Újabb nehéz napok Németország áramellátásában

A legutóbbi cikkünkben (2020. 04. 21.) bemutattuk a húsvéti hétvége (márc.11-13) és az ápr. 17-19 között kialakult áramellátási függvényeket, és értelmeztük a szél- és naperőművek nagy ingadozásaiból származó rendszerszintű problémákat, ideértve a negatív áramárak kialakulását. De még egy napnak sem kellett eltelnie, s máris újabb három napon keresztül (ápr. 20-22) alakult ki negatív áramár, amint az alábbi ábrák szemléltetik. Közben szélsőséges rendszerállapotok is bekövetkeztek.

1. ábra. A terhelés (barna), a szél (kék) és naperőművi (sárga) termelés, az export/import (piros/zöld) és a tőzsdei áramár (rózsaszín) alakulása (2020. ápr. 17-23)

2. ábra. Az atom- és hagyományos erőművek termelésének mélypontja a hazai igények fedezésében (termelésük nagyobb hányada exportra ment)

3. ábra. Az atom- és hagyományos erőművek termelésének mélypontja a hazai igények fedezésében (termelésük nagyobb hányada exportra ment)

4. ábra. Az export/import energia és ezek szaldójának alakulása (a negatív tőzsdeárak ideje: összesen 22 óra; export negatív árral: 256 572 MWh; negatív árral való értékesítés összege: -9 200 258 euró)

5. ábra. Ausztria áramimportja Németországból (zöld), a szivattyús tározós vízerőművek tározóinak feltöltése (kék) és a hálózatra adott energiájuk (piros). A hagyományos napi tározás-kisütés rendszere teljesen megbomlott (gazdaságos üzemeltetésük veszélybe került). Ez még inkább érvényes Németországra.

6. ábra. A negatív tőzsdei ár melletti adatok összesítése. (Balról: szél+naperőművi termelés – a három nap alatt; tőzsdei érték; a hálózat üzemeltetők által a termelőknek kifizetett összeg (az EEG törvény szerint); exportált energia; a tőzsdén keresztüli export árbevétele.)

A következtetések levonását a kedves olvasókra bízhatom, a korábbi cikkekben szereplő értékelések alapján. Amint már említettem, Németország egyre nehezebb napok elé néz, ha folytatja ezt (a klímavédelem által diktatórikusan vezérelt) energiapolitikát.

2020.04.26.
Dr. Petz Ernő
címzetes egyetemi tanár

Szerkesztő kiegészítése:
Petz Ernő írása után jelent meg egy újabb baljós írás az EIKE honlapján „Die regenerative Geldverschwendung  = Megújuló pénzpazarlás” címmel.
Ebből az alábbi számadatokat szeretnénk közzétenni:

Úgynevezett megújuló (helyesen: véletlenszerűen, az igényektől teljesen elvonatkoztatva termelő) áramforrások termelési adatai 2020. első négy hónapjában:

Az adekvát adatokat Magyarországról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (www.mekh.hu) szolgáltatja. Az utolsó év, amelyről a hivatal adatokat tett közzé, 2016. E honlap szerkesztője többször érdeklődött a hivatalnál, mikorra várható az adatok közzététele a 2017-es és 2018-as évre. Az utolsó választ 2019 novemberében kapta, mely szerint az adatok közzététele 2020. elejére várható. Miután ez nem történt meg, szerkesztő néhányszor érdeklődött, mikorra is várhatók a 2017-es és 2018-as adatok. Érdeklődésére a mai napig választ sem kapott. Azt fel sem merjük tételezni, hogy a magyar adatok a véletlenszerűen rendelkezésre álló áramforrásokról hasonlóan rossz fényt vetnének az energiagazdálkodásra, mint a németországiak.