Avagy kupeckedés akadémiai berkekben.
Augusztus 28-án közzétettük Gianluca Alimonti, Luigi Mariani, Franco Prodi és Renato Angelo Ricci cikkét, a szélsőséges időjárási események trendjeinek értékeléséről, amely eredetileg a Springer Link – talán a világ legrangosabb tudományos kiadója – egyik fizikai folyóiratában, a European Physical Journal – Plus (EPJ Plus)-ban jelent meg 2022 januárjában.
Az alábbiakban idézünk Roger Pielke jun. ehhez kapcsolódó blogbejegyzéséből. Pielke kiszivárogtatott információkhoz jutott hozzá egy whistleblower-en keresztül.
A történet középpontjában álló tanulmány nem különösebben jelentős, mivel elsősorban az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) következtetéseit vizsgálja az időjárási szélsőségek tendenciáiról. A tanulmány (véleményem szerint) egy kicsit túl messzire merészkedik a kommentárokban, de ez nem egyedülálló, és nem is alap egy tanulmány visszavonására – ha az lenne, akkor rengeteg visszavonásunk lenne!
Hogy egyértelmű legyen, itt egyáltalán nincs szó kutatási csalás vagy hivatali visszaélés vádjáról, csak egyszerű nézeteltérésről. Ahelyett, hogy a szakirodalomban szereplő érveket és bizonyítékokat ellenőrizték volna, aktivista tudósok aktivista újságírókkal összefogva nyomást gyakoroltak egy kiadóra – a Springer Nature-re, a világ talán legfontosabb tudományos kiadójára -, hogy vonjon vissza egy tanulmányt. Sajnos a nyomásgyakorlás sikeres lett.
A szakértői véleményezési eljárással való visszaélés, amelyet itt dokumentáltak, figyelemre méltó, és figyelmeztetésként szolgál arra, hogy az éghajlati tudomány elviselhetetlenül átpolitizált, és a tudósok képesek befolyásolni a publikációs folyamatot úgy a nyilvánosság előtt, mint a színfalak mögött.
A nem különösebben jelentős cikk túl azon, hogy néhány blogon megvitatták, nem került az érdeklődés középpontjába. De nyolc hónappal később, miután az ausztrál sajtóban többen írtak róla, az egyoldalú klímarögeszmés tájékoztatásnak elkötelezett Guardian erős bírálattal illette.
A Guardian idézett négy tudóst, akik személyeskedő stílusban bírálták a tanulmányt: Greg Holland, Lisa Alexander, Steve Sherwood és Michael Mann. (Utóbbi a hírhedt, csalárd hokiütőgörbe megalkotója.)
M. Mann:
„Egy újabb példa arra, hogy teljesen idegen területekről érkező tudósok naiv módon nem megfelelő módszereket alkalmaznak olyan adatokra, amelyeket nem értenek. Vagy hibás a világ klímaszakértőinek konszenzusa abban, hogy az éghajlatváltozás nagyon egyértelmű növekedést okoz számos időjárási szélsőségtípusban, vagy néhány olaszországi atomfizikus fickó téved.”
Rá néhány napra az AFP újabb, az eredeti tanulmányt támadó cikkel jelentkezett, amelyben újabb két tudós követelte a tanulmány visszavonását:
Friederike Otto a Grantham Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Intézettől, és Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet Földrendszerek Osztályának vezetője.
Friederike Otto, aki a teljesen természetes időjárási eseményeknek a klímaváltozáshoz való teljesen tudománytalan hozzárendelésével (attribúció) szerzett kétes dicsőséget, de nagyon jól fizető szponzorokat, így kommentálta a tanulmányt:
„Rosszhiszeműen írták ezt a cikket. Ha a folyóiratnak fontos a tudomány, akkor hangosan és nyilvánosan vissza kellene vonniuk, kijelentve, hogy nem lett volna szabad publikálniuk”.
Stefan Rahmstorf kijelentette:
„Nem ismerem ezt a folyóiratot, de ha van egy kis önbecsülése, vissza kellene vonnia a cikket”.
[Közzétevő: Vagyis két olyan személyről van szó, akik a klímarögeszméből élnek. Ha polgárjogot nyerne a klímarealista álláspont, mindketten az utcára kerülnének. Egzisztenciális érdekük a rögeszme fenntartása. A másik oldalon a realistáknak semmi anyagi érdekük nem fűződik álláspontjuk képviseletéhez. Sőt, ez inkább még veszélyes is lehet számukra. Egyetlen motivációjuk, hogy látják, a rögeszme pusztulásba viszi a gazdaságot – pozitív hozadék nélkül.]
Az AFP által megkérdezett két másik tudós, Peter Cox és Richard Betts, mindketten az Exeteri Egyetemről, kifejezetten ellenezték a visszavonás gondolatát. Cox megjegyezte, hogy a visszavonás „további nyilvánosságot eredményezhet, és cenzúrának lehetne fölfogni”.
2022 szeptemberében a kiadó (Springer Link) tájékoztatta a szerzőket, hogy a negatív médiavisszhang nyomán vizsgálat indult a lapnál a tanulmánnyal kapcsolatban. Az EPJ Plus főszerkesztője, Prof. Beatrice Fraboni azonnal kérdőre vonta helyettesét, Jozef Ongenát, aki haladéktalanul válaszolt:
„A cikk átment a szokásos lektorálási folyamaton (peer review). Semmi hiba nem történt, senkinek nincs miért szégyellnie magát. Az, hogy vita van, nem tűnik szokatlannak, és nagyon egészséges dolog.
Felkérem a kifogást emelő kollégákat, hogy nyújtsák be kifogásaikat, és továbbítsák azokat a szerzőknek. A sajtóban vitát kezdeményezni, ahogyan ők már megtették, bizonyára rosszabb, mint egy kritikus cikket megjelentetni. Lehet, hogy később lehetőségük lesz a tanulmányhoz saját kommentárjukat publikálni.
Folyóiratként nem szabad tartózkodnunk vagy félnünk a tudományos vitától, de azt megfelelő módon kell lefolytatni”.
A vezető szerző, Alimonti 2022. október 4-én válaszolt a kiadó e-mailjére egy hasonló javaslattal, mint amit Ongena tett – konkrétan a szakirodalomban található különböző nézetek bevonásával, ahogyan azt a tudományban általában teszik:
„Kedves Dr. Caron!
Miután szembesültünk néhány szerzővel, úgy gondoljuk, hogy egy tudományos cikk bírálatának a helyes módja az lenne, ha
- részletes összefoglalót írnának arról, hogy mi az, ami állítólag nem helyes, és kiegészítenék hivatkozásokkal;
- más szóval egy pontos ellenérveket tartalmazó cikket vagy legalábbis egy részletes összefoglalást kellene elküldeniük annak a folyóiratnak, ahol az eredeti dolgozat megjelent;
- ekkor a kritizált dolgozat szerzői részletes válaszokat adhatnak, és a folyóirat dönthet a további lépésekről.
Jelentkeztek ezek a szerzők a Springernél vagy az EPJP-nél egy részletes cáfolattal? Ha igen, akkor,
- kérjük, továbbítsanak nekünk minden észrevételt, hogy megfelelően tudjunk válaszolni;
- ha nem, úgy véljük, nem felel meg a tudományos módszer követelményeinek, hogy egy tudományos cikket, amely átesett egy szakértői lektorálási folyamaton, pusztán az online újságokban vagy blogokban megjelent interjúk alapján „vita tárgyának” tekintsenek, még ha ez szaktekintélyektől indul is ki.”
Alimonti különösen Michael Mann egyik, társszerzőjével kapcsolatos megjegyzését kifogásolta:
„Prof. Prodi, aki kiváló klimatológus, nem csak „egy atomfizikus fickó”, emlékeztetett engem arra, hogy sok éven át a Springer szerkesztője is volt: őt, mint szerzőt bírálni egyet jelent a Springer bírálatával, aki nem megfelelő személyt bízott meg a szerkesztéssel és lektorálással. A kiadónak határozottan meg kell védenie tudományos integritását, hogy ne veszítsen maga is presztízséből, amennyiben újságok kérését teljesítve megtagadná szerepét.”
Kezdetben úgy tűnt, hogy Fraboni, EPJP főszerkesztője elfogadta ezt a javasolt lépést:
„Miután különböző visszajelzéseket kaptunk, úgy döntöttünk, hogy felvesszük a kapcsolatot azokkal a kollégákkal, akik aggodalmukat fejezték ki a cikkel kapcsolatban, hogy tudományos kommentárt nyújtsanak be, amelyet aztán független bírálóknak küldünk ki. Amennyiben ők jóváhagyják a kommentárt, megosztjuk azt a tanulmány szerzőivel, hogy a felvetett problémákat orvosolni tudják. Az ő válaszukat is szakértői értékelésnek vetjük alá.”
Mind a nyolc (föntebb felsorolt) „kolléga, aki a médián keresztül aggodalmát fejezte ki”, úgy döntött, hogy nem ad tudományos kommentárt Alimonti et al. tanulmányához.
A vizsgálat azonban folytatódott.
2022. november 17-én, miután Alimonti e-mailben kérte Frabonit, hogy tájékoztassa a vizsgálat állásáról, Fraboni azt válaszolta Alimontinak és társainak, hogy konzultált azokkal a tudósokkal, akik a két médiában bírálták a tanulmányt. Fraboni válaszát a Springer segítségével fogalmazta meg:
„A válasz a Springer Kutatási Integritási Osztályának segítségével készült, miután gondosan figyelembe vettük a cikket a médiában kritizáló kollégáktól kapott visszajelzéseket.”
Eszerint:
„Köszönjük szépen a türelmét – most már alaposan kielemeztük az ügyet. Bár elismerjük, hogy a médiavisszhang minden bizonnyal átmenetileg a szükségesnél nagyobb méreteket öltött, ugyanakkor feltárta az Ön dolgozatának egy egyértelmű gyenge pontját, amelyet véleményünk szerint végül is orvosolni kell”.
A Fraboni által megnevezett „fő gyengeség” az volt, hogy a tanulmány nem hivatkozott az IPCC AR6-ra, amely az Alimonti et al. megírásának, ellenőrzésének és közzétételének idején még nem jelent meg.
„Valóban, az egyik fő kritika az, hogy az önök tanulmánya lényegében csak az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2013-as AR5-ös kiadványára hivatkozik.
Alimonti et al. így lehetőséget kapott egy „erratum (hibajegyzék)” készítésére. Ha élni akarnak a lehetőséggel, akkor Fraboni azt kérte, hogy az árvizeket, aszályokat és heves csapadékot tárgyalja, az IPCC AR6 1. sz. munkacsoportjának vonatkozó szakaszaira támaszkodva. Íme, hogyan mutatták be Alimonti számára a választási lehetőségeket:
1) A tanulmány szerzői benyújtanak egy, az AR6 végleges, közzétett változatát figyelembe vevő erratumot, amelyben kifejezetten kitérnek a fenti bírálatokra, és részletesen ismertetnek minden felülvizsgált következtetést. Ezt az erratum-dolgozatot, amelyben bőséges hivatkozásokat várunk a közzétett AR6-ra, alaposan meg fogjuk vizsgálni, bevonva az AR6 idézett részeinek tudósait is.
Az erratumot 2022. december 31-ig kell benyújtani.
2) Ha Ön úgy dönt, hogy nem nyújt be ilyen erratumot, vagy az erratumot nem nyújtja be a fenti határidőig, a folyóirat egy editorial-t fog közzétenni, amelyben összefoglaljuk megállapításainkat, nagyon hasonlóan a fentiekben vázoltakhoz, és az Ön cikkére vonatkozó jelenlegi Editorial Note-ot egy állandó Editorial Expression of Concern-re változtatjuk, amely erre a Editorial-ra fog hivatkozni.
Alimonti hat nappal később, 2022. november 23-án válaszolt, megjegyezve, hogy a cikkükhöz „addendumot” (kiegészítő jegyéket), és nem „erratum”-ot szeretnének fűzni:
Köszönjük üzenetét, amelyben elismeri, hogy „a médiamegjelenések minden bizonnyal átmenetileg a szükségesnél nagyobb méreteket öltöttek az ügyben”.
Mivel az Ön fő kérése az, hogy írjunk egy olyan tanulmányt, amely hivatkozik egy olyan munkára, amely cikkünk benyújtásakor még nem volt elérhető, úgy véljük, hogy a mi részünkről egy addendum a legmegfelelőbb tanulmány, amely választ adna az Ön kérésére ahttps://www.springer.com/journal/13360/submission-guidelines -ban foglaltakkal összhangban.
Alimonti és munkatársai ezután elkészítettek egy kiegészítést a tanulmányukhoz, amelyet a folyóirat kiküldött véleményezésre.
Két lektort B. Fraboni, az EPJ Plus főszerkesztője, másik kettőt helyettese, Jozef Ongena bízott meg. Fraboni ezen felül kinevezett egy döntőbírót is. A véleményezők és a szerzők közötti további egyeztetések során az 1. és 2. lektortól a következő lektori vélemény született:
„Összefoglalva, a kiegészítésben szereplő állítások helytállóak (és összhangban vannak az IPCC AR6-ban és a kiválasztott publikációkban szereplő állításokkal), de olyan módon vannak bemutatva, hogy nem adnak teljes képet. Figyelembe véve, hogy az EPJP folyóirat tipikus olvasói nem klímaszakértők, úgy gondolom, hogy a szerkesztőknek komolyan meg kellene fontolniuk a kiegészítés esetleges közzétételének következményeit.”
A 3. és 4. lektorok határozottan támogatták az addendum egyeztetett formában történő megjelenését, mint amely teljesen összhangban áll az IPCC AR6 megállapításaival.
Bár a döntőbírót kifejezetten az addendumot értékelő lektori vélemények ellenőrzésével bízták meg, ő határozottan az EREDETI TANULMÁNY visszavonása mellett foglalt állást.
Ezek után B. Fraboni főszerkesztő 2023. július 13-án e-mailben értesítette helyettesét, J. Ongenát, amelyben tájékoztatta őt a folyóirat és a Springer Nature azon döntéséről, hogy visszavonja az eredeti cikket.
Magyarul: A világ legismertebb tudományos kiadója saját elveit felrúgva, a saját maga által kinevezett lektorok véleményét a sutba dobva, titokzatos erőknek engedelmeskedve, visszavon egy cikket, amely abszolút támadhatatlan, teljesen összhangban áll az IPCC AR5 és AR6 megállapításaival.
Így születik a (klíma)áltudomány. Érvelni nem tudnak, érveik nincsenek. Marad a tiltás, cenzúra, az érvek adminisztratív elfojtása. Pont így működik Magyarországon is a klímatudomány.
De a történet jelzi emellett azt is, a rögeszmét képviselő, tudóst játszó diplomások önmaguk is tisztában vannak vele: hamis álláspontot védenek. Csak hát vannak erők, amelyek ezt busásan megfizetik.
Frissítés 2023.09.01.
Roger Pielke egy kiegészítő bejegyzést fűzött az itt ismertetett bejegyzéshez. Ebből idézünk néhány tanulságos mondatot.
Határozott véleményem azonban, hogy a kampány egyetlen oka ennek a tanulmánynak a visszavonására nem az, hogy bármi köze lenne az adatokhoz vagy az adatok elemzéséhez. Ez az eredeti tanulmány egyetlen mondatához kapcsolódik:
Összefoglalva, a megfigyelési adatok alapján az éghajlati válság, amelyet ma számos forrás szerint tapasztalunk, még nem nyilvánvaló.
Az, hogy „klímaválság” történik-e vagy sem, természetesen politikai ítélet, és nem az adatokból és bizonyítékokból derül ki – bár az emberek megnézhetik az adatokat és a bizonyítékokat, és minden bizonnyal érvelhetnek a válság mellett vagy ellen. A „klímaválság” állításának vagy hitének hiánya nem legitim alapja egy lektorált tanulmány közzétételének, kiadásának vagy visszavonásának.
Véleményem szerint, és itt nem fogom vissza magamat – nem szabadna olyan helyzetbe kerülnünk, hogy aktivista újságírók, akik közül sokat milliárdosok finanszíroznak, aktivista tudósokat [1] kérnek fel arra, hogy követeljék egy tudományos cikk visszavonását, majd a világ vitathatatlanul vezető tudományos kiadója szelíden engedelmeskedik. Kell, hogy tudjunk tenni ez ellen valamit.
A frissítés tartalmazza továbbá – Alimonti professzor engedélyével – az alábbiakat.
- Alimonti et al. eredeti tanulmány – PDF
- Alimonti et al. Kiegészítés – PDF
- A kiegészítés 1. ismertetője – PDF
- A kiegészítés 2. ismertetője – PDF
[1] Szintén jól megfizetett, ill. lefizetett aktivista tudósokról van szó.
2023. augusztus
R. Pielke jun. bejegyzése alapján összeállította
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
