A klímapánikkeltők német zászlóshajója a Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK – Klímakövetkezményeket Kutató Potsdami Intézet) 2024 áprilisában megjelenttetett egy tanulmányt az ugyancsak pánikkeltésnek elkötelezett Nature-ben „The economic commitment of climate change – A klímaváltozás gazdasági következményei” címmel.
Mik voltak a hajmeresztő tanulmánynak a megállapításai?
A kutatók szerint 2050-re a klímaváltozás okozta károk világszerte 38 billió dollárt tesznek ki – évente.
A számítások az elmúlt 40 év több mint 1600 régiójából származó adatokon alapulnak, amelyeket a kutatók klímamodellek szimulációival kombináltak, hogy becsüljék a megváltozott éghajlati viszonyok jövőbeli hatását a gazdasági növekedésre.
A legtöbb régióban, köztük Észak-Amerikában és Európában, jelentős jövedelemkiesés várható. Dél-Ázsia és Afrika a leginkább érintett. A gazdasági veszteségek oka a klímaváltozásnak az agrártermelésre, a munka termelékenységére vagy az infrastruktúrára gyakorolt hatása.
A károk korlátozása érdekében több alkalmazkodási intézkedésre van szükség, állítják a szerzők. Ezenkívül drasztikusan csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a gazdasági veszteségek a század második felében ne legyenek még nagyobbak.
A század végére ezek a veszteségek globális átlagban akár 60 százalékot is elérhetnek. „Sokkal kevesebbe kerül nekünk a klíma védelme, mint annak elmulasztása” – összegezte Leonie Wenz, a PIK vezető kutatója. Forrás: Billionenschäden für die Weltwirtschaft: Klimawandel führt zu massiven EinkommensverlustenEzek után néhány kritikus hang:
… Ez téves. Valójában az eredmények annyira abszurdak voltak, hogy mindhárom lektor kétségét fejezte ki a peer review folyamat során. Az egyikük így fogalmazott: „Komoly aggályaim vannak az empirikus… modell bizonytalanságával és érvényességével kapcsolatban, amelyet felépítettek és a prognózisokhoz használtak.”
Egy másik így fogalmazott: „Nehéz megérteni a használt ökonometriai specifikáció teljes indoklását.” A szakértő azt is megjegyezte, hogy a „szerzőknek további tesztekre van szükségük a következtetéseik alátámasztásához.”
Ugyanez a szakértő azt is megjegyezte, hogy „hasznos lehet, ha ez a tanulmány nem követi a szakirodalomban helyenként érzékelhető túlzott narratívákat.” A bíráló megállapította, hogy „még a hatások évről évre tapasztalható meglepő növekedése is szerény és statisztikailag jelentéktelen lenne”.A harmadik bíráló élesebb volt. Kijelentette: „Nehéz teljes mértékben értékelni az eredmények megbízhatóságát, ha több, látszólag önkényes módszertani döntés születik.” Hangsúlyozták továbbá, hogy a statisztikák használata javítható lenne.
Ezekkel a megjegyzésekkel minden önmagára valamit adó folyóirat azt tanácsolta volna a szerzőknek, hogy térjenek vissza a billentyűzethez. De nem, ez egy cikk volt, amely a klímaváltozás szörnyű hatásait mutatta be, és meg kellett jelentetni. Néhány kisebb változtatás után két recenzens feladta.
A Nature mégis közzétette a munkát és eredményeit. A média rávetette magát a végítéletre. Ez volt a második leggyakrabban idézett klímatanulmány 2024-ben.
Az ENSZ játssza a süketet és vakot, és továbbra is felhasználja a klímaváltozás és a „zöld energia” megoldásainak megvitatásához, hogy enyhítse a klímaváltozás gazdasági káros hatásait.
Sheldon Whitehouse a kongresszusi jegyzőkönyvben hivatkozott rá, mint bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás gazdasági következményei katasztrofálisak lesznek. A probléma az, hogy a tanulmány nevetséges mértékben tévedett.
2025 júniusában megjelent a „Data Anomalies and the Economic Commitment of Climate Change” (Adateltérések és a klímaváltozás gazdasági következményei) című tanulmány, amelyben az eredeti cikk eredményeit cáfolták. Kiderült, hogy valaki átnézte a homályos modelleket, és megállapította, hogy……
közel háromszorosan túlbecsülték a hatásokat. A valós hatások a legrosszabb esetben is csak egy kis visszaesés lennének a növekedésben. A Nature most vizsgálódik. De a kézenfekvőt, a cikk megjelenésének visszautasítását a recenzensek véleménye után elmulasztotta. [2]
A Nature nem tette meg, mert ez egy klímával kapcsolatos cikk volt, és a megfelelő eredményekkel rendelkezett – nevezetesen katasztrofális éghajlati hatásokkal. A rossz tudomány rossz eredményekhez vezet. De ez nem tudomány volt. Propaganda volt.
Ez egy modell volt, amely homályos feltételezéseket kombinált rossz statisztikai elemzésekkel, hogy a legrosszabb eredményt érje el. És működött, mert a szerzők publikálták a cikket, és az nagy feltűnést keltett. Csak kevesen fognak tudomást szerezni a visszavonásról, ami várhatóan meg fog történni.
A klímatudomány tele van ilyen szeméttel. De csak kevesen ismerik fel ezt, mert a klímaváltozás papjai nem hajlandók vitát folytatni a vallásukról.
Keretes részben a report24.news kommentárja.
| Már maga a tanulmány publikálása is intellektuális csődbejelentésnek számít. A Potsdami Klímahatás-kutató Intézet „Komplexitáskutatás” osztályának három kutatója nem kevesebbet akart kiszámítani, mint az elkövetkező évtizedek összes klímával kapcsolatos kárának összköltségét. Egy megalomániás modellezési gyakorlat, amelyben több volt a feltételezés, mint a ténylegesen felhasználható szám, és több a politikai elvárás, mint a megbízható adat. Az eredmény egy olyan szám lett, amely tökéletesen illeszkedett a politikai forgatókönyvbe: 38 billió dollár kár 2049-ig – hatszor több, mint amennyibe állítólag a szükséges „klímamegoldások” kerülnének.
De míg a politika, a média és a pénzügyi világ mohón felkapta ezt a számot, a kulisszák mögött máris megroggyant az alapja. Először azt mondták, hogy „megjelenítési hiba” történt, majd „kis adatprobléma”, végül pedig a kínos megállapítás: egyetlen ország, Üzbegisztán, hibás gazdasági adataival torzította el az egész számítási monstrumot. Ehhez jött még egy modell, amely szakértők szerint szisztematikusan téves következtetésekre vezet. A bizonytalanságokat lekicsinyelték, a legrosszabb esetre vonatkozó feltételezéseket szisztematikusan felértékeltek. Ezek nem apróságok, hanem módszertani halálos bűnök. Végül a „Nature” magazinnak nem maradt más választása, mint visszavonni a publikációt. |
Közzétevő számára ezek után nem marad más, mint emlékeztetni rá: A CO2-kibocsátással járó gazdasági fejlődés az ipari forradalom kezdete óta elképzelhetetlen jólétet, biztonságot hozott az egész világ számára. Az éhségjárványok, a drámai módon pusztító fertőző betegségek kikerültek szótárunkból. A 19. század elején nem egészen egy milliárd ember élt a földön, 94 %-uk extrém szegénységben. Ma 8 milliárd ember él a Földön, és 90 %-uk az extrém szegény kategória felett van. Részletek itt.
Mennyivel tartozunk? Avagy ki tartozik kinek és miért? – Klímarealista.
Ebből egy ábra: 
Mindamellett magának a magasabb CO2-koncentrációnak is CSAK pozitív hozadéka van:
Magasabb termésátlagok, a növények jobb szárazságtűrése.
NEGATÍV HOZADÉKA NINCS A MAGASABB CO2-KONCENTRÁCIÓNAK VAGY A JELENLEGI, MAGASABB ÁTLAGHŐMÉRÉSKLETNEK, AMELY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET NEM RENDELHETŐ HOZZÁ EGYÉRTELMŰEN ÉS KIZÁRÓLAG AZ ANTROPOGÉN CO2-KIBOCSÁTÁSHOZ.
Hogy a pánikkeltő gépezet számítógépes programjai milyen prognózisokkal próbálnak bennünket agyonütni? Hogy mi lesz a majd valamikori ködös jövőben? Nos, a gépezetnek EDDIG EGYETLEN PROGNÓZISA SEM TELJESÜLT, HA ELÉRKEZETT A JELZETT IDŐPONT.[1]
Evvel a felelősök is tisztában vannak, és tudják, amit programjaik kidobnak, az hulladék.
A világ józanabb többsége tisztában van mindevvel. Valakik a háttérből háborút folytatnak a fehér nemzetek ellen, és a háborúban érdekeltté tették a politikai gépezet, a megélhetési klímatudósok és az aggodalmat mímelő megélhetési NGO-k nagy részét.
Bejegyzésünket csak ismétléssel tudjuk zárni.
A klímarögeszmének vége lesz. De nem mindegy, hogy egy 200-zal haladó személyautó szép lassan lefékez és megáll, vagy a betonfalnak csapódik.
Hivatkozások:
[1] A Nature most megtette.
[2]
• Klímaprognózisok öt évtizeden át = baklövések, melléfogások, alaptalan pánikkeltés öt évtizeden át
• Pánikkeltés évtizedek óta
• Újévi kvízjátékunk billenőpontokról, ökológiai lábnyomokról (megoldásokkal frissítve)
2025. december
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
