A Magyar Hang 2019. augusztus 30-i számában Mangel Gyöngyi riportot készített Bartholy Judit meteorológussal, klímakutatóval, az ELTE meteorológiai tanszékének egyetemi tanárával, az MTA doktorával.
A riportban a klímahisztéria minden regiszterét megszólaltatja a professzor asszony. Jelen írásunkban ezekre reagálunk klímarealista szemszögből.
Dőlt betűvel közöljük a professzor asszony megállapításait. Reagálásunkat ezekre normál stílusban közöljük.
A klímaváltozás kapcsán a tudósok a tényekre, a veszélyekre és a tennivalókra hívják fel a figyelmet, és vannak, akik mindent megkérdőjeleznek, azzal érvelve, hogy bolygónk éghajlata mindig is változott. – Miért aggódunk mi, meteorológusok, amikor a földtörténet a klímaváltozások történetéről is szól?
Kedves Bartholy Judit meteorológus és klímakutató, legyen szíves, tartózkodjon ettől a szóhasználattól, hogy „mi meteorológusok”. Elmúlt már a Kádár-korszak, amikor el kellett viselnünk Kádár János bölcsességeit, amelyek így kezdődtek, „mi azt valljuk…”
Hirtelenjében három személyt nevezek meg, akik meteorológusok, és nem osztják az Ön aggodalmát: Klaus-Eckart Puls, Dr. Wolfgang Thüne, Klaus Hager. Helyesebb volna tehát, ha így használná a többes számot: mi AKH-hívő (antropogén klímahatás) vagy pánikkeltő meteorológusok.
A Föld éghajlata nem állandó, de a természetes változásokat meg kell különböztetnünk attól, amit az emberiség okoz. Szinte mindegy, hogy mi volt sok millió évvel ezelőtt a melegebb időszakokban, mert más volt az élővilág. A Föld túl fogja élni a felmelegedést, de a most élő emberek, állatok és növények jelentős hányada talán nem.
A kérdés itt az, mi az, amit bizonyíthatóan az ember okoz? És főleg: hogyan lehet megkülönböztetni a természetes változásoktól?
A természetes változások ugyanis nagyon finoman, nagyon lassan jönnek. Önnek, tisztelt Bartholy Judit, sokkal inkább, mint az újságolvasó közönség, tisztában kell lennie ezekkel. És kicsit furcsa, hogy Ön több millió évvel ezelőtti korszakokkal riogat. Volt föltörténeti korszak, amikor 8000 ppm volt a légkör CO2-tartalma, és jégkorszak volt (ordovícium). De itt van előttünk az elmúlt 2000 év klímaingadozása. Hány fokkal volt magasabb a Föld átlaghőmérséklete – teljesen függetlenül a CO2 légköri mennyiségétől – 1000 vagy 2000 évvel ezelőtt? Amikor a vikingek elnevezték Grönlandot Zöld Földnek? Ugye, ha 2-3 fokra becsüljük, nem járunk messze az igazságtól? És amikor Hannibál elefántjaival átkelt az Alpokon? A középkori meleg periódus után jöttek a hidegebb évszázadok, amikor a Temze jegén heti vásárt tartottak, amikor Hollandiában korcsolyáztak a befagyott folyókon.
Önök meteorológusok ezeket az időszakokat Maunder-minimumnak, Dalton-minimumnak hívják. A XIX. sz. első évtizedeivel véget értek ezek a kozmikus eredetű periódusok, azóta lassú felmelegedésnek vagyunk tanúi. Hogy ezt nem az ember okozza, azt kémiai-fizikai törvényszerűségek bizonyítják.
Összefoglaló tanulmányom „Gondolatok a klímáról, az antropogén klímahatásról„ címmel található az interneten. Ennek V. pontja tárgyalja részletesen, miért zárják ki fizikai-kémiai okok a CO2 hőmérsékletnövelő hatását. Amit a tapasztalati értékek (hiatusok) is igazolnak.
A lassú felmelegedés az európai termésátlagok növekedését, az éhínség-járványok megszűnését, a népesség növekedését hozta magával, ami a műszaki fejlődés mellett az ipari forradalom egyik tényezője volt. Nem tűntek el jelentős szánban fajok, az emberiség lélekszáma pedig (kipusztulás helyett) megemelkedett.
Ezt is sokkal jobban tudja Ön, kedves Bartholy Judit klímakutató, mint az átlagember. Miért van akkor az, hogy a nagyközönség felé csak a pánikkeltő hírek (néha álhírek) jutnak el? Miért riogat évmilliókkal ezelőtti kozmikus méretű katasztrófákkal? Miért nem kommunikálják, hogy a klíma melegedésének milyen áldásos hatásai voltak az elmúlt évszázadokban? És hogy az ember ehhez semmit sem tehet hozzá, és semmit sem vehet e belőle? Ma Magyarországon évente 200-250 ember esik áldozatul a fagyhalálnak. https://www.magyaridok.hu/velemeny/a-megfagyott-orszag-3346157/
Valóban olyan katasztrófa volna, ha ez a szám lecsökkenne az enyhébb telek következtében?
A tudományos közösség 97 százaléka egyetért abban, hogy a jelenleg zajló globális szintű melegedésért, a légkörbe jutó megnövekedett üvegházhatású- gáz-kibocsátásért az intenzív emberi tevékenység felelős.
Bocsásson meg kedves Judit, Ön pontosan tudja, hogy ez a 97 % nem igaz. Utalok itt összefoglalásom VI. fejezetére. A kérdés itt csak az, milyen erők kényszerítik Önt arra, hogy jobb tudomása ellenére szajkózza ezt a 97 %-os blődséget.
Ha valaki megkérdőjelezi ezt, nyugodtan gyanakodjunk, hogy valamilyen gazdasági érdek állhat mögötte.
Kedves Bartholy Judit! Ha Ön tud ilyen gazdasági érdekekről, szóljon az illetőknek egy szót az érdekemben. Mint kis nyugdíjas vegyészmérnöknek, igazán jól jönne egy kis kiegészítés. Komolyra fordítva a szót: Egyetértek Önnel, hogy itt gazdasági érdekekről van szó. Csak fordított előjellel. Komoly gazdasági érdekek húzódnak a pánikkeltés mögött. Az európai energiafordulat eddig 100 milliárd eurós nagyságrendű pénzeket vett el az államok költségvetéséből. Értelemszerűen valahol ezek a pénzek ugyanilyen mennyiségben árbevételként csapódtak le.
Hogy mennyire kifizetődő a pánikkeltés, álljon itt néhány kép Al Gore Nobel-békedíjas pánikkeltő ingatlanjairól. (Szegény világbéke!) Ezeknél jóval több ingatlana van, de nem erről szól írásunk.
Sőt, megkockáztatom kedves Judit, hogy ha most Ön hirtelen realista hangokat ütne meg, vagy csak egyáltalán teret engedne a különböző nézetek ütköztetésének, elveszítené állását. Nekem, mint nyugdíjasnak, nincs félnivalóm. Tehát Önnek fűződik gazdasági érdeke a pánikkeltéshez.
Ne higgye senki, hogy korábban nem sejtettük a küszöbönálló változásokat, nem tudtunk az éghajlatváltozás veszélyéről, csak most kezdünk el aggódni a káros következmények miatt. Például Svante August Arrhenius svéd kémikus már 1896-ban publikálta, hogy a széndioxid-koncentráció duplázódása a légkörben 5-6 Celsius-fokos felszín közeli melegedést okoz.
Kedves Judit, Ön megint olyat mond, amikor abban reménykedik, hogy a Magyar Hang olvasóinak, és általában a magyar átlagembernek fogalma sincs arról, milyen teóriát állított fel Arrhenius. Ez 99 %-ban igaz lehet, az átlagembernek nem is kötelező Arrhenius életművét ismernie. De Önnek akkor is a tudományos igazságot kellene képviselnie. Milyen tudományos álláspont ez? „Hazudhatok nyugodtan, a nagy többség úgysem jön rá. Vagy akik rájönnek, azok úgysem kapnak megszólalási lehetőséget a médiákban.” Mert milyen elméletet is állított fel a derék svéd tudós? Azt mondta, hogy 6000 m magasságban van egy vastag CO2-réteg, amely visszaveri a Földről kisugárzott infravörös sugarakat. Kortársai elvetették elméletét. Arrhenius vitathatatlan érdemeket szerzett az elektrolitos disszociáció törvényszerűségeinek felfedezésével. Emiatt kémiai Nobel-díjat kapott 1903-ban. De ez nem jelenti azt, hogy egy másik területen – légkörfizika – ne tévedhessen. A tudomány azért tudomány, mert képes korábbi tévedéseit korrigálni. Ma tudjuk, hogy ilyen CO2-ernyő NEM létezik. Mégis, kedves Judit, Ön egy köztudottan téves hipotézisből nyert, értelemszerűen téves következtetést próbál nekünk eladni a saját területén valóban kiváló Arrhenius nevével.
(Csak mellékesen megjegyezve: Arrhenius ugyan fölállított egy téves, és a maga idejében ellenőrizhetetlen elméletet. De ezt nem is lehet neki fölróni. A tudományt az viszi előre, ha a tudós fölállít egy elméletet, aztán az vagy valósnak, vagy hamisnak bizonyul. De annyi esze azért volt Arrheniusnak, hogy nem állította, hogy a troposzférában, ahol a CO2 aránya 0,04 %, a vízé pedig 1 és 3 % között ingadozik, azaz minden 2500-adik molekula CO2, ez az igen lyukacsos CO2 ernyő képes lenne az IR-sugarakat visszaverve a Földet melegíteni. Pedig még nem is ismerhette Jablonski fölfedezését.)
Így néz ki a troposzféra 1 m2-e. A piros pontok a CO2-nek felelnek meg, a kék mezők a víznek. A különböző kék színárnyalatok a víz különböző halmazállapotainak felelnek meg Az ábra 3 %-ot mutat, azaz a maximális víztartalmat. A víztartalom ingadozik a hőmérséklet függvényében 1 és 3 % között. A metánt nem tudtuk berajzolni, aránya egy piros pont kétszázad részével egyenlő. Annál súlyosabb a mai tudósok felelőssége, akarom mondani, felelőtlensége. Vitathatatlanul több ismerettel rendelkeznek, mint Arrhenius, mégis képesek ilyen hm, hm, hogyan is fogalmazzak, furcsa teóriákat elfogadni.
A tudomány folyamatosan változásban van. Így a CO2 klímaérzékenységét is folyamatosan lefelé viszik az újabb és újabb tanulmányok.
Nézzük meg az alábbi ábrát.
A kép a CO2 klímaszenzitivitásáról írt tanulmányok végkövetkeztetését vizsgálja a tanulmány keletkezési idejének függvényében. A piaci kofák vagy vásári lókupecek árképzése jut eszembe erről a görbéről. Ahogyan közeledik a piac vége, úgy engedik lejjebb áraikat. Ha feltételezzük, hogy a trend folytatódik, kijelenthetjük, 2025-30-ra általánossá válik a felismerés az IPCC számára is, hogy a CO2 klímaszenzitivitása a nullával egyenlő. Mi klímarealisták természetesen régóta tisztában vagyunk evvel. Apropó, mit tanít Ön hallgatóinak a gerjesztett állapotba hozott CO2-molekulák energiaátadásáról? Jablonski nevét megismerik a magyar meteorológus hallgatók?
Részleteket lásd: összefoglaló tanulmány V/3. fejezet.
A tudomány képviselői azóta is folyamatosan figyelmeztetnek az éghajlatváltozás veszélyeire, de már régen nem az 5-6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés elkerüléséről van szó, hanem a 2015-ös párizsi klímaegyezményben lefektetett 2 fokról, ráadásul azt azóta 1,5 fokra csökkentették a tudósok. Nem a vita ideje van, a változások üteme sokkal gyorsabb a korábban tapasztaltaknál.
Mire gondol professzor asszony? A hőmérséklet emelkedése az IPCC saját, fésült adatai szerint is 0,8 °C 1850 óta. De vegyük figyelembe, hogy a hőmérséklet mérésének módszerei, a kiértékelések, az átlagolások rengeteget változtak. Ebben a 170 évben voltak óriási fehér foltok. Ez a 0,8 °C adat akkora bizonytalansággal jár, hogy a legkorrektebb megállapítás az volna, ha az IPCC csak annyit mondana: Lehet, hogy az elmúlt évtizedekben emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. És ha ragaszkodik a 0,8 °C-hoz, akkor hozzá kell tennie a hibahatárt, ±2°C (minimum).
Hogy az IPCC arcátlanul hamisít a tengerszint méréseknél, azt Ön, mint szakmabeli professzor asszony, sokkal jobban tudja, mint én.
https://www.eike-klima-energie.eu/2018/02/14/meeresspiegel-hysterie-spekulationen-vs-fakten/
Azonnal cselekedni kell, mert a jelenlegi életformánk nem tartható. – Mit jelent számunkra az üvegházhatás? Hol lehet meghúzni az időjárás természetes változékonysága és az éghajlatváltozás határát? – Ha nem lenne üvegházhatás, a jelenlegi 15 Celsius-fokos felszíni átlaghőmérsékletnél 33 fokkal alacsonyabb, mínusz 18 fok lenne az átlag, ami a jelenlegi bioszféra számára nem biztosítana életlehetőséget, tehát hihetetlenül fontos, hogy a légkörnek van természetes üvegházhatása.
Kedves Judit, Önnek, mint klímakutatónak és meteorológusnak tudnia kell, hogy az IPCC által erőltetett elmélet hamis premisszákon nyugszik.
Először is, az üvegházban bizonyítottan nem a látható fénysugarak átengedése és az IR-sugarak visszaverése miatt lesz melegebb. Ezt Robert Wood amerikai fizikus fehéren-feketén bebizonyította. Kísérleteit Ehrenfried Loock német vegyészmérnök minden körülményt figyelembe véve nagy precizitással megismételte és ugyanazt kapta eredményül. Legyen szíves, tájékozódjon az interneten a mérésekről. Bár furcsállom, hogy Ön, mint klímakutató ezt idáig nem tette meg. De mondok egy még egyszerűbb ellenőrzési lehetőséget. Biztosan járt már nyáron palatetővel fedett ház padlásán, és tapasztalta a kibírhatatlan meleget. Nos, ha stimmelne az üvegház-teória, a padlás nem melegedne föl ilyen mértékben. A padláson jóval melegebb van, mit a környezetében. Miféle üvegházhatás ez kedves Judit, fény és IR-sugarak számára áthatolhatatlan palatetős padláson?
Másodszor, mint klímakutatónak, illene tudnia, hogy az IPCC hamis, fizikailag és matematikailag nem megengedett módon alkalmazza a Stefan-Boltzmann törvényt. Teszi ezt csakis azért, hogy a pánikkeltő hatás meglegyen. Korrekt matematikai és fizikai alkalmazásnál ugyanis nem jönnek ki a pánikkeltő számok.
Részleteket lásd: összefoglaló tanulmányom V/6. fejezete.
A baj az, hogy az ember többletet juttat a légkörbe széndioxidból, metánból és más üvegházhatású gázból, így további néhány fokkal emelkedik a felszín közeli léghőmérséklet, ami már kibillenti a klímát az egyensúlyi állapotából.
Mindez kedves Judit akkor volna igaz, ha a meleg levegő nem volna könnyebb, és nem szállna föl, és nem szállna helyére hideg levegő.
Harmadikos korában biztosan Ön is végignézte a papírkígyós kísérletet.
A metánt pedig Önnek, mint az arányokkal tisztában lévő klímatudósnak kár fölemlegetnie.
A hisztéria egyik bástyája, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) adatai szerint sem haladja meg a metán koncentrációja a troposzférában a 2 ppm-t.
A most zajló folyamatban természetes okok is közrejátszanak, a napsugárzás fluktuációja, a vulkánkitörések, de ez mindösszesen a változások 4–6 százaléka, a többit az emberi tevékenység okozza.
Erre a 4-6 % számadatra van valami bizonyíték? De kérem, ne ilyen piaci kofa-szerű bizonyítékot tárjon elénk. Az egyik tudós hasára üt, aztán mond egy számot. A másik szintén hasára üt, és mond egy másik számot. Ha önnek komolyan szívügye az éghajlat, akkor elsősorban azon dolgozzon, hogy az egész szakma visszanyerje szavahihetőségét. Ami most meglehetősen lent van.
Ha az éghajlati rendszer kissé ki-kibillen az egyensúlyi állapotából, rendre visszaáll, de ha ez nagyobb mértékű, akkor más, mondjuk 4 Celsius-fokkal melegebb stabil állapotba juthat.
Ne haragudjon Judit, de ha valaki tanult fizikát, az tudja, hogy ez a 4 fokkal melegebb állapot – az IR-sugarak abszorpciója és re-emittálása következtében – képtelenség. Egy gondolatkísérlet. Van egy liter vizem, amit fölmelegítek nappal 55 fokra. Éjszaka – évszaktól függően – lehűl, mondjuk 5 fokra. Mennyi is a víz átlaghőmérséklete? 30 °C. Ha most a vizet 75 fokra melegítem fel, akkor ugyanúgy lehűl éjszaka. Pedig az átlaghőmérséklet most 40 °C. Csak a pánikkeltők már a 0,8 °C állítólagos átlaghőmérséklet-emelkedésre is azt sugallják, itt a vég, stb. Szóval azt szeretném csak mondani: Ha megerőszakolnám magamat és elhinném azt a sok fizikai-kémiai képtelenséget, és hogy ezek az átlaghőmérséklet emelkedését okoznák, akkor is tisztában vagyok vele, csakúgy mint Ön, hogy mégha nappal emelkedik is néhány század fokot a hőmérséklet, éjszaka ugyanúgy lehűl a levegő, lévén, hogy éjszaka nem süt a nap.
Bizonyára Ön is tisztában van vele, milyen mértékben csökken a CO2 abszorpciója koncentrációja növekedésnek függvényében.
400 ppm fölött gyakorlatilag nem növekszik az abszorpció. Táblaüvegemet néhány g korom teljesen sötétté teszi. Ha tovább növelem a korom mennyiségét, nem lesz üveglemezem még inkább áthatolhatatlan a fénysugarak számára. Tud erről az IPCC, kedves Judit?
Továbbá, ha megvizsgáljuk a korábbi földtörténeti korok atmoszférájának CO2-tartalmát és hőmérsékletét, láthatjuk, hogy a magasabb CO2-koncentráció nem okozott magasabb hőmérsékletet. Az ok-okozati viszony fordítva van. A kozmikus okok miatt magasabb átlaghőmérséklet okozott idővel magasabb CO2-koncentrációkat. Természetesen, mint természettudományokat tisztelő személyek nem zárjuk ki, hogy egyszer kozmikus okok következtében fog akár ilyen mértékben (4 °C) is emelkedni a Föld átlaghőmérséklete. A politikának és a tudománynak azon kellene dolgoznia, ha ennek eljön az ideje, hogyan tudunk erre fölkészülni. Ha pl. az eddigi feneketlen hordóba töltögetés helyett a veszélyeztetett területek védelmére fordították volna azokat az összegeket, tizedannyi ráfordítással több eredményt értünk volna el. Pl. gátak építése, magasítása – ahogyan Hollandia csinálja évtizedek óta minden csinnadratta nélkül – nem pedig nap- és szélerőművek, elektromos autók szubvenciója – minden eredmény nélkül.
AZ ÉGHAJLATHOZ ALKALMAZKODNI KELL, NEM PEDIG AZT MEGVÁLTOZTATNI AKARNI.
A tudományos konszenzus az, hogy 2 fokos melegedés az a küszöbérték, ahonnan még visszafordítható a rendszer.
A konszenzusról föntebb megírtuk véleményünket. A múlt század harmincas éveiben megjelent egy könyv, „100 szerző Einstein ellen”. Einstein mosolyogva fogadta. „Egy is elég volna – ha igaza volna.”
A globális átlaghőmérséklet emelkedése a Föld különböző régióiban nagyon eltérhet, de igazolva van, hogy…
Extrémebbé vált az időjárás… Várom az ezt alátámasztó adatokat.
Nőtt a szélsőségek gyakorisága és intenzitása… Várom az ezt alátámasztó adatokat.
A kilengések amplitúdója egyre nagyobb… Várom az ezt alátámasztó adatokat.
Táblázatszerűen, igazolt mérésekkel alátámasztva. Egy link elegendő.
Ha az elmúlt harminc évet nézzük, egyértelműen kimutatható ez az irány. A korábbi évtizedekben volt olyan 10–15 év, amikor nem lehetett volna hőségriadót hirdetni, viszont egyedül 2015-ben öt alkalommal fordult elő ilyen meleg, és az utolsó még szeptemberben is tartott. A csapadékeloszlás szintén jelentősen változott, a melegebb klíma magasabb páratartalmat, gyorsabb vízkörforgást, több csapadékot jelent, de régiónként jelentős eltérések vannak, több és intenzívebb a csapadék, nőnek a szélsőségek, közben más területen növekszik az aszályhajlam. Nálunk nő a téli és csökken a nyári csapadék, modellbecslések alapján ez 15–30 százalékot is elérhet a század végére. Már egy emberöltőn belül érezhetők a változások, ehhez a gyors eltolódáshoz sokkal nehezebb az élővilág alkalmazkodása.
Már egyszer leszögeztük. Nem zárjuk ki, hogy valamelyest emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Ennek oka azonban kozmikus eredetű, lévén, hogy Naprendszerünk egyéb bolygóin is regisztrálnak hőemelkedést. Mivel a modellbecslések abszolút hiteltelennek bizonyultak, felejtsük el őket. A hivatásos pánikkeltőknek eddig egyetlen egy modellbecslése nem volt, amely megállta volna a helyét. Még egyszer mondom: EGYETLEN EGY SEM.
Nézzük meg az alábbi ábrát.
Hogy is mondta latintanárom? „Leülni, egyes!”
Aszályok mindig voltak és lesznek. Semmi összefüggés nincs a 170 év alatt mért 0,8±2°C átlaghőmérséklet emelkedéssel.
A németországi aszályokról egy összefoglaló itt: https://www.eike-klima-energie.eu/2018/08/15/duerregeschichte-mitteleuropas-klimaforscher-christian-pfister-mit-unerklaerlichen-gedaechtnisluecken/
A melegedés egyik következménye a sarkvidéki jégfelszín gyors olvadása.
Ez egyszerűen nem igaz. A jég pontosan úgy olvad nyáron, és fagy meg annak elmúltával, mint a korábbi években. Ingadozás természetesen mindig van az egyes évek között. Egyértelmű trendet azonban nem lehet megállapítani. Mindamellett – ahogy fentebb írtam – nem zárom ki, hogy csakugyan van fölmelegedés a Dalton-minimum elmúltával. Naprendszerünk egyéb bolygóinak felmelegedéséről egy link itt: https://www.eike-klima-energie.eu/2019/01/05/die-menschheit-erwaermt-auch-die-anderen-planeten/
Remélem, hallgatói is megismerkednek ezekkel. A sarkvidéki jég olvadásáról lásd két fordításomat: Bolondok hajója – őrült tudósokkal a fedélzetén
A klímamodell találkozása a realitással – a jég túl vastag volt a jégtörő számára
Azt hinnénk, hogy a sarkvidék messze van, az ott történtek nem hatnak ránk, de ez nem igaz. Néhány éve januárban a sarkvidék közelében plusz 5-6 Celsius-fokot mértek, a meteorológusok a mérőműszerek hibájára gyanakodtak, de tizenkét állomás adatai igazolták a melegebb hőmérsékletet. A jelenség azóta többször megismétlődött, valószínűsítjük, hogy cirkulációs átrendeződés áll a folyamatok hátterében. Máskor hideg légtömegek vagy éppen sivatagi meleg áramlik Európa egyes részei felé, az utóbbi akár több hétig tartó forró, aszályos időszakot okoz.
Így volt ez 100 és 30 évvel ezelőtt is. Kicsit pongyola megfogalmazás ez: néhány éve… sarkvidék közelében…
Ön, mint meteorológus, jobban tudja, mint én. Az időjárás folyamatosan változik. A közmondás is azt mondja: szeszélyes, mint az időjárás. A klímakutató feladata, hogy hosszú távú trendeket állítson fel. Ön kedves Judit, ha éghajlat-változással akar foglalkozni, ne törődjön avval, mi volt tavaly, néhány éve. Minimum 30 évvel ezelőtti adatokat vizsgáljon.
Az Északi-sarkon nincs szárazföld, csak úszó jégtáblák vannak, de nem mindegy a jégtakaró kiterjedése. A fehéres hó- és jégfelszín a beérkező napsugarak 95-97 százalékát visszaveri, ez az albedóhatás, ha viszont elolvad a jég, a vízfelszín a napsugárzás 94 százalékát elnyeli, a többletenergia melegíti az óceánok vizét, ami az egész földi cirkulációt jelentősen megváltoztathatja, így módosulhatnak például az időjárásunkat meghatározó mérsékelt övi ciklonok pályái.
„lehetnek, válhatnak…” Igen, bekövetkezhetnek negatív változások. Folytatódhat a fölmelegedés, de jöhet egy újabb lehűlés is. A lényeg, hogy ezt nem az ember, és nem a klímagázok okozzák.
A szakemberek az örök fagy birodalma, a permafroszt-területek felengedése miatt is aggódnak. A globális felmelegedéssel Szibéria, Kanada hatalmas területein az évezredek óta fagyott talaj, a permafroszt lassan felenged, a benne lévő metán a légkörbe jut. A hallgatóimnak mindig megmutatom azokat a szibériai felvételeket, amelyeken számtalan ismeretlen eredetű kis berepedezett domb, kupola látható, később az ott lakók a dombok környékén egyre több metánrobbanást és 50–100 méter átmérőjű és mélységű kráterek keletkezését észlelték. A kutatók a katlan mélyén öt–nyolc ezerszeres metánkoncentrációt mértek. A műholdak segítségével több, mint hétezer, eddig fel nem robbant kupolát azonosítottak. Néhány éve ismert jelenség, hogy a Szibériától északra fekvő sekély tengervíz alatti permafroszt rétegéből úgy szabadul fel a megolvadt metánhidrát, mintha pezsgőfürdő lenne.
A metánra egy szót is kár vesztegetni. Lásd összefoglaló tanulmányom V/8 pontját. Amúgy, ha csakugyan annyi ott a metán, akkor érdemes ott elkezdeni a földgázkitermelést. Ahogyan az alföldi gáztermelés (Zsana) megkezdése előtt is a pásztorok évszázadokon keresztül látták éjjelente, hogy ég a mező.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezeti problémákat és a biodiverzitás csökkenését sem. Két fotó, amelyet nemrég láttam az interneten, szinte belém égett. Az egyik Kínában készült, a virágzó fákat az emberek létrákon állva, kézzel porozzák be, hogy legyen gyümölcs, mert a mezőgazdasági mérgektől elpusztultak a méhek. Egy másik fényképen az amazonasi őserdők helyén több tucat négyzetkilométernyi területen egyetlen fűszál nincs, hatalmas marhatelepeket látunk óriási víz- és táplálékigénnyel. Az lenne kívánatos, hogy több növényi eredetű táplálékot és kevesebb húst, abból is főleg csirkét és halat fogyasszunk, eközben világszerte pont a marhatenyésztés területén vannak óriási fejlesztések.
Sajnálatos, ha Kínában elpusztultak a méhek a helytelen növényvédelem miatt. De mi köze van ennek a klímához, széndioxidhoz?
A biodiverzitás szép és kívánatos. Ezt viszont nem a klímaváltozás veszélyezteti, hanem az emberiség lélekszámának növekedése. A trópusokon nagyobb a diverzitás, mint a tundrákon, tehát az átlaghőmérséklet-emelkedés nem fogja a biodiverzitást veszélyeztetni. Valóban kívánatos volna, hogy a magyar emberek kevesebb húst (zsírt, alkoholt, fűszereket, cigarettát) fogyasszanak, de ennek egészségügyi és nem éghajlatvédelmi okai vannak.
Kedves Judit,
legalább Ön, mint hivatásos szakember ne üljön fel a marhatenyésztés veszélyességének. Mekkora is az Északi tenger metánkibocsátása a földgáz- és olajkitermelés következtében?
Csak egy fúrásnál évi 300.000 t.
A marhahús az újabb disznó, amit végighajtanak a falun, hogy mindenki rúgjon bele egyet?
A régi vicc jut eszembe: a konyak a dolgozó nép itala, amit választott képviselői útján fogyaszt el. Mivel a leghangosabb pánikkeltők már számtalanszor tettek tanúbizonyságot róla, hogy saját életvitelükben egy fikarcnyit nem törődnek az általuk hangoztatottakkal, úgy abban is biztos vagyok, hogy csak velünk, kisemberekkel akarják ezt az újabb agyrémet lenyeletni. Ők vígan fogják tovább enni a marhahúst, és tovább röpködni, amikor számunkra, kisemberek számára ezek már tiltott dolgok lesznek. Éghajlatvédő Harry herceg és Meghan úgy röpködnek magánrepülőjükkel, mint ahogy mi a 6-os villamoson utazunk. Aztán amikor valaki szóvá tette ezt, még ők voltak fölháborodva.
Apropó, miért éppen baromfi és hal, mint marhahús helyettesítő? Hogy állunk a sertéssel? Nem hogy a muszlimok érzékenysége miatt nem hozzuk szóba a sertést, mint marhahús pótlót? El tudom képzelni, mi történne, amikor a klímahisztériások rá akarnák venni a muszlimokat a sertéshús-fogyasztásra az éghajlatra való tekintettel. Vérfürdő, és akkor még finoman fejeztem ki magamat.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének a tavaly októberi, mondhatjuk vészjósló jelentése szerint egy évtized, tíz-tizenkét év áll rendelkezésünkre, hogy elkezdjük az üvegházhatású gázok koncentrációjának jelentős csökkentését.
A baj csak az, hogy a pánikkeltők már 1989-ben azt mondták, hogy borzasztó katasztrófák következnek be, ha nem változtatjuk meg az üvegházhatású gázok kibocsátását 2000-ig. https://wattsupwiththat.com/2019/06/30/30-year-anniversary-of-the-un-1989-10-years-to-save-the-world-climate-warning/ A Spiegel már 1984-ben gigantikus, fél Európát elárasztó klímakatasztrófával riogatott.
Al Gore 2008. december 14-én a német TV-nézőknek adott interjújában azt prognosztizálta (jövendölte), hogy az Arktisz 2014-ben teljesen jégmentes lesz. https://wattsupwiththat.com/2018/12/16/ten-years-ago-algore-predicted-the-north-polar-icecap-would-be-gone-inconveniently-its-still-there/
Al Gore prognózisa a Youtube-on: https://youtu.be/MsioIw4bvzI
Ahogyan a kiselefánt is rezisztens a tanulással szemben (nehezen tanul és könnyen felejt), 2013-ban az amerikai haditengerészet (US Navy) is újabb időpontot, 2016-ot nevezett meg az Arktisz nyári jégmentességére. https://www.theguardian.com/environment/earth-insight/2013/dec/09/us-navy-arctic-sea-ice-2016-melt
A hűvös valóság ehelyett:
Ezeket a riogatásokat, amelyek rendre felsülnek, amikor elérkezik a jövendölt időpont, Ön is ismeri, kedves Judit. Ha Ön komolyan venné hivatását, mint természettudós, a minimum az volna, hogy figyelmeztet, nem kell felülni az alaptalan riogatásoknak. Így talán volna némi hitele. De így, hogy tud róluk és hallgat? Tudomány, amit művel, vagy fizetett pánikkeltés?
Az intenzív lépésekre nagyon rövid az idő, nagyjából valóban egy évtized, és minél tovább húzzuk az időt, annál fájdalmasabb lesz a folyamat. Ha nem teszünk semmit a csökkentés érdekében, sőt tovább nő a kibocsátás, az biztosan klímakatasztrófához vezet. A légkörbe jutó széndioxid-többlet forrása a fosszilis energia használata, számtalan ipari tevékenységünk, a közlekedés, de a szántóföldek feltörése, az erdőtüzek is szerepet játszanak. Az összes kérődző állat tenyésztése és a rizstermelés metánkibocsátással jár, ennek a gáznak az üvegházhatása huszonötszöröse a széndioxidénak.
Mivel Ön folyamatosan ismételgeti, milyen veszélyes a metán, kénytelen vagyok én is leírni: A metán koncentrációja a sztratoszférában 1,5-2 ppm. Abszorpciós pontja 7,6 μm-nél van, azaz az atmoszférikus ablakon kívül. Klíma-veszélyessége gyakorlatilag a nullával egyenlő. 2ppm koncentráció: ez azt jelenti, 500.000 egyéb molekulára jut 1 db metánmolekula.
Az összesen több mint 2,5 milliárd lakosú Kína és India aligha fogja a metánkibocsátás csökkentése miatt visszafogni az alapélelmiszer rizs termesztését. És nyilván az USA sem fog fölhagyni földgáztermelésével.
És ön sem fogja önkéntesen a fagyhalált választani gázfűtés helyett.
Számos területen óriási érdekellentétek feszülnek a jelenlegi gazdaság és a jövő nemzedékek érdekei között. A közel száznyolcvan ország által aláírt párizsi megállapodás alapján 2 Celsius-fokos melegedési küszöb alatt kell maradnunk, az üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásának és a növények széndioxid-elnyelési egyenlegének 2055-re nullának lennie, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete által kiadott 2018-as jelentés már 1,5 fokot céloz meg, ehhez 2040-re kellene elérni a nulla egyenleget, ami szinte lehetetlen. Vallom, hogy erőfeszítésekkel sikerülhet 2 fok alatt tartani a felmelegedést.
Na, most akkor melyik? Lehetetlen, vagy sikerülhet? Valamelyik mellett meg kellene állapodni. Csak azt ne csináljuk kedves Judit, mint a régi játékfilmben, hogy legyünk együtt öngyilkosok, ugorjunk le együtt behunyt szemmel a szikláról. Aztán, aki rábeszéli a másikat öngyilkosságra, visszalép. Mivel a másik egy pillanatra kinyitja a szemét, utolsó erejével megkapaszkodik, visszamászik, és kérdőre vonja a közös öngyilkosság kitervelőjét, miért lépett vissza. A lebukás miatt zavarodott, dadogó válasz: Másokat is rá kell beszélnem az öngyilkosságra. Személyes véleményem egyébként: nem fog sikerülni a CO2- és metánkibocsátást csökkenteni, de ez nem is baj. Az átlaghőmérsékletre meg eleve nincs befolyásunk.
Ehhez nemcsak a kormányokat, az ipari lobbikat kell meggyőzni, hanem minden embert, hogy ezentúl másképp étkezzünk, másképp lakjunk, másképp öltözzünk, másképp vásároljunk, mint eddig. Meg kell értenünk, hogy a jövőnkről, az utánunk jövő nemzedékek életlehetőségéről van szó. A változtatásra a fiatal generáció a legfogékonyabb, hozzá kell eljuttatni az információt – ha ők hallatják a hangjukat, az talán hat az idősebbekre is.
A CO2 klímaszenzitivitásának folyamatos csökkentése – még a pánikkeltő tudósok által is – idejét múlttá, fölöslegessé teszi a Párizsi klímaegyezményt.
Továbbá mi ez a pletykalap szintű megoldás, hogy változtassunk öltözködési, étkezési stb. szokásainkon? Mintha nem tudná, hogy akik ezt javasolják (német Zöldek, Al Gore, Harry herceg, Greta, a fogyatékos kislány) világbajnokok a repülésben, a képmutatásban, a hatalmas CO2-kibocsátással járó pazarlásban, továbbá, hogy ezek a megmosolyogtató javaslatok az égvilágon semennyivel nem csökkentik sem a Föld átlaghőmérsékletét, sem a CO2-kibocsátást. Mérhető módon legalább is nem.
Hogy a pánikkeltők maguk sem hisznek saját riogatásukban, két tényen mérhető le:
Az egyik, hogy zsigerből démonizálják az atomenergia-termelést, mint az egyetlen valóban CO2-mentes energiatermelést. A másik, hogy nincs egy szavuk Európának a szapora, általában muszlim népcsoportokkal történő elárasztásához.
Ezek valóban csökkentenék a világ CO2- és metánkibocsátását. Ha Önök komolyan veszik, amit mondanak: Ezen dolgozzanak, ezért lobbizzanak. Aztán, ha ezek megvalósultak, akkor üljünk le, és beszélgessünk az éghajlatról, CO2-ről, jövőről.
A nyugat-európai példákról a megújuló energiaforrások tekintetében csak annyit:
Ébresztő!
Az energiafordulat megbukott Németországban.
Nem klímarealisták mondják, hanem ez ma a konszenzus. Mégha nem is beszélnek róla sokat. https://www.scribd.com/document/403829917/Welt-pdf
És hogy mennyire megdrágítja az elektromos áramot a nap- és szélerőművek erőltetése, itt egy ábra:
Mindezt természetesen egy g CO2 megtakarítás nélkül.
Összefoglalásképp: Ha egy 16 éves gyerek vagy egy gender-szociológus ismételgeti ezeket az unalomig ismert és számtalanszor megcáfolt kliséket, tudomásul vesszük. De egy meteorológustól és klímakutatótól ennél többet várnánk.
2019. szeptember.
Király József
okl. vegyészmérnök
Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |