Zsugori uram, Csokonai Vitéz Mihály klasszikus versének ihletője
azért dúl-fúl magába,
Mért nem adhatja az áert árendába.
Nos, a mai éghajlatvédőknek sikerült, amit Zsugori uramnak nem.
Az EU, nulla tudományos bizonyítékok alapján, számítógépes modellekre, célirányosan választott tudósokra támaszkodva, masszív sajtókampánnyal megtámogatva eladja nekünk a levegőt. Igen, pontosan erről van szó. Ugyanis széndioxid a szénatom és oxigénmolekula közötti reakció eredménye az alábbi képlet szerint:
Természetesen a számok némileg mások lesznek, ha szénhidrogénekből (földgáztól a gázolajig) illetve szénhidrátokból, szerves vegyületekből indulunk ki, de a lényeg ugyanaz: az EU eladja nekünk a levegőt. És nem győzöm eléggé hangsúlyozni: Az EU, mint a tagországok fölé odatolt vízfej – nem létezik.
Az EU végrehajtja a tagállamok akaratát. A bizottságokban kizárólag a tagországok delegáltjai ülnek, a döntéseket pedig a tagállamok választópolgárai által delegált EP hozza.
És ahogy az már lenni szokott, a médiák üdvrivalgással vezetik be a hírt, milyen jóságos, kegyes ez az unió, hogy biztosít nekünk ingyen kibocsátási kvótákat (ha nem is sokat). Olyan ez, mint amikor meg kellett köszönnünk az uniónak, hogy engedélyezte a közemberek utazását – oltási igazolvánnyal. Ami valójában az utazási jogok durva korlátozása volt, mint ahogy az ingyenes kvótákért sem köszönet jár, hanem kiagyalóit kellene melegebb éghajlatra elküldeni.
Sovány vígasz, hogy a kór – morbus climaticus – nem csak az európai népeket, hanem a világ jónéhány országát megtámadta. Persze óriásiak a különbségek, Európa, Észak-Amerika, Ausztrália – úgy tetszik – tűzzel-vassal véghez akarja vinni a gazdaság tönkretételét az éghajlat megmentése címén, a világ többi része pedig ímmel-ámmal, tessék-lássék, mintegy alibiként vesz részt a klímaváltozás elleni harcban (leginkább akkor, ha csurran-cseppen nekik valami a nyugati államok adófizetőinek befizetéseiből), és sokkal fontosabb számára a gazdaság racionális fejlesztése. Hogy a kór milyen előrehaladott, mutatja az alábbi ábra:
Kékkel jelölt országok: be akarják tiltani a robbanómotoros személygépkocsik értékesítését a jelzett évtől kezdve. Pirossal jelölt országok: be akarják tiltani a jelzett fűtési módot a megadott évtől kezdve.
A magyar energiaügyi miniszter 2021. decemberében közölte az ingyenes kvóták kiosztását a 2021-2025 közötti időszakra.
Ennek furcsaságai sokaknak feltűntek.
Két MOL-csoport cég, a külföldi tulajdonú ISD Dunaferr Nagyolvasztó, a külföldi tulajdonú cementgyárak, a Borsodchem, a külföldi tulajdonú Hamburger Hungária Kft (dunaújvárosi Papírgyár) kapta a legtöbb ingyen kvótát. Előkelő helyen szerepel magyar tulajdonú cégként a Nitrokémia Zrt. Ezek a cégek kb. ezerszer annyi CO2 kibocsátási jogot kapnak, mint a magyar (MVM) tulajdonú Mátrai Hőerőmű, noha árbevételük ugyan valamelyest meghaladja a Mátrai Hőerőmű árbevételét, de a nagyságrendek ugyanazok, ez tehát nem indokolhatja az ezerszer több ajándék CO2-kibocsátási kvótákat.
Ha a Mátrai Hőerőmű 4000 t/év kvótáját egy egységnek vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy az alábbi kibocsátók ennek 500-1500-szorosát kapták:
| Cég | Telephely |
| Duna-Dráva Cement Kft. | Beremendi Cementgyár |
| Duna-Dráva Cement Kft. | Váci Cementgyár |
| BorsodChem Zrt. | BorsodChem Zrt. |
| Nitrogénművek Zrt. | Nitrogénművek Zrt. |
| MOL Petrolkémia Zrt. | MOL Petrolkémia Zrt. |
| MOL Nyrt. | Dunai Finomító |
| ISD Dunaferr Zrt. | Nagyolvasztó és Konverteres Acélgyártómű |
| LAFARGE Cement Magyarország Kft. | Királyegyházi Cementgyár |
Viszont: 2023 júliusában a kormány olyan rendeletet adott ki, melynek értelmében 40,- €/t értékben megadóztatja az ingyen kvótákat. Mivel ez nem érinti az európai versenytársakat, tehát azok ingyen kvótáit nem adóztatja meg saját kormányuk, evvel versenyhátrányba kerültek a magyarországi vállalkozások. Ennek látványos példája a Bige László tulajdonában lévő Nitrokémiai Zrt. De elemzők arra is rámutatnak, az ingyen kvóták megadóztatása lehet a kormány protekcionista, tehát a magyar tulajdonú vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hozó politikájának része is. A kérdéskörről a G7.hu elemzését ajánljuk:
Ebből egy ábra, kiket érint a legnagyobb mértékben a kvóta adó:
És ami szervesen kapcsolódik hozzá, a magyar költségvetés tervezett bevételei:
Az érintett cégek állásfoglalása egy héttel később volt olvasható a portálon:
Ha az európai trendet követve a bevételeket a kormány az éghajlat megmentésére kívánja fordítani, nem sok jót várhatunk az eredménytől.
Éghajlatvédelmi kiadások – ezek általában hajmeresztő mértékű, a túlszámlázás és a különbözet lefölözésének gyanúját felvető, gazdaságilag értelmetlen kiadások. Ennek mintapéldája az alábbi projekt:
A hazai nagynyomású földgázszállító rendszerben előforduló metánkibocsátások mérésére indít közös projektet az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem, a 869 millió forint összköltségű, állami és uniós támogatást is élvező program a jövő év nyarán kezdődhet el – adta közre az MTI.
A Nordstream-vezetékek felrobbantásakor 2022. szeptember 25-26-án 300-500 millió m3 metán került az atmoszférába, ami az IPCC és rajongói (HUPCC) számításmódja szerint 7,5 millió t CO2-kibocsátásnak felel meg. Ennek a gigantikus mennyiségnek az atmoszférába jutása azt kellett volna, hogy eredményezze, hogy a régióban egy óriási termikus gomba képződik a tenger fölött.
Valóság: A baleset helyszínének térségében számos hajó és repülőgép tartózkodott, és az emberek semmit sem jelentenek a termikus gombafelhőről, amelybe belekerültek volna. A meteorológiai szolgálatok műholdas felvételekkel igazolták volna a hőmérséklet-emelkedést a megnövekedett metánkoncentráció miatt. Ha a metánnak valóban hatalmas melegedést okozó hatása lenne, akkor az üvegházhatást támogató összes érintett folyamatosan a Balti-tenger felé fordította volna a figyelmét, és óránként bombáznának bennünket a felmelegedéssel kapcsolatos hírekkel. A Balti-tenger feletti levegőt a főáramú médiában a hőség és a meleg veszélyes tengerévé katapultálták volna.
Az állandó hőmérsékletmérések valósága a Balti-tenger térségében:
A Balti-tenger hőmérsékletét a szigeteken lévő meteorológiai állomások, meteorológiai ballonok, számos hajó és műholdak segítségével jól nyomon követik. A robbanást követő héten, szeptember 26-tól kezdve a Balti-tenger felett a hőmérséklet tovább csökkent, és egészen az Alpokig fagyos szeptemberi és október eleji napokat hozott.
Vessünk ezek után némi pillantást az európai kvótakereskedelemre.
A CO2-kvóta európai tőzsdei változása
Az alábbi ábra pedig mutatja: Hogyan változtak a német energiatermelés költségei a kvótakereskedelem bevezetésével.
Zöld oszlop: áram ára €cent/kWh a kvótakereskedelem bevezetése előtt. Kék oszlop: felár a kötelező CO2-kvóták miatt. Vörös oszlop: áram ára a kvótakereskedelem bevezetése után. Forrás: EIKE
A széndioxidot kibocsátó vállalatoknak létérdekük, hogy kibocsátásukat kompenzálják, pl. erdőtelepítés finanszírozásával valahol a harmadik világban. Erre aztán számos ügyes(kedő) vállalkozás született.
Hogyan működik a dolog?
Világítsuk meg az alábbi példával:
Ügyes vállalkozó megjelenik egy paksamétával egy laoszi erdésznél.
„Uram, ugye maga ki akarja irtani ezt az ezer ha területű erdőt?”
„Eszembe sincs, fiatalember! Látom, maga nem sokat ért az erdőhöz. Még 15 év, míg vágásérettek ezek a fák.”
„Dehogyisnem, Uram! Látom én, maga ki akarja irtani, hogy helyette batátát termeljen, de ha én fizetek magának évi 10 000 dollárt, akkor eltekint tőle. Na itt a szerződés, itt írja alá, hogy kötelezettséget vállal arra, hogy 15 évig nem irtja ki az állományt.”
Erdész úr vállat von, aláírja, és otthon elmeséli anyjuknak, hogy találkozott egy hibbant emberrel, aki évi 10 000 dollárt ad neki 15 éven keresztül. Hogy hibbant ember ennek többszörösét kereste ezen az ügyleten, meg sem fordul a fejében. De anyjuknak is van egy bomba ötlete. Idefigyelj Lui, Wang szomszédod most akar telepíteni egy új erdőt 1000 hektáron, mert a régit már ki kellett vágni. Mi volna, ha megbótolnánk, de úgy, hogy Wang kap 5000 dollárt évente, mi meg a másik 5 ezret? Hívd csak fel európai kapcsolatodat. És ez az üzlet is megköttetett.
Az ilyen típusú visszaéléseket hívják greenwashing-nek, azaz zöldre mosásnak, és arra utalnak, hogy a mindenki tudja: a saját CO2-kibocsátás kompenzálása ilyen-olyan, CO2-kibocsátást csökkentő projektek támogatásával nem több, mint egy kegyes csalás. A mechanizmust ismerteti a HVG is
Szia, uram, szén-dioxid-kvóta érdekel?
c. cikkében.
Az egekig magasztalt és közismert Tesla elektromos autók gyártásával Elon Musk eddig veszteséges lett volna. Üzleti modellje a következőkben áll: A belsőégés motorokkal rendelkező autókat gyártó cégek megvásárolják a CO2 ki nem bocsátását a Teslától. A Tesla évekig több pénzt keresett a CO₂-kibocsátási egységek, mint az elektromos autók értékesítésével.
A hagyományos autóipari versenytársak egyedül 2020-ban mintegy 1,6 milliárd dollárt utaltak át a Teslának CO₂-kvótákért, a Tesla pedig 826 milliós üzemi veszteségéből 721 milliós mérleg szerinti nyereséget tudott csinálni. A cehhet végső soron a fosszilis üzemanyagot felhasználó autó vásárlója fizette meg. Kevesebb lett az akció által az emberiség CO2-kibocsátása? Egy grammal sem.
Ami történt, hogy a nagy többség zsebéből észrevétlenül kihúzták a pénzt, ami aztán néhány embernek, mindenekelőtt Elon Musknak, és a CO2-tőzsdén nyerészkedő Al Gore-nak busás gazdagságot okozott. És mint ahogy a magyar éghajlatvédelmi kiadások is csak egy szűk kör zsebében csapódnak le, amely körnek elemi érdeke a rögeszme szítása, a „mind meghalunk, ha nem védjük jobban az éghajlatot”, azaz nem teszünk több pénzt a feneketlen hordóba, nincs ez másképp a nemzetközi piacokon is. Éljen az éghajlatvédelem, éljen a piacgazdaság!
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a napokban jelentette be, hogy 50 milliárd Ft-ot fognak költeni a főváros köztereinek klímatudatos átalakítására.
És hogy a gépezet megengedheti magának, hogy nyíltan kimutassa megvetését a tömegek iránt, és hogy a bennfentesek számára nem érvényesek azok a szabályok, amelyeket ők maguk hoztak a többség számára, számtalan példa bizonyítja. Álljon itt csak néhány:
Közismert, hogy a fő-fő pánikkeltők és rémhírterjesztők kivétel nélkül magánrepülőgépeikkel érkeznek az éves klímapánikkeltő vándorgyűlésre.
Utaltunk már rá, az EU fő klímaboszorkánya, von der Leyen, a Brüsszel-Párizs-London-Berlin négyszögben is az adófizető által finanszírozott különgépeket preferálja.
A német Zöldek tudatlan, bárdolatlan, megvetését választói felé többször kinyilvánító, a diplomácia legelemibb szabályaival is hadilábon álló pávakisasszonya, Annalena Baerbock külügyminiszter a napokban Koppenhágában megváltoztatta programját, és hamarabb haza akart repülni Berlinbe. Csakhogy a személyzet nem indulhatott el, mert be kellett tartania a kötelező pihenési időket. Mit csinált erre őfensége pávakisasszony? Rendelt egy gépet Berlinből Koppenhágába. Egyedül evvel az akciójával több CO2-kibocsátást generált, mint a magunkfajta egész életében. És nyert vele 3 és fél órát. Még egyszer: ez a gépezet az, amely számunkra be akarja tiltani a robbanómotoros személygépkocsik értékesítését, a fosszilis tüzelőanyagok lakásfűtésre való felhasználását .
Emlékeztetünk rá: A Föld CO2-készletének 98 %-a az óceánokban van, az atmoszférában csupán annak 2 %-a található. A Földön uralkodó hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett ez a 2 % egyensúlyban van az óceánokban található 98 %-kal.
Ha az ember ki tudna venni valamennyi CO2-t a légkörből, az óceánok automatikusan pótolnák ezt a mennyiséget az egyensúly helyreállításáig. És ez igaz fordítva is. Ha az ember beletesz egy bizonyos CO2-mennyiséget az atmoszférába, azt idővel elnyelik az óceánok.
Egy dolog azért megkülönbözteti a Csokonai által megrajzolt Zsugori Uramat mai utódjaitól. Zsugori Uram a fogához verte a garast, takarékoskodott vagyonával. Mai utódjai? Szórják a pénzt. Az adófizetők pénzét.
Föntebb utaltunk már rá, a főváros 50 milliárdot kíván elkölteni köztereink klímatudatos átalakítására. Ez a pénzmennyiség több mint elég volna a fővárosi hajléktalanság felszámolására, ürülék- és vizeletmentes BKV-közlekedés biztosítására.
Érdekes, hogy mennyibe kerül egy akkumulátoros autóbusz? Összehasonlította valaki, hogy melyik az olcsóbb, a trolibusz vagy az elektromos busz? Számít, hogy a hidrogénstratégiára 10 év alatt 105-130 milliárd Ft-ot költünk el gyakorlati eredmény nélkül? Illetve annyi gyakorlati eredménnyel, hogy a projekt gyakorlati megvalósításra alkalmatlan a jelen gazdasági és energetikai viszonyok mellett. De ezt a 100 milliárd Ft elköltése nélkül is meg lehet mondani. Számít az éghajlat megmentőinek, hogy éghajlatvédelmi kiadásaik eredményeképp a Föld átlaghőmérséklete milliomod °C nagyságrenddel nem melegszik? [Már ha egy pillanatig elfogadjuk gondolatmenetüket, számítási módjukat.]
Végzett valaki összehasonlító tanulmányokat, melyik a célravezetőbb: Alkalmazkodni a változó éghajlathoz, vagy azt mindenáron megváltoztatni akarni?
Bárhogy is tesszük fel a kérdést, a válasz minden esetben: NEM!
2024. január
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
