Larry Fink, a világ legbefolyásosabb bankárja hátat fordít a megújuló energiának

A világ legnagyobb bankára hátraarcot csinál

Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója 2021-es éves vezérigazgatói levelében még azt írta: „Nincs fontosabb téma, mint a klímaváltozás.” Azt mondta, hogy átalakítja a globális tőkeáramlásokat, és kijelentette: „… mindenki láthatja a klímaváltozás hatásait a kaliforniai vagy floridai természeti katasztrófákban.”

Most pedig nem egy szóval sem említi a globális kihalást és a villámárvizeket. Fink, mellesleg WEF-elnök, a davosi WEF közgyűlésen beszélt a milliárdosok előtt, és kijelentette, hogy „billió dollárra” van szükségünk a mesterséges intelligencia területén történő beruházásokhoz. Az adatközpontok gyorsan növekednek – egy technológiai vállalat, amellyel beszélt, azt mondta, hogy „adatközpontjai jelenleg körülbelül 5 gigawattot fogyasztanak, de 2030-ra várhatóan 30 gigawattra lesz szükségük”.

De mint egy igazi bankár, ő nem lát hátráltatást, csak befektetési lehetőségeket.  „A világnak nincs elég energiája” – mondja. (Azt nem említi, hogy ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a BlackRock világszerte arra ösztönözte a vállalatokat és országokat hitelpolitikájával, hogy hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával.) Fink közreműködött az energiahiány megteremtésében, amelyet ma befektetési lehetőségnek nevez. A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője, 10 billió dollár értékű vagyont kezel – ez az ausztrál GDP ötszöröse. Ha ennyi pénz beszél, mindenki figyel.

Larry Fink most a szél- és napenergiát dobja a busz alá

Objektív, komoly arccal, mintha soha nem erőltette volna a véletlenszerűen rendelkezésre álló szélgenerátorokat:

Fink: „Ugyanakkor ez hatalmas befektetési lehetőséget jelent. A világnak hiányozni fog az áram. És ezeknek az adatközpontoknak az ellátásához nem lehet kizárólag a véletlenszerűen rendelkezésre álló forrásokra támaszkodni, mint a szél- és a napenergia. Szabályozható áramellátásra van szükség, mert ezeket az adatközpontokat nem lehet egyszerűen be- és kikapcsolni.”

Larry Fink 45 perc 30 másodperc után dobja be a bombát:

Ez az ember valószínűleg többet tett, mint bárki más, hogy felpumpálják a megújuló energiák nagy buborékját, amely 2022-ben érte el csúcspontját. Valószínűleg már jóval e beszéd előtt realizálta nyereségét – és anyákat, apákat és nyugdíjalapokat hagyott hátra megbízhatatlan, drága szélturbinákba ölt befektetésekkel.

Larry Fink beszéde a WEF-en (leirat):

„Az AI alapvetően nagy tőkeigényű üzletág. Jelenleg, ha megnézzük az S&P 500 indexet, a tíz legnagyobb vállalat az index mintegy 38%-át teszi ki. Ha az AI a várakozásoknak megfelelően fejlődik, és ha megnézzük, hogy ezek a vállalatok milyen mértékben fektetnek vissza, akkor ez az arány 50%-ra is emelkedhet. Végül egy „S&P 10” és egy „S&P 490” indexünk lehet. Ez önmagában is jól mutatja a jövőbeni lehetőségek erejét.

Az AI megfelelő kiépítéséhez több billió dolláros beruházásokra van szükség. A mai adatközpontok körülbelül 200 megawattot fogyasztanak, de az új létesítmények tervezett mérete 1 gigawatt – ez egy város energiafogyasztásának felel meg. Az egyik technológiai vállalat, amellyel a múlt héten beszéltem, azt mondta, hogy adatközpontjai jelenleg körülbelül 5 gigawattot fogyasztanak, de 2030-ra 30 gigawattra lesz szükségük.

Az AI működtetéséhez szükséges energia mennyisége hatalmas hatással lesz a társadalomra. Honnan fog származni ez az energia? A meglévő hálózatból fogjuk venni?

Mit jelent ez az energiaárak szempontjából a többi felhasználó számára? Ezek olyan fontos társadalmi kérdések, amelyekkel még nem igazán foglalkoztunk. Felejtsük el egy pillanatra az AI felhasználási területeit – már csak a működtetéséhez szükséges energia előállítása is hatalmas mennyiségű energiát igényel.

Ugyanakkor ez hatalmas befektetési lehetőséget is jelent. A világnak energiahiánya lesz. Az adatközpontok ellátásához pedig nem lehet kizárólag olyan időszakos forrásokra támaszkodni, mint a szél és a napenergia. Szükség van szabályozható energiára [Nocsak, nocsak!], mert ezeket az adatközpontokat nem lehet egyszerűen be- és kikapcsolni.

Közzétevő:
A számítógép-központoktól teljesen függetlenül képtelenség akár egy ország, akár egy kontinens energiaellátást ún. megújuló, de a környezetet mindenképp súlyosan romboló [1] energiatermelésre alapozni, de még csak meghatározó sem lehet az energiamixben. Kb. 10 % az, amit a hálózat gond nélkül tud kezelni. Efölött exponenciálisan megnövekednek a költségek, mert a hagyományos szabályzókörök nem tudnak az ingadozásokra megfelelően reagálni.

Természetesen mindez ismert volt Larry Fink számára is már 2021-ben. Így pálfordulását sem tudjuk igazán őszintének érezni, főleg, hogy ölbetett kézzel figyeli az európai országok lemming-menetelését a klímadisztópia irányába – Merz, volt blackrock-os menedzserrel, jelenlegi német kancellárral az élen.

Hivatkozás:

[1] Egy 3,2 megawatt névleges teljesítményű és 130 méteres toronymagasságú Enercon E-82 típusú szélerőműhöz 1750 t betont, 280 t acélt kell a földbe építeni, ami örökre leszigeteli a talajt. Közismert, hogy a turbina csak a legritkább esetben működik névleges teljesítményén. További részletek Petz Ernő írásában, illetve „Az erőművek életciklus alapú komplex értékelésében„.
Források:
Großbankier Larry Fink verabschiedet sich von „Erneuerbaren“ wg. KI – EIKE – Europäisches Institut für Klima & Energie ill.
Big Banker Larry Fink abandons renewables for AI: “You cannot have intermittent power like solar and wind”

2026. február
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök