések kezdete, azaz 1940 óta; a globális átlagos felszíni hőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt – jelentette be kedden az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

Jellemző a klímapánikkeltő gépezet számára, hogy meg sem próbálkoznak megmagyarázni, miért pont 1940-et választották ki a följegyzések kezdetének. Valószínűleg azért, mert így figyelmen kívül hagyhatták a harmincas évek valóban magas hőmérsékleteit, amelyek sok helyen még mindig az adott hely hőmérséklet-rekordjának számítanak.

Köztudott, hogy Nagy Britanniában 1659-ben kezdődtek a feljegyzések, és a két legforróbb nyár 1826-ban  (17,6 °C) illetve 1976-ban (17,8 °C) volt. Innentől fogva lassan terjedt el a világon a hőmérsékleti adatok regisztrálása, de még a 20. század elején is a Föld kis része volt csak statisztikailag feltérképezve.

Nem lehet egy bizonyos évhez hozzárendelni a feljegyzések kezdetét. Kép forrása: https://homeclimateanalysis.blogspot.com/2009/12/station-distribution.html


USA (mai napig érvényes) hőmérséklet-rekordok. A színek a rekord mérésének évtizedére utalnak. Átszámolási segédlet: [CELSIUS] = ([FAHRENHEIT] – 32)/1,8

Szemlélve a fenti ábrát: Ha a legmelegebb év az USA egyes államaiban akkor volt, ahogy a képen szerepel – legtöbbször a múlt század harmincas éveiben -, akkor erősen valószínűsíthető, hogy a melegrekordok is ezekhez az évekhez köthetők.

Tony Heller pedig rámutat: 2024. július 21. a 20. leghidegebb nap volt az 1895 óta vezetett USA följegyzések óta. A legmelegebb évek 1901 és 1936 voltak. Az Egyesült Államok azon kevés országok egyike, amelyek jó minőségű hosszú távú feljegyzésekkel rendelkeznek, és ahol az ilyen jellegű elemzés lehetséges.

Az USA hivatalos https://www.weather.gov/ oldala pedig mutatja, melyek azok a mai napig túl nem szárnyalt hőmérséklet-rekordok, melyeket 1936-ban mértek:

Érthető mostmár, miért 1940-et nevezte ki a klímapánikkeltő gépezet a feljegyzések kezdetének?
De sokszor leírtuk már:

Rekord hőmérsékletek vadászása egy adott régió átlaghőmérsékletének követése helyett egyrészt félrevezető, másrészt legalább annyi a kilengés negatív irányba, mint pluszba, csak éppen erről a főáramú média NEM TÁJÉKOZTAT.

A pánikkeltő gépezet viszont folyamatos pergőtűz alatt tart bennünket, amennyiben egy-egy évet, hónapot nevez ki egy bizonyos időszak legmelegebb évének, hónapjának. Józanabb volna az átlaghőmérséklet folyamatos nyomon követése, csak hát az nem hoz semmit a konyhára, értsd, annak adati nem látványosak, illetve nem lehet velük megindokolni.

Az átlaghőmérséklet műholdas méréseit (UAH, University of Alabama) folyamatosan, röviden, tömören, érthetően foglalja össze Dr. Roy Spencer, fizikus, korábbi NASA-tudós.

Az aktuális adatok szerint az 1979-2024 évek átlagától történő eltérés jelenleg +0,8 °C. A lineáris melegedés trend 1979. januárja óta +0,15 °C dekádonként (+0,15 °C az óceánok, és +0,20 °C a szárazföldek felett).

Ezt is csak ismétlésképp mondjuk: A negatív rekordokról pedig az Elektroverzum tájékoztat rendszeresen.

Néhány friss hír innen:

Ausztráliában sorra dőlnek meg a mínusz-rekordok

Július 19-én látványos havazás volt Ausztrália délkeleti részén, az Ausztrál Alpokban, noha a Science hómentes jövőt prognosztizált a régió számára.

Queenslandben július 22-én újabb rekord alacsony hőmérsékleteket mértek. A trópusi Queensland északi részén, Cairnsben 11,4°C-ra, Townsville-ben 8,6°C-ra, a Sunshine Coaston pedig figyelemre méltó 3,7°C-ra csökkent a hőmérséklet. A tengerparti városok, például Mackay is megérezte a hideget, ahol a hőmérséklet 4,4°C-ra csökkent.

Queensland déli részén a hőmérséklet nulla fok alatt volt: Oakeyben -4,4°C volt a leghidegebb reggel az államban, Amberleyben -1,2°C-ot mértek, Applethorpe-ban -3,8°C-ot, Warwickban pedig -3,7°C-ot.

Máshol is megdőltek a régóta fennálló negatív rekordok: a Cape York-i Palmerville-ben például 125 éve a leghidegebb napot élték át, 0,5 °C-os rekordalacsony hőmérséklettel.

Szokatlan hideg Indiában

Az indiai meteorológiai hivatal (IMD) szerint az indiai Bengaluru városában minden idők egyik legalacsonyabb nyári hőmérsékletét mérték, 23,8 °C-kal.

Karnataka fővárosa ezzel jelentősen eltért az átlagtól, és az India déli részén fekvő város történetében – az 1800-as évek végéig visszanyúló sorozatban – az egyik legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet regisztrálta.

A szokatlan hideg elsősorban a Karnataka partvidéke fölötti alacsony nyomású területnek tulajdonítható, amely az Arab-tenger felől hűvös, nedves levegőt áramoltatott az állam belső régióiba. Ezt emelte ki CS Patil, az IMD kutatója, aki mindössze 24 óra alatt drámai, 3,2°C-os nappali hőmérséklet-csökkenést észlelt, ami a világ ezen részén az évnek ebben az időszakában rendkívül szokatlan.

Hidegfront Texasban, sorra dőlnek meg a napi mínusz-rekordok

Az egész Egyesült Államokban a szokatlanul hideg időjárás volt a héten a meghatározó téma – ezért a médiában a vergődés.

A hőmérséklet az USA nagy részén már egy hete az átlag alatt van, és várhatóan így is marad.

Szokatlan hideg június Nagy-Britanniában

A szokatlan hideg a denevér-állomány megtizedeléséhez vezetett, mivel az állatok nem találtak elég (rovar) élelmet.

Szokatlanul stabil jégtömeg a Hudson öböl nyugati partjánál

A vastag jég fennmaradása ellentmond számos szakértő várakozásának, akik azt jósolták, hogy idén hamarosan eltűnik a jég a régióból.

Napi negatív rekordok dőltek, többek között a texasi Killeen-Fort Cavazosban, ahol kedden 28°C-os új rekord alacsony hőmérsékletet mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat feljegyzései szerint ez a legalacsonyabb maximumhőmérséklet, amelyet valaha is mértek július 23-án a térségben, és még mindig az 1978-ban mért 30°C alatt van.

A német RTV televízió pedig jelenti,

A túl sok jég miatt egyre nehezebb áthaladni az arktiszi Északnyugati átjárón.

Mindezek után idézünk David Craig bejegyzéséből (dailyskeptic.org), amely a brit Met Ofice és a BBC állítását elemzi a „minden idők legforróbb júniusáról”:

„A múlt hónap hivatalosan a legmelegebb június volt„.

Ennek az állításnak az igazolására a „szakértők” a harmadik trükköt alkalmazták: „azt állítva, hogy bár június az Egyesült Királyságban katasztrófa volt az időjárás szempontjából, a globális hőmérséklet (ha egyáltalán mérhető) rekordszinten volt.”

A kulcsszavak a következők: „a feljegyzések óta”. Amit a „tudósok” a feljegyzések kezdeteként használtak, az ezúttal az 1980-as év – néhány évvel azután, hogy műholdakat kezdtek használni a Föld hőmérsékletének mérésére. Az 1970-es évek vége előtt nem lehetett mérni a Föld hőmérsékletét, mivel sok helyen nem regisztráltak hőmérsékletet.

De emlékezzünk rá, mi történt a Föld éghajlatával az 1960-as és 1970-es években. A hőmérséklet olyan alacsony volt, hogy még a klímarögeszmés Guardian újság új jégkorszakot jósolt:

Guardian 1974: A műholdak mutatják, új jégkorszak jön.

The New York Times 1974: Terméskieséssel és tömeges éhínséggel kell számolni.

A CIA az elnök számára összefoglalta a tennivalókat az eljövő jégkorszakra.

A New York Times még 1978-ban is a tudósokra hivatkozott, akik tudták, tovább tart a 30 éve kezdődött lehűlés.

Ugye érthető ismét csak, miért 1980-at (illetve 1940-et) nevezte ki a gépezet 2024-ben a feljegyzések kezdetének? Természetesen a megjósolt jégkorszak soha nem következett be, és természetesen az 1960-as és 1970-es évek lehűlését kb. 1980-tól felmelegedési időszak követte. Az éghajlati katasztrófák hívei soha nem jutottak el odáig, hogy elmagyarázzák nekünk, hogyan hűlhetett a globális hőmérséklet körülbelül 20 évig az 1960-as és 1970-es években, miközben a légköri CO2 szintje növekedett. Azt hiszem, ez egy olyan kérdés, amit nem szabad feltennünk, különben arra a következtetésre juthatunk, hogy a klímacsászárnak nincs ruhája.

Sőt, erős jelek utalnak arra, hogy a perzselő forró 1920-as és 1930-as évek, az amerikai „Dustbowl” évei, amelyek John Steinbeck A harag szőlője című regényében szerepelnek, sokkal forróbbak voltak, mint a mai állítólag „rekord” hőmérsékletek:

Genf, 1934: 100 gleccserből 15 növekszik, 81 pedig fogy.

Tudósok, 1934: A pólusok olvadnak, a tengerszint 13 m-rel fog emelkedni. 

1936-ban a levegő CO2-tartalma – ha hihetünk a hivatalos adatoknak – 30 %-kal volt a mai érték alatt.

Mainál jóval magasabb hőmérsékletek jóval alacsonyabb CO2-koncentráció mellett? Ez csak egyet bizonyít. A CO2-koncentráció nem befolyásolja az átlaghőmérsékletet.

A kérdéssel részletesebben foglalkozunk Korreláció és kauzalitás – Klímarealista (klimarealista.hu) c. bejegyzésünkben.

2024. július
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.