Most évvégén az utolsó EU-csúcs egyik kiemelt témája a klímavédelem volt. Lengyelország kivételével minden résztvevő támogatta azt a célkitűzést, mely szerint a tagországok 2050-ig „klímasemlegessé” teszik az energiatermelést.
Az EU-parlament jóváhagyta a klíma- és környezeti szükségállapot kihirdetését.
Ursula von der Leyen, új EU-bizottsági elnök „Új zöld alkut” hirdetett meg, és kijelentette, hogy Európa lesz az első „klímaneutrális” kontinens. Igaz, hogy sokba fog kerülni.
Orbán Viktor az EU-csúcs után: „Magyarország tisztában van a klímaváltozás jelentőségével.” „Magyarország klímabajnok.”
Tehát, amint az előző cikkünkben írtuk: Európa tovább robogva halad a klímavédelem vakvágányú alagútjában. Annyi pénze persze nem lesz, hogy a teljes dekarbonizációt megvalósítsa (igaz, hogy reálisnak tekinthető költségszámítást eddig nem is láttunk), de ha időben nem fordul vissza, akkor annyit fog értelmetlenül a klímavédelemre költeni, hogy a gazdasági versenyben lemarad, és a világpolitikában marginális erővé válik. A többi kontinens ugyanis nem kíván, és nem fog „klímasemlegessé” válni.
A Magyar Nemzeti Bank, a 2019-es növekedési jelentése alapján, a „konszenzusnak tekinthető” irányzat (a Stern-féle megközelítés) szerinti zöld ipari forradalomhoz kíván csatlakozni, a fenntartható növekedés érdekében. Ennek szellemében „a jövőben erősíteni kell a zöld beruházások szerepét, új típusú gondolkodásra van szükség. A zöld növekedési pályán környezetileg fenntartható gazdasági bővülést kell elérni.”
Az ENSZ szerint, ennek az irányzatnak a szellemében évente 650 milliárd dollárt (mintegy 195 000 milliárd forintot) kellene kizárólag „az energiahatékonyságot előmozdító és a szén-dioxid-intenzitást csökkentő” beruházásokra költeni globálisan. Szakembereinek számításai alapján egy ilyen pályán, globális szinten 2050-ig éves átlagban négy százalékos gazdasági növekedés jelezhető előre. Tehát a gazdasági növekedést a „zöld beruházásokkal” akarják elérni. Annak tipikus esete, amikor a kígyó a saját farkát harapja. Ugyanis eddig azt tapasztaltuk, hogy a klímavédelmi beruházások egyirányúan csak viszik a pénzt.
S mindezt miért? A szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, hiszen annak növekedése okozza a globális hőmérséklet-emelkedést, mármint a klímavédők szerint. Éppen most kongatta meg ismételten a vészharangot az időjárási világszervezet (meg sem várva az év végét) azzal, hogy közzé tette a légköri szén-dioxid koncentráció mért értékeinek aktuális (2019. nov.) görbéjét (1. ábra). Láthatóan a koncentráció (a jelzett mérési helyen) meghaladja a 410 ppm értéket. Lehet pánikolni, mert ilyen nagy értéket eddig még sohasem mértek! Hiszen ez „összhangban van” az IPCC (ENSZ) kormányközi testület tanulmányaiban szereplő prognózissal, mely szerint a globális hőmérséklet várhatóan a 2. ábra piros görbéje szerint fog alakulni. E görbe több mint száz kutatóhelyen fejlesztgetett és futtatott klímamodellek szimulációs eredményeinek átlagolásával született. Ha nagyon erőlködnénk, még talán valamiféle korreláció kimutatható is lenne e hőmérsékletfüggvény és az 1. ábrán bemutatott szén-dioxid görbe között, amint ezt a klímahívő klímakutatók teszik is, az IPPC igen nagyvonalú finanszírozása mellett.
1. ábra. A légkör szén-dioxid koncentrációjának alakulása
2. ábra. A légköri hőmérséklet alakulásának modellezett és mért értékei
De hát a hőmérséklet mért értékei nem emelkedő jellegűek, amint a 2. ábra kék színű (légballonos) és zöld színű (műholdas) mérési eredményei mutatják. Ezek szerint a tényleges hőmérséklet átlaga 2003 óta gyakorlatilag változatlan.
Tehát a mért hőmérséklet-értékek és a szén-dioxid koncentráció mért értékeinek változása között semmiféle korreláció nem mutatható ki. Az egész klímavédelem tehát hamis hőmérsékletnövekedési „jóslásra” épül: a nem növekvő hőmérséklet emelkedését kell megállítani.
Ezek után kíváncsian várjuk, hogy mit is mondanak az elméleti fizikusok. Jobb lenne rájuk odafigyelni!
William Happer amerikai és W. A.van Wijngaarden kanadai fizikus kutatásai annak vizsgálatára irányulnak, hogy a légkörben levő különböző gázok miképpen befolyásolják a föld felszíne által kibocsátott infravörös sugárzás energiáját, annak elnyelődését, és ezen keresztül az üvegházhatást.[1] Eredményeikről az Amerikai Meteorológiai Egyesület 32. klímaváltozási konferenciáján számoltak be (Phoenix, USA – 2019, jan. 7). Arra keresték a választ, ha nő a légkörben a vízgőz, a szén-dioxid (CO2) és a metán (CH4), stb. koncentrációja, akkor miképpen változik az infravörös sugárzás elnyelődése. A vizsgálatok eredményei a 3. ábrából olvashatók ki. A folytonos vékony görbe (az un. Planck-függvény) azt ábrázolja, hogy a légkör adott magasságában elméletileg (transzparens – átlátszó, azaz gázokat nem tartalmazó esetben) hogyan változik a föld felszíne által kibocsátott infravörös tartományú sugárzás energiája (mW/m2) a sugárzási frekvencia (cm-1) függvényében.
Amennyiben a légkör gázokat tartalmaz, az energia egy része elnyelődik, mégpedig az egyes gázok sugárzási tulajdonságai szerint meghatározott frekvencia tartományokban. Ennek következtében az adott magasságban a sugárzás energiája csökken, amint a vastag fekete függvény mutatja (400 ppm szén-dioxid koncentráció esetében). Tehát az energiaelnyelődésre a két görbe közötti eltolódás jellemző.
3. ábra. A sugárzási energia elnyelődése a légkörben levő gázokban
A kis frekvenciák tartományában az eltolódásban a vízgőz (H2O) játszik szerepet, majd az 550-750 cm-1 frekvenciatartományban a szén-dioxid (CO2), 1000 cm-1 frekvenciánál az ózon (O3) és 1200 cm-1 érték felett a metán (CH4) és ismét a vízgőz okoz a függvényben eltolódást.
Kérdés, hogy miképpen módosulnak a függvények, ha változik a széndioxid és a metán koncentrációja, minthogy ezeket tekintik a legerősebb üvegházhatású gázoknak.
A felső ábra a szén-dioxid koncentrációjának változására vonatkozó kutatási eredményt ábrázolja. Ha a CO2 koncentráció 0 ppm, akkor a zöld színű függvényszakasz érvényes, azaz nem jelentkezik a vastag fekete függvény szerinti eltolódás (itt is a vízgőz a domináns). A vastag fekete függvény a zárójelesen már említett 400 ppm-es koncentrációhoz tartozik. Ez esetben a függvényeltolódás már jelentős (a sugárzás energiája kb. a felére csökken), de a jelenség viszonylag csak szűk frekvenciatartományban érvényesül. Amennyiben a CO2-koncentráció 800 ppm-re növekedne, azaz megduplázódna, akkor az eltolódott függvény a piros színű görbe szerint alakul, azaz a vastag fekete görbéhez viszonyítva gyakorlatilag nem változik. Ez azt jelenti, ha a légkörben a CO2-koncentráció 400 ppm fölé emelkedik, az a sugárzás elnyelődését gyakorlatilag már nem befolyásolja. Ezt a jelenséget a fizikában telítődésnek nevezzük, amely számos más területen is megfigyelhető.
Az alsó ábra a metán esetére mutatja hasonlóképpen a koncentráció változás hatását 0 ppm (zöld), 1,8 ppm (fekete) és 3,6 ppm (piros) CH4-koncentráció esetére (itt is 400 ppm CO2-koncentráció mellett). Láthatóan a görbék között alig van eltérés, tehát a metán esetében sincsen a koncentráció további növekedésének érdemleges hatása. A zöldek mégis ki akarják irtani a szarvasmarhákat.
Tehát újra kell gondolni az egész klímavédelmet? Bizony-bizony, hiszen a vizsgálati eredménye alapján két fontos következtetés fogalmazható meg:
- A légkör jelenlegi CO2-koncentrációja nem befolyásolja lényeges mértékben a föld felszíne által kibocsátott infravörös sugárzás (atmoszférában mért) energiáját, mivel az elnyelődés csak keskeny frekvenciatartományban valósul meg. A klímakutatók ezt úgy fejezik ki, hogy a légköri szén-dioxid csak csekély mértékben befolyásolja a globális hőmérsékletet.
- A szén-dioxid koncentráció akár megduplázódása sem befolyásolja a globális hőmérsékletet,következésképpen a szén-dioxid hőmérséklet-szenzivitási értéke közel nulla (szemben az IPCC tanulmányokban szereplő 1,5-4,5 – közepesen 3,0 értékkel).
Amennyiben a szén-dioxid sugárzás-elnyelő képessége csak az ismertetett szűk frekvenciatartományra korlátozódik, akkor ugyan ez érvényes a sugárzás kibocsátására is. Ugyanis a szén-dioxid molekulák mindenkor, a hőmérsékletüktől függően ki is bocsátanak infravörös sugárzást, de természetesen nem csak a földfelszín irányába, hanem statisztikusan minden irányba. Ebből következik, hogy a földfelszínről érkező és elnyelt sugárzási energiának csupán egy csekély hányada érkezik vissza a föld felszínére. Hát tulajdonképpen így értelmezhető helyesen a szén-dioxid csekély „üvegházhatású tulajdonsága”. Ugyanis ez a visszaérkező kevés energia nem képes a hőmérsékletet érdemlegesen növelni.
Összefoglalóan: az antropogén eredetű szén-dioxid kibocsátás nem növeli a globális hőmérsékletet, és nem okoz klímaváltozást. A klímavédelemnek hiányzik a tudományos megalapozottsága.
De hát akkor miért védi a klímát az ENSZ, a klímacsúcsok, a G7-ek és G20-ak, az EU komplett vezérkara, a kormányok, és általában a politikusok, a parlamenti képviselők, a fizetett intézmények és civilszervezetek, nevetséges pénzösszegeket bedobva a teljes dekarbonizáció („klímasemlegesség”) megvalósítására? Tudják ők egyáltalán, hogy mit beszélnek? Vagy csak átveszik egymástól a gondolatgyárak által kifundált szakzsargont. Uramisten, mennyi új kifejezés és fogalom, és milyen gyorsan megtanulják őket, mert ha nem használják azokat megfelelő gyakorisággal, akkor nem szalonképesek a „nagypolitikában”.
„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”: Donald Trump, a huszonegyedik század Toldi Miklósa. Ő érti a fizikusokat.
Közelednek az ünnepnapok, hát felejtsük el az őrült klímapolitikát!
Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
Csillogtassátok kedvetek,
Legyetek újra gyermekek,
Hogy emberek lehessetek!
/Wass Albert, részlet/
2019.12.18.
Dr. Petz Ernő
címzetes egyetemi tanár
[1] EIKE Verdopplung von CO2 hat kaum Effekt auf Erdtemperatur – Eine harte Nuss für Klimaalarmisten. 8.12.2019
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
