Érdekes szó ez a felebaráti szeretet, a bibliában Jézustól halljuk, szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Példabeszédeiben pedig rámutat, minden embert felebarátunknak kell tekintenünk.
A német nyelvben a felebarát szóra a der Nächste, a mellettünk lévő, a következő (családtag, szomszéd, utcabeli, falubeli, honfitárs) áll. Azaz a felebaráti szeretetet ott kell kezdeni, avval szemben kell gyakorolnunk, aki fizikai értelemben is közel van hozzánk, aki éppen látókörünkbe kerül.
Hogy hogyan jön ez ide egy, a klímakomplexum tudományos vonatkozásaival foglalkozó honlapra? Nos, egyre több német vállalkozás adja fel hagyományos hazai telephelyét, és teszi át termelést Lengyelországba. Miért pont oda?
Lengyel szénerőmű (Lagis)
Ezeknek a német vállalkozásoknak kiemelten fontos a megbízható és megfizethető energiaszolgáltatás, amit Lengyelország kiválóan teljesít – barnaszénből és feketeszénből előállított árammal.
A lengyel áramtermelés 64 %-a szénből származik, az ún. megújulók 23 %-kal járulnak hozzá az áramtermeléshez. Ismerve a mainstream hazugságindexét, lehet, hogy ezek megfésült adatok, tehát a valóságban még ennél is magasabb a megbízható, hazai fosszilis alapanyagot felhasználó áramtermelés aránya.
Így a mintaszerű és méltán világhírű mosógépgyártó cég, a Miele most jelentette be, hogy termelésének egy részét áthelyezi Lengyelországba. Példáját követi a francia autóipari beszállító, a Valeo, amely eddig a németországi Bad Neustadt-ban gyártott elektromos motorokat. A Haldenslebenben hajtóműtengelyeket előállító IFA ugyancsak fontolgatja, hogy áthelyezi a termelést Lengyelországba. A hallókészülékeket gyártó Bernafon Berlinből Szczecinbe tette át a gyártást. Az autóipari beszállító TE Connectivity a bajorországi Straubingból szintén Lengyelországba helyezi át a termelést.
De az említett cégek mellett nem maradnak le a lengyelországi beruházásokban olyan nagy nevek sem, mint a Mercedes, Ikea és Volkswagen. Összesen csaknem 6000 német cég invesztált Lengyelországban több mint 40 milliárd dollár értékben, evvel 430 ezer munkahelyet teremtve. És hogy lehet elektronikai beruházásokat is létesíteni Európában, mutatja: a Philips, Sharp, LG Electronics és TCL évente 20 millió tévékészüléket gyárt Lengyelországban.
A zöldrögeszmések vitorlájából a szelet Lengyelország pedig hat(!) új atomreaktor létesítésével kívánja kifogni összesen 6-9 GW teljesítménnyel. Ezek megépítését 2040-ig tervezik.
A lengyel atomerőművek várható építője a Westinghouse. Képünk egy USA atomerőmű építkezést ábrázol.
De a megújulós bohóckodást meghagyják alibiszinten és takaréklángon. Mindeközben Németország 10 év alatt lefűrészelte 27 GW összteljesítményű atomenergiatermelését, összesen 17 reaktort. Anélkül, hogy a zöld széplelkek, gazdasági szakértők, ún. tudósok közül bárki is tiltakozott volna. Amiből egyenesen következik, senki sem hisz igazából az ’emberokozta globális felmelegedés nevű fikcióban. Tiltakozás egyedül klímarealista körökből hallatszott, természetesen inkább energetikai, mint klímarögeszmés megfontolások alapján.
De Németország a 80-as években felépített egy szaporító reaktort is (Kalkar), amit aztán politikai nyomásra nem helyeztek üzembe, és működött egy tóriumreaktor is (Hamm-Uentrop), amit szintén politikai okokból állítottak le. Részletek itt: Karthágónak vesznie kell
Azaz: a lengyel elit a társadalmi szolidaritást (felebaráti szeretetet) fontosabbnak tartotta a napelemparkok kínálta gyors meggazdagodásnál (természetesen csak a tűzhöz közel lévők számára), mégha ezt is duruzsolták külföldről. Keményen kiállt a szénbázisú áramtermelés mellett. Munkahelyeket pedig a lengyeleknek teremtett, akiket a német befektetők hajlandók megfizetni. Eszébe nem jutna senkinek filippinó és kínai munkaerőt Lengyelországba hozni. Nálunk pedig a politikai elit áruba bocsátotta a magyar szénalapú áramtermelést. Gigantikus pénzeket fizetünk azért, hogy ide telepedjen egy kínai, koreai befektető, aki aztán hozza a távol-keleti munkaerőt is. És már intézik a távolkeletiek családegyesítését is. Nálunk, nem odahaza. Hogy volna ennek a nemzetáruló politikának alternatívája is, mutatja a lengyel példa.
Ugyancsak nem a hidrogénstratégiától, fantasztikus áramtárolási módszerektől és metánkibocsátás démonizálásától várják a lengyelek a gazdaság fejlődését.
Mindkét országban mozgó ismerősöm mondja: A lengyel gazdaság szárnyal, a magyar stagnál (jó esetben). És ha a társadalmi szolidaritást egy tízes skálán mérnénk, akkor a lengyeleket, cseheket, szlovákokat, románokat 7-8-asra, a magyarokat 2-esre, a németeket (most) 1-esre taksálnám. De mindezt szubjektív módon, tudományos alapok nélkül mondom.
Források:
Polens Energiewende: Weg von Kohle, hin zu sechs neuen Kernkraftwerken bis 2040 (blackout-news.de)
2024. február
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
