A tanulmány mérföldkő az évtizedes klímasarlatánság leleplezésében. Egyelőre semmi esélyt nem látunk, hogy bármely európai ország követné az USA példáját, és máról holnapra a szemétdombra dobná a milliárdos kiadásokat generáló, és a nemzetgazdaságokat tönkretevő klímarögeszmét. Ennek oka, hogy ezek a milliárdos kiadások valakiknél milliárdos árbevételeket generálnak, és ez a kör foggal-körömmel ragaszkodik javadalmaihoz – még olyan áron is, hogy a nemzetgazdaság belerokkanjon.
Az Európai Uniónak ismét sikerült megvédenie az éghajlatot, apró szépséghibája, hogy pont a saját lakóitól védi meg. Katar, amely az unió egyik legfontosabb LNG szállítója, hirtelen elutasítja a megállapodást.
A főáramú klímatudomány egyik alaposzlopa, hogy a különböző karbonizotópok időbeni változása alátámasztja, az atmoszféra CO2-tartalmának növekedése jórészt emberi tevékenységre vezethető vissza. M. Wielicki jelen írása számba veszi azokat a tényeket és tudományos eredményeket, melyek megkérdőjelezik ezt az alapállítást.
Majdnem. Ha úgy fogalmazunk, hogy a texasi villámárvizeket emberi beavatkozás okozhatta, közelebb járunk az igazsághoz.
Mai bejegyzésünk a német viszonyokat elemzi. A magyarországi helyzet viszont a németnek tükörképe, illetve, ha lehet, még rosszabb annál is. Magyarország ugyanis világviszonylatban a harmadik a naperőművek által megtermelt villamosenergia arányában.
Az e-üzemanyag gyártás is csak egy a többi zöld projekt között. Életképtelen, hatástalan, sok adópénzt vezet át magánzsebekbe.
Fölébreszti-e a politikai osztályt, a médiát és a médiafogyasztókat, hogy nem „védhetjük tovább az éghajlatot”, úgy hogy ne pusztuljon bele nemzetgazdaságunk?
Egy USA vállalat zöld hidrogént kíván gyártani Szaúdi-Arábiában, ott ahol szinte ingyen rendelkezésre áll a földgáz, a klasszikus hidrogéngyártás alapanyaga. Ebből zöld ammóniát kívánnak gyártani, amiből Nagy-Britanniában ismét hidrogént gyártottak volna. Az eszement projektet végül idejekorán leállította a brit klíma- és Net Zero ügyi miniszter.
Az Ibériai-félszigeten április végén bekövetkezett kiterjedt áramkimaradás és más események felvetik a kérdést, hogy mennyire stabil az európai hálózat. Egyre több figyelmeztető hang hívja fel a figyelmet energiaellátásunk zöld átalakításának kockázataira.
Ha megkérdeznénk az utca emberét, mi az az ETS-2, csaknem teljes körű volna a totális tudatlanságot eláruló válasz. De ugyanez az utca embere magabiztosan dönt a nemzeti parlementi és uniós választásokon az egyik vagy másik párt mellett, melyek keresztülviszik ezt az ETS címkéjű gazdaságpusztítást.