Hogyan teremtette meg Larry Fink Blackrock-vezető a globális energiaválságot?

A legtöbb ember értetlenül áll a globális energiaválság előtt, amikor az olaj, a gáz és a szén ára egyszerre szárnyal, sőt, olyan nagy iparágak üzemei kényszerülnek bezárására, mint a vegyipar, az alumínium- vagy az acélipar. A Biden-kormányzat és az EU ragaszkodik ahhoz, hogy mindez Putyin és Oroszország ukrajnai katonai akciója miatt van. Ez nem így van. Az energiaválság a nyugati gazdasági és politikai körök régóta tervezett stratégiája az ipari gazdaságok leépítésére egy disztópikus zöld menetrend nevében. Ennek gyökerei jóval a 2022 februárban kezdődött orosz katonai akció előtti időszakra nyúlnak vissza.

Larry Fink, a világ legnagyobb befektetési alap kezelő cégének, a BlackRocknak a vezérigazgatója

A BlackRock az ESG-t erőlteti

2020 januárjában, a gazdaságilag és társadalmilag pusztító covid lezárások előestéjén a világ legnagyobb befektetési alapjának, a BlackRocknak a vezérigazgatója, Larry Fink, levelet intézett Wall Street-i kollégáihoz és vállalati vezérigazgatókhoz a befektetések áramlásának jövőjéről. A szerényen „A finanszírozások alapvető átalakítása” címet viselő dokumentumban Fink, aki a világ legnagyobb, akkor mintegy 7 ezer milliárd dollárt kezelő befektetési alapját irányítja, radikális elmozdulást jelentett be a vállalati befektetések tekintetében. A pénz „zöldülni fog”. Fink a 2020-ban írt és nagy visszhangot kiváltó levelében kijelentette: „A közeljövőben – és hamarabb, mint azt a legtöbben várják – a tőke jelentős átcsoportosítására kerül sor… Az éghajlati kockázat befektetési kockázat is”. Továbbá kijelentette: „Minden kormánynak, vállalatnak és részvényesnek szembe kell néznie az éghajlatváltozással„.

A Blackrock befektetői ügyfeleinek írt külön levélben Fink ismertette a tőkebefektetés új napirendjét. Kijelentette, hogy a BlackRock kiszáll bizonyos magas széndioxid-kibocsátású befektetésekből, például a szénből, amely az USA és számos más ország legnagyobb áramforrása. Hozzátette, hogy a BlackRock át fogja vizsgálni az új olaj-, gáz- és szénbefektetéseket, hogy azok megfelelnek-e az ENSZ Agenda 2030 „fenntarthatósági menetrendjének”.

Fink világossá tette, hogy a világ legnagyobb alapja megkezdi az olajba, a gázba és a szénbe történő befektetések megszüntetését. „Idővel” – írta Fink – „azoknak a vállalatoknak és kormányoknak, amelyek nem cselekednek ilyen értelemben, és nem foglalkoznak a fenntarthatósági kockázatokkal, egyre nagyobb ellenállással és ezzel együtt magasabb tőkeköltséggel kell szembenézniük a pénzpiacokon”. Hozzátette, hogy „az éghajlatváltozás meghatározó tényezővé vált a vállalatok hosszú távú kilátásaiban… A pénzügyek alapvető átalakulásának küszöbén állunk”.

Ettől kezdve az úgynevezett ESG-befektetés, a CO2-kibocsátó vállalatok, mint például az ExxonMobil büntetése, divatba jött a fedezeti alapok (hedgefund-ok) a Wall Street-i bankok és befektetési alapok, köztük a State Street és a Vanguard körében. Ilyen nagy a BlackRock hatalma. Finknek sikerült négy új igazgatósági tagságot is maga mellé állítania az ExxonMobilban, akik elkötelezték magukat a vállalat olaj- és gázüzletágának megszüntetése mellett.

A 2020. januári Fink-levél a legfelsőbb pénzügyi körök hadüzenete volt a hagyományos energiaipar ellen. A BlackRock alapító tagja volt az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoportnak (TCFD), és aláírója az ENSZ PRI – Principles for Responsible Investing (Felelős befektetési elvek), az ENSZ által támogatott befektetői hálózatnak, amely a széndioxid-mentes befektetést szorgalmazza, a befektetési döntésekben a rendkívül kártékony ESG-kritériumok – környezeti, társadalmi és irányítási tényezők – felhasználásával[1]. Nincs objektív módon ellenőrizni, hogy egy vállalat hamis vagy valós ESG adatokat tesz közzé. Túl ezen, a BlackRock aláírta a Vatikán 2019-es nyilatkozatát, amely a széndioxid-kibocsátás megadóztatását támogatja. A BlackRock 2020-ban csatlakozott a Climate Action 100 nevű, 40 ezer milliárd dollárt kezelő, közel 400 befektetési menedzsert tömörítő koalícióhoz is.

A 2020. januári végzetes vezérigazgatói levéllel Larry Fink elindított egy kolosszális beruházás-leállítást az ezer milliárd dolláros globális olaj- és gázszektorban. Figyelemre méltó, hogy ugyanebben az évben Finket, a BlackRock vezetőjét beválasztották a Klaus Schwab vezette disztópikus (nagy szenvedésekkel és igazságtalanságokkal terhelt világot jövendölő) Világgazdasági Fórum kuratóriumába, amely a széndioxid-kibocsátásmentes 2030-as ENSZ-menetrend vállalati és politikai összefonódása. 2019 júniusában a Világgazdasági Fórum és az ENSZ stratégiai partnerségi keretmegállapodást írt alá a 2030-as menetrend végrehajtásának felgyorsítása érdekében. A WEF rendelkezik egy stratégiai intelligencia platformmal, amely tartalmazza az Agenda 2030 17 fenntartható fejlődési célját.

A 2021-es vezérigazgatói levelében Fink megduplázta az olaj, a gáz és a szén elleni támadást. „Tekintettel arra, hogy az energetikai átállás mennyire központi szerepet fog játszani minden vállalat növekedési kilátásaiban, arra kérjük a vállalatokat, hogy készítsenek egy tervet arra vonatkozóan, hogy üzleti modelljük hogyan lesz összeegyeztethető a (CO2)  nettó zéró gazdasággal.” – írta Fink. Egy másik BlackRock-tisztviselő egy nemrégiben tartott energetikai konferencián azt mondta: „ahová a BlackRock megy, oda fogják mások is követni „.

Mindössze két év alatt, 2022-re becslések szerint ezer milliárd dollárnyi befektetés távozott az olaj- és gázfeltárásból és -fejlesztésből világszerte. Az olajkitermelés drága üzlet, és a BlackRock és más Wall Street-i befektetők külső befektetéseinek leállítása pedig az iparág lassú halálát jelenti.

Biden – egy BlackRock-elnök lenne?

Az akkor még halovány elnökjelöltségi pályázatának elején, 2019 végén Biden zárt ajtók mögött találkozott Finkkel, aki állítólag azt mondta a jelöltnek, hogy „azért vagyok itt, hogy segítsek”. A BlackRock CEO Finkkel történt sorsdöntő találkozója után Biden jelölt bejelentette: „Megszabadulunk a fosszilis tüzelőanyagoktól…”. Biden 2020 decemberében, még 2021 januárjában történt hivatali beiktatása előtt, Brian Deese-t, a BlackRock fenntartható befektetésekért felelős globális vezetőjét nevezte ki az elnök asszisztensévé és a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatójává. Deese, aki kulcsszerepet játszott Obamánál a 2015-ös Párizsi klímaegyezmény kidolgozásában, ezen a poszton csendben kialakította Biden energiaháborúját.

Ez katasztrofális volt az olaj- és gázipar számára. Fink embere, Deese aktívan részt vett abban, hogy az új elnök, Biden egy listát kapott az olajellenes intézkedésekről, amelyeket 2021 januárjának első napján elnöki rendeletben kiadott. Ezek közé tartozott a hatalmas Keystone XL olajvezeték bezárása, amely napi 830 000 hordót szállítana Kanadából egészen a texasi finomítókig, és minden új szerződés blokkolása az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban (ANWR). Biden újra csatlakozott a Párizsi klímaegyezményhez is, amelyet Deese 2015-ben dolgozott ki Obama számára, és amelyet Trump felmondott.

Ugyanezen a napon Biden elindította az úgynevezett „Social Cost of Carbon” (a széndioxid társadalmi költsége) módosítását, amely CO2-tonnánkénti 51 dolláros büntető adót ró az olaj- és gáziparra. Ez az egyetlen lépés, amelyet tisztán elnöki hatáskörben, a Kongresszus hozzájárulása nélkül tett, pusztító költséget okozott az olaj- és gázipari beruházásoknak az Egyesült Államokban, egy olyan országban, amely alig két évvel korábban még a világ legnagyobb olajtermelője volt.

Az olajfinomító kapacitás elsorvasztása
Még rosszabb, hogy Biden agresszív környezetvédelmi szabályai és a BlackRock ESG befektetési utasításai megölik az amerikai olajfinomító kapacitást. Finomítók nélkül nem számít, hogy hány hordó olajat veszünk ki a Stratégiai Kőolajkészletből. Biden elnökségének első két évében az USA 1 millió hordó napi benzin- és gázolaj-finomító kapacitást állított le, részben a covid miatti kereslet csökkenés miatt, ami az USA történetének leggyorsabb csökkenése volt. A leállítások véglegesek. 2023-ban további 1,7 millió hordó napi kapacitást fognak bezárni a BlackRock és a Wall Street ESG befektetés megszüntetései és Biden rendeleteinek eredményeként.

A Wall Street erőteljes olajipari befektetés-megszüntetései és a Biden-féle olajellenes politikára hivatkozva a Chevron vezérigazgatója 2022 júniusában kijelentette, hogy nem hiszi, hogy az USA valaha is építeni fog még egy új olajfinomítót.

Larry Fink, a Klaus Schwab vezette Világgazdasági Fórum igazgatótanácsi tagja szoros kapcsolatokat ápol az EU-val, amelynek elnöke, a hírhedten korrupt Ursula von der Leyen (angliai beceneve Ursula von der Lyinig), aki 2019-ben a WEF igazgatótanácsának tagságát lecserélte az EU Európai Bizottságának vezetői székére. Első nagy brüsszeli tette az volt, hogy keresztülvitte az EU Zéro CO2 „Fit for 55” programját[2]. Ez jelentős szén-dioxid-adókat és egyéb korlátozásokat vezetett be az olajra, a gázra és a szénre az EU-ban jóval a 2022. februári ukrajnai orosz katonai akciók előtt. A Biden-kormányzat Fink-féle csalárd ESG-menetrendjének és az EU szén-dioxid-mentességgel kapcsolatos őrületének együttes hatása a történelem legsúlyosabb energia- és inflációs válságát idézi elő.

F. William Engdahl stratégiai kockázati tanácsadó és előadó, a Princeton Egyetemen szerzett diplomát politikából, és az olajról és a geopolitikáról írt bestsellerek szerzője.

2022. november
Fordította: Robin

Adminisztrátor megjegyzése:

Nem vonjuk kétségbe természetesen William Engdahl megállapításait. De ha romlik a helyzet az USA-ban, akkor Európában sokkal inkább romlik. Az alábbi ábrát a sozialismus.de honlapról töltöttük le.
De hasonló trendeket rajzol a magyar közmédia és a szaksajtó (Privátbankár, Portfólió, HVG) is. Aminek esetleg olyan következménye is lehet, hogy az Európából elvándorló energiaigényes iparágak éppen az USA-ban kötnek ki. Honlapunkon többször fölhívtuk a figyelmet a gazdaság tönkretételére az éghajlat megmentésének ürügyén.
Lásd 2. sz. megjegyzésünket, illetve

energia – Klímarealista (klimarealista.hu)