Honlapunk alapvető üzenete, hogy az éghajlatvédelem mintegy vírus, legyöngíti az azt elfogadó és arra erőforrásokat áldozó országokat. Minél inkább áthatja a társadalmat a klímarögeszme, minél több pénzt költ arra, annál rosszabb irányban mennek a dolgok abban az országban.Azt ezt alátámasztó gazdasági adatokat megtalálhatjuk Az utolsó kapcsolja le a villanyt – ha lesz még áram egyáltalán – Klímarealista c. bejegyzésünkben.Továbbá, az egyik nemzetközileg meghatározó elemzőcég, a KPMG, 103 mutató vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy hazánk a világ 15 azon országa között van, amelyek a legtöbb intézkedést igyekeznek megtenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A KPMG Net Zero Readiness Index címet viselő tanulmánya szerint „Magyarország összesítésben elért 13. helyezése komoly erőfeszítések eredményeként jöhetett létre, és igazán elismerést érdemel”. Ezenfelül a KPMG környezetvédelmi szakértői szerint azon öt országok egyike is vagyunk, „akik maximális pontszámot értek el a jogalkotás szintű intézkedések területén.
Magyarul, a globalista gépezet (amelynek egyik zászlóshajója a KPMG) vállon veregeti Magyarországot, milyen előkelő helyen vagyunk a pénzelherdálási versenyben. Magyarország államadóssága 2010-ben napi 3 milliárd Ft-tal növekedett, ma napi 15 milliárddal növekszik. Ennek a KPMG mellett a hitelező bankok örülnek. Lehet, hogy átfedések vannak a kettő között?
A skála másik végén Kína van, amely csöppet sem törődik az éghajlatvédelemmel, gazdasága viszont szárnyal. És hogy ez a szárnyaló gazdaság mire képes? Erről szól mai bejegyzésünk.
Idézzünk itt egy rövid összefoglalót a google mesterséges intelligencia (Gemini) és a LAT műtrágyalexikona alapján:
Az ammónium tartalmú műtrágyák gyártása a nitrogénipar egyik alappillére, amelynek során a földgázból előállított ammóniát alakítják át a növények számára hasznosítható szilárd vagy folyékony formákká. A folyamat kulcsfontosságú eleme az ammónia (NH₃) előállítása a Haber-Bosch eljárással, majd ennek reakciója különböző savakkal.
Láthatjuk, az egész műtrágyaipar (a foszfor és kálium kivételével) gyakorlatilag a metánra (földgázra) épül. Ha van földgázunk, sokfajta műtrágyát tudunk gyártani.
És mit csináljon az az ország, amely bőséges szénvagyonnal, de kevés földgázzal rendelkezik?
Ebben a szituációban volt a 20. század első felében többek között Németország.
A szén cseppfolyósítási eljárásokat eredetileg a 20. század elején fejlesztették ki. A legismertebb CTL-eljárás a Fischer–Tropsch-szintézis (FT), amelyet a 1920-as években a Kaiser-Wilhelm-Intézetben dolgozó feltalálókról, Franz Fischerről és Hans Tropschról neveztek el. Ez olyan kémiai reakciók összessége, amelynek során a szén-monoxid és a hidrogén keverékét – az úgynevezett szintézisgázt – folyékony szénhidrogénekké alakítják át. Ezek a reakciók fémkatalizátorok jelenlétében zajlanak, jellemzően 150–300 °C hőmérsékleten és több tucat atmoszféra nyomáson.
Az indirekt szén cseppfolyósítás (ICL) során szénből és hidrogénből magas nyomáson folyékony szénhidrogének keletkeznek. Az eljárást Friedrich Bergius, szintén német kémikus 1913-ban találta fel.
A szén cseppfolyósítást a 2. világháború után Dél-Afrika alkalmazta ipari méretekben, lévén, hogy bőséges szénvagyonnal rendelkezik.
Kína pedig szinte észrevétlenül egy óriási feldolgozó ipart épített ki a kőszén bázison, melynek végtermékei műtrágyák, oldószerek, folyékony üzemanyagok, kenőanyagok.
Pontos számokat nehéz megállapítani, de az IEA becslése szerint Kína évente 380 millió tonna szenet alakít át tüzelőanyaggá, ammóniává és műtrágyává.
Ez több mint amennyit Ausztrália, a világ második legnagyobb szén-exportőre exportál, és több mint amennyit az USA felhasznál.
Kína széntermelése évente 4800 millió tonna. Ennek körülbelül 8%-át alakítják át más termékekké, például benzinné, gázzá, műanyag palackokká, szintetikus ruházattá és élelmiszer-műtrágyává.
És dízelüzemanyagot is gyártanak belőle.
Az alábbiakban idézünk néhány nemzetközi sajtóvisszhangból:
Kína széniparának van egy nagy, piszkos titka
írta: Javier Blas, Bloomberg, 2025. június 2.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína körülbelül 380 millió tonna szént használ fel nyersanyagként vegyi és folyékony tüzelőanyagok előállításához. Ahhoz, hogy jobban megértsük a méretét, érdemes úgy tekinteni erre a szegmensre, mintha egy ország lenne. Így a világ harmadik legnagyobb fogyasztójának számítana, csak a kínai szénipar többi része és India mögött, de az Egyesült Államok, Japán és más nagy szénfogyasztó országok, például Indonézia és Törökország előtt.
Az emberek talán azt gondolják, hogy a szén-folyadék átalakítás csak akkor ésszerű, ha magas az olajár, de ez teljesen megváltozik, ha az energiabiztonság fontos számunkra. Kínának pedig egyértelműen fontos.
Ennek a feldolgozási folyamatnak a modern része a 2000-es évek elején még nagyrészt kísérleti stádiumban volt. A 2010-es években a kereskedelmi projektek száma robbanásszerűen megnőtt, és egy rövid szünet után az elmúlt években továbbiak jöttek létre, különösen Kína belterületén, ahol az ország szénmezőinek nagy része messze fekszik a part menti városoktól. Mára mérete – amely messze meghaladja az összes többi ország szén-kémiai termelését – és növekedése még a tapasztalt iparági megfigyelőket is meglepi. Ha megnézünk néhány modernizált üzemet, sehol sem látható a szén: szinte közvetlenül a vegyipari üzemek alatt, a föld alatt bányásszák, szállítószalagon viszik a kemencékbe, ahol elgázosítják és átalakítják. Onnan kerül a műanyag palackodba vagy a szintetikus ruhádba.
A berendezésről egy promóciós videó:
És ez a hatalmas, csendes iparág hamarosan megduplázódik. Olyan nagy a kereslet, hogy a jelentések szerint a kínai szén-folyadék-átalakítás gyorsan növekszik.
Bármilyen terv, miszerint Kína lemond a szénről, puszta fantázia.
Kínai alkímia: az olcsó üzemanyag hajtja a szén-gáz és a vegyi anyagok boomját
Írta: Sam Li és Colleen Howe, Reuters, 2025. szeptember 4.
Az iparág leggyorsabban növekvő szektora várhatóan a szén elgázosítás lesz.
A Reuters elemzése szerint, amely az Agora Energy China, a China National Coal Association és a Guosen Securities adataira támaszkodik, a jelenleg építés alatt álló kapacitás körülbelül négyszerese az elmúlt évtizedben épített kapacitásnak.
Ez több mint kétszeresére növelné az éves kapacitást, 19,5 milliárd köbméterre (bcm), ami körülbelül az elmúlt évi kínai LNG-import egyötödének felel meg.
Bár Kína kevesebb szenet használ fel villamosenergia-termelésre, összességében nem fogyaszt kevesebb szenet. Ez a többlet szén más energia-, ipari és mezőgazdasági ágazatokba kerül:
Kína megújulóenergia-boomja elrejti a szénből folyadékokká történő átalakulás csendes terjedését
Írta: Natalia Katona – OilPrice 2026. március 2.
Kína és Dél-Afrika az a két ország, amely ipari méretekben működtet CTL- és CTC-üzemeket.
Fontos megjegyezni, hogy ennek a keresletnek a legnagyobb része a CTC-iparba [szénből vegyi anyagok] áramlik. Kína gyakorlatilag a nyersszénnel váltotta fel a gázt az ammónia- és metanolgyártás fő nyersanyagaként, így jelenleg e vegyi anyagok termelésének mintegy 80%-át szénnel látják el.
Kína legnagyobb CTL-üzeme [szénből folyadékok], a 2016-ban üzembe helyezett Shenhua-Ningxia erőmű körülbelül 16 000 m3 szintetikus üzemanyagot állít elő körülbelül 44 000 tonna szénből. Ehhez képest egy hagyományos finomítónak ennek a mennyiségnek a harmadára, azaz napi 14 000 tonna nyersolajra lenne szüksége ahhoz, hogy hasonló mennyiségű finomított terméket állítson elő. A jelenlegi árak szerint a szén Qinhuangdaóban tonnánként körülbelül 105–110 dollárba kerül, míg a Brent nyersolaj-egyenérték tonnánként körülbelül 525 dollárba kerül (71 dollár/hordó áron). Még az átalakítási költségeket figyelembe véve is a szénalapú szintetikus üzemanyagok gazdasági előnyöket nyújthatnak, különösen egy ingadozó olajpiacon.
És ha már Kínánál tartunk:
Kína hamarosan a világelső lesz az atomenergiatermelésben.
Jelenleg üzemelő atomerőművek:
Építés alatt lévő atomerőművek:
Az építés alatt lévő atomerőművek között ott van Xiapu 2, 600 MW teljesítménnyel, gyors szaporító technológiával, várhatóan 2026-os üzembehelyezéssel. A berendezés orosz nyersanyagot fog használni. Előző bejegyzésünkben beszámoltunk az indiai gyors szaporító technológiával működő atomerőmű üzembehelyezéséről.
A kép forrása:Fejlesztés alatt az új atomtechnológia – NextBigFuture.com
Bejegyzésünkhöz felhasználtuk Jo Nova alábbi írását:
Kína 380 Millió tonna szenet alakít át földgázzá, benzinné, műanyaggá és műtrágyává « JoNova
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 IBAN: HU47 1020 5000 1219 9224 0000 0000 A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
