
2024-ben a Climeworks AG zászlóshajója, a Mammut CO2-leválasztó összesen 105 t CO2-t tudott Izlandon a levegőből leválasztani, ami ezredrésze a cég által beharangozott mennyiségnek. A technológiát DACCS-nak hívják (direct air carbon capture and sequestration), ami a környezeti levegőből történő leválasztásra utal, szemben a CCS (carbon capture and storage) technológiával, ahol egy pontforrásból (pl cementgyár) választják le a CO2-t. Izlandra azért esett a választás, mert a technológia hatalmas energiaigényét itt geotermikus és vízenergiával lehet biztosítani.
A leválasztott CO2-t általában kitermelt olajmezőkbe préselik vissza, de mivel Izlandon ilyenek nem találhatók, itt a kőzetbe préselik bele. A bepréselt CO2 pedig becsszóra biztos, hogy ott is marad. Ezt mérni, ellenőrizni mindenesetre nem lehet, mint ahogy azt sem, mekkora mennyiséget préseltek is be ténylegesen.
Mennyi is az a 105 t? Sok vagy kevés?
Egy személyautó 100 km-en 19 kg CO2-t bocsát ki, ha többen ülnek benne, akkor egy személyre vetítve arányosan csökken a kibocsátás. Tehát évi 3000 km futásteljesítménnyel számolva 184 személyautó éves kibocsátásával egyenértékű, amit az izlandi berendezés leválasztott.
Statisztikai adatok szerint a légiközlekedés világviszonylatban napi több mint 1 milliárd l kerozint használ el, ami kb. 2,5 milliárd kg, azaz napi 2,5 millió t CO2 kibocsátásának felel meg. Az izlandi berendezés tehát ennek körülbelül egy tízmilliomod részét választotta le a levegőből.
A Climeworks összesen több mint 1 milliárd dollárt gyűjtött össze befektetőktől, és profitál a szén-dioxid-pánikból. Ebből a pénzből ilyen masinát lehet vásárolni: egy monstrumot, amely hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt, miközben a „megtakarítások” az észlelési határértéken vannak.
Hatásfok? Nem számít.
Költségek? Nem számítanak.
Egy a lényeg, ügyesen add el, megmented a Földet, megvéded az éghajlatot.
Költségek?
A 105 t CO2 leválasztása a levegőből, majd talajba préselése 100 millió dollárba került.
Ahhoz, hogy Izland 2024-ben kibocsátott 12,4 millió tonna CO₂-kibocsátását kompenzálja, a Mammothnak 72 terawattórára lenne szüksége – ez az ország teljes éves termelésének (20 TWh) csaknem négyszerese.
A politikusok és a média ezt „haladásnak” nevezik. A valóságban azonban ez ipari méretű pazarlás, egy tudományos-fantasztikus játék, egy, a színjáték összes szereplője által közismert, de be nem vallott csalás, népámítás. A szén-dioxid-leválasztás nem oldja meg a kibocsátás problémáját – hanem azt okozza, erőforrásokat éget el és megnöveli a kiadásokat, hogy életben tartsa a zöld technológiák mítoszát.
Az egyetlen dolog, amit a Climeworks megbízhatóan leválaszt, az a pénz. A nyugati világ adófizetőinek pénze.

Állítsuk párhuzamba a Mammut számadatait a globális CO2-kibocsátással, illetve hőmérséklet-emelkedéssel.
Az emberiség 1850 óta 2650 Gt (gigatonna, milliárd tonna) CO2-t juttatott az atmoszférába. (Forrás: Wikipédia)
Ezidő alatt a Föld átlaghőmérséklete 1,3 – 1,4 °C-kal emelkedett. Forrás: Copernicus EU műholdas program.) Most fogadjuk el jóindulatúan, hogy ezt az emelkedést a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozta (mégha mi realisták tudjuk is, hogy ez nem így van). Ez azt jelenti, hogy
1960 Gt CO2 atomszférába juttatása 1 °C hőmérséklet-emelkedést okoz.
A 105 tonna CO2 leválasztás ezek szerint 0,00000000005 °C (5,37*10^-11) hőmérséklet-emelkedéstől óvott meg bennünket.
És szinte már le sem merem írni:
Ha 0,00000000005 °C hőmérséklet nem-emelkedésnek az ára 100 millió USD, akkor 1 °C hőmérséklet-emelkedés elkerülésének költsége az itt bemutatott DACCS technológiával
196 000 000 000 000 000 000 USD, azaz 1,96*10^20 USD. Magyarul a világ összes pénze sem volna elég az éghajlat befolyásolására az itt vázolt technológiával. Más technológiával néhány tizedesjeggyel jobb lenne a helyzet, illetve fogalmazzunk úgy, kevésbé rossz. És ha legközelebb Audit vásárolunk, gondoljunk arra, hogy mi is finanszírozzuk ezt az eszement projektet.
És a végére a hab a tortán:
Minden leválasztott és elásott tonna CO2 helyére automatikusan ugyanakkora mennyiség párolog ki az óceánokból. Henry-törvény, középiskolai ill. egyetemi kémiai, fizikai anyag. Részletek itt:
Karbonciklus modellezés – a természetes és antropogén CO2 tartózkodási ideje a légkörben (6. pont)
Amúgy minden rendben, tisztelt tudósok, közgazdászok, politikusok, média-munkatársak?
Nem kellene az alkalmazkodást elővenni, mint megfelelő reagálást az éghajlatváltozásra? Avagy aszálytól rendszeresen sújtott hazánkban nem a vízgazdálkodás rendbetételével kellene kezdeni légvárak építése helyett?
Forrás a Climeworks vonatkozásában: Der grüne Mammut-Räuber – EIKE – Europäisches Institut für Klima & Energie
2025. szeptember
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |