Teljesen egyetértek ugyanis Hetesi Zsolttal, aki azt írja dec. 5-én megjelent írásában, hogy ez a fórum
„nem megfelelő terep az érvek ütköztetéséhez, hiszen itt a tudományos módszer nem tud érvényesülni, mivel nincs mód arra, hogy egy-egy érvet kellő mélységig tárgyalhassunk, továbbá vannak erre megfelelő tudományos fórumok.”
Azonban mivel ugyanebben az írásban Hetesi Zsolt reflektál néhány megállapításomra, mégiscsak muszáj megszólalnom.
(Sajnos a Magyar Hírlap valami miatt bojkottálja írásomat, és még csak nem is kerestek bizonyos megfogalmazások módosítása miatt, ahogyan ezt más alkalommal tették.)
Már a címben szereplő állítást (Nincs tudományos összeesküvés) is megkérdőjelezem. Természetesen a tudományos valóság könyörtelen, ebből azonban logikailag nem következik, hogy ne lennének próbálkozások ennek a valóságnak az elgáncsolására. Gondoljunk csak Semmelweis Ignácra, az anyák megmentőjére. Orvostársai – bármilyen okból is – összeesküdtek ellene, a bolondokházába juttatták, ahol egy ápoló agyonverte.Ugyancsak nem volt könnyű Lavoisier-nek kortársai előtt bebizonyítania, hogy a flogisztonelmélet helytelen, flogiszton nem létezik.
Pszichológiailag teljesen érthető ellentáborának viselkedése. Ha én a flogisztonelméletből doktoráltam, netán az egyetem flogiszton-tanszékén dolgozom, vagy azt oktatom, akkor zsigerből elutasítok minden elméletet, amely megkérdőjelezi a flogiszton létezését. És ha többen vagyunk ebben a helyzetben, akkor sanszos, hogy együtt gondolkodunk, hogyan gáncsoljuk el a flogisztonelméletet cáfoló tudósokat. Így máris beszélhetünk tudományos összeesküvésről. A klímatudomány tele van olyan személyek neveivel, akiket elgáncsoltak, csak azért mert megállapításaik nem feleltek meg az elvárt narratívának.
De térjünk rá az írás néhány megállapítására.
(1) Az antropogén kibocsátás aránya, a Skeptical Science 168. sz. cáfolata
Tények, amelyek árnyaltabbá teszik a kérdést:
Az IPCC 2007-ben, illetve 2014-ben úgy becsülte, hogy a kontinensek és az óceánok CO2-kibocsátása 78,4 + 118,7 = 197,1 milliárd t szénnek felel meg, amihez 9 milliárd t antropogén C jön. ami nem 45, hanem 4,5 %-nak felel meg. Az IPCC saját 2007-es jelentésében azt írja, ez a 4,5 % okozza a légkör CO2-tartalmának növekedését. Mintha az atmoszféra válogatna: ez a CO2 molekula kell, mert antropogén, ez nem, mert természetes eredetű. Murry Salby amerikai légkörfizikus megfordítja továbbá az ok-okozati összefüggést: Nem a légkör CO2-tartalmának növekedése okozza a hőmérséklet-emelkedést, hanem a hőmérséklet-emelkedés a légkör CO2-tartalmának növekedését.
Legalább száz oldalt tudnék most erről a kérdésről idemásolni, mindenekelőtt a már említett Salby, továbbá Roy Spencer, (Alabamai Egyetem) és Edwin X. Berry légkörfizikus (Climate Physics LLC, Bigfork, USA) vonatkozó műveiből. Utóbbiak igen részletesen vizsgálták meg a C12:C13 izotópok kérdését, és arra a megállapításra jutnak, hogy az izotópok változási aránya nem támasztja alá a nagyarányú antropogén kibocsátást.
Nem teszem, teljesen jogos a megállapítás, hogy a Magyar Hírlap nem a megfelelő tudományos fórum a kérdés eldöntésére.
Álljon itt csak figyelemfölkeltésképp néhány link:
https://wattsupwiththat.com/2020/08/21/algorithms-in-ocean-chemistry-a-review/,
https://wattsupwiththat.com/2013/11/22/excerpts-from-salbys-slide-show/;
illetve fölhívom a figyelmet Edwin X. Berry légkörfizikusnak „Human CO2 Emissions Have Little Effect on Atmospheric CO2” c. írására az ‘International Journal of Atmospheric and Oceanic Sciences’ c. folyóiratból.
Egyetlen egy vitathatatlan tényre szeretném csak ráirányítani a figyelmet. Az antropogén CO2-kibocsátás 2020 márciusában-áprilisában a korábbi szint töredékére zuhant (lockdown – lezárás). A Mauna Loa referenciaadatai szerint viszont az atmoszféra CO2-koncentrációja éppúgy növekedett, minta semmiféle lockdown nem lett volna. Nem véletlenül írta a tekintélyes (és a klíma-narratívát soha meg nem kérdőjelező) Die Welt „A pandémia próbára teszi a klímaaktivistákat.” c. írásában:
“A fosszilis energiahordozók felhasználása csökkenésének már meg kellett volna mutatkoznia a CO2-koncentrációkban. Mi van akkor, ha azt állapítjuk meg, hogy a gazdaság falhoz vitelének nincs mérhető ráhatása az atmoszféra CO2-koncentrációjára? Akkor értelmetlen lenne a CO2- emissziós jogokért fizetni, értelmetlen volna a kvótakereskedelem. A pandémia próbára teszi dogmáinkat (Glaubensgewissheiten). Az ember okozta CO2-kibocsátás az egyik ilyen dogma. Mauna Loa adatai hamarosan megmutathatják: igaznak bizonyultak-e dogmáink.”
(2) A víz (bármilyen halmazállapotában is) az üvegházhatás 60 %-áért felelős
Akármilyen örvendetes is, hogy sokan megszólaltak a vitában, és én minden írást becsülettel végigolvastam, nem tudnám megmondani, ki állította, hogy a víz (bármilyen halmazállapotában is) az üvegházhatás 60 %-áért felelős. Véleményem szerint, mivel a víz mennyisége a szén-dioxidénak 30-90-szerese (a hőmérséklettől függően), viszont abszorpciós sávjai jóval szélesebbek a CO2 abszorpciós sávjainál, közelebb járunk az igazsághoz, ha a CO2-höz képest legalább 100-szoros üvegházhatást fogadunk el. Ami azt jelenti, ha a légkör CO2-tartalmát valamilyen csoda folytán nullára redukálnánk, akkor az üvegházhatás 1 %-kal csökkenne.
Illetve nem is helyes ez a terminológia, hogy üvegházhatás. Mivel az atmoszférának nincs felső határoló, visszatükröző rétege, helyesebb az IR-aktív hatás megnevezés [abszorbeálás (elnyelés), ill. re-emittálás (újrakibocsátás) bizonyos körülmények között]. A vonatkozó részleteket megtaláljuk honlapunkon. A kijelentés, mely szerint a
„hőmérséklet kontrollálja a vízpára mennyiségét”,
teljesen helytálló, ha odateszem eléje: „elsősorban”. Engedtessék meg azért utalni arra, hogy a Föld felszínének hőmérsékletére igenis hatással van, hogy felhő, köd, páradús levegő vagy száraz légtömeg van fölötte.
Az is helytálló, hogy a víz a CO2-vel ellentétben kicsapódik az atmoszférából. De hát ami kicsapódik, az nagyon gyorsan pótlódik is. Ez a pótlás pedig kétszer okoz hőmérséklet-csökkenést a Föld felszínén: Egyszer az elpárolgáskor, egyszer a csapadék lehullásakor. A hőleadás ilyenkor az atmoszféra felsőbb rétegeiben történik meg (kondenzálás), és ezeknek a hőcseréknek a mérőszámai a CO2-okozta állítólagos fölmelegedésnek a többszörösei. Az állítólagos jelzőt azért használom, mert Alexander Jablonski fölfedezése óta tudjuk, hogy a CO2-molekula (a troposzférában) az abszorpcióval fölvett energiakvantumot ezerszer gyorsabban leadja környezetének (ütközés, kinetikus energia), mintsem hogy esélye legyen azt újra kibocsátani hosszabb hullámhosszú IR-sugárként. Az így fölmelegedett levegő (beleértve összes alkotóját) pedig fölszáll, és helyére hideg levegő kerül. Papírkígyó, általános iskola harmadik osztály. Részletek honlapunkon. Legyen szabad azért még megjegyezni, hogy ha a légkörben a hőmérséklet növekedése miatt nő a vízpára mennyisége, ennek nem öngerjesztő (további hőmérséklet-növekedést generáló), hanem csillapító hatása van.
Miskolczi Ferenc elméletéhez mások inkább illetékesek hozzászólni.
(4) Mivel a légkör nem üvegház (nincs tükröző réteg), az üvegházban pedig nem az elektromágneses sugarak elnyelése, majd hosszabb hullámhosszon történő újrakibocsátása, illetve a hosszabb hullámhosszú IR sugár távozásának megakadályozása miatt lesz meleg,
nincs jelentősége annak, hogy Arrheniusnak vagy másnak tulajdonítjuk az üvegházhatás elméletét. Az elmélet helytelen. Megjegyzem, én ezt személy szerint nem róttam föl neki, ellenkezőleg, honlapunkon írom, az viszi előbbre a tudományt, ha egy tudós fölállít egy elméletet, a tudós közösség elé állítva azt, döntsenek róla a tudományos érvek. Az üvegház klasszikus, 19. századi magyarázatát Robert Wood amerikai fizikus cáfolta meg kísérleteivel (1909), melyeket megismételt és megerősített Ehrenfried Loock (2009), Nasif S. Nahle (2011) és Jan-Eric Solheim (2017). De van az elmélet ellenőrzésének egy egészen egyszerű módja: Bádogkamra vagy palával fedett padlás nyáron.
(5) Ugyan a Magyar Hírlapban nem hoztam szóba, de tény, honlapunkon szerepel, hogy a CO2 hőmérsékletnövelő hatása (üvegházhatása) logaritmikusan csökken koncentrációjának emelkedésével.
A legtöbb növekedést az első 20 ppm okozza, a változás 400 és 800 ppm között elhanyagolható. Természetesen mindez már okafogyott Jablonski felfedezései óta, lásd föntebb.
(6) A növekedés határai
Az eredeti könyvből származó, a nyersanyagok és energiahordozók kimerülését bemutató ábrát a https://wattsupwiththat.com egyik írásáról töltöttem le. Ennek közlése a Magyar Hírlap hasábjain technikai okok miatt nem volt lehetséges. Ennek alapján tettem megállapításaimat, amelyeket továbbra is fenntartok: A könyvnek a vonatkozó, 1972-ben tett megállapításai kivétel nélkül melléfogásnak bizonyultak, akármelyik forgatókönyvet is veszem figyelembe. Az ábrát itt közzéteszem.
Magyarázat: Pirossal jelöltük, ha elértük a megadott évszámot, és helytelennek bizonyult a prognózis (nem fogyott el a nyersanyag). Feketével jelöltük, ha nem értük még el a megadott évszámot. Zölddel jelöltük (volna), ha elértük a megadott évszámot, és helyesnek bizonyult a prognózis (elfogyott a szóban forgó nyersanyag).
A könyv szerzői három szarvashibát követtek el:
a, Nem vették figyelembe, hogy ahogy kezd elfogyni egy nyersanyag, avval együtt emelkedni fog az ára, ami tompítja az anyag iránti keresletet, de megnöveli az alternatív anyagok, energiaforrások iránti igényt.
b, Nem vették figyelembe, hogy ahogy nő az alapanyagok ára, úgy kerülnek előtérbe az újrahasznosítási technológiák. Néhány évtizede a veszélyes hulladék feldolgozó iparban dolgoztam Németországban, így tudom, hogy minden érintett cég íróasztalában ott vannak az újrahasznosító technológiák, de csak akkor kerülnek bevetésre, ha az újrahasznosítás olcsóbb lesz, mint a bányászott nyersanyag használata. (A szabályzók szigorodásával természetesen ez már sok helyen bekövetkezett.)
c, Nem vették figyelembe a technológia fejlődését, illetve, hogy pl. kőolaj, földgáz esetében az anyag árának emelkedésével gazdaságossá vált mélyebb rétegekből is annak felhozatala.
(7) Magasabb CO2-koncentráció hatása
Anélkül hogy részletes elemzésbe bonyolódnék bele, azt hiszem, nem lehet vita tárgya, hogy a magasabb CO2-koncentráció jó hatással van a növények szárazságtűrő képességére (Száhel-övezet zöldülése), és növeli a termékenységüket. Ezért vásárolnak a kertészetek üvegházaik számára palackban CO2-t.
Összefoglalóként arra kérem a vitában résztvevőket vagy csak az iránta érdeklődőket, próbáljanak az alábbi kérdésekre választ adni. Ezek ugyanis életbevágóan fontosak jövőnk szempontjából, és a tudományos részletekkel ellentétben indokolt megvitatásuk a Magyar Hírlap hasábjain.
- Hány %-kal csökken a világ CO2-kibocsátása, ha az EU + Észak-Amerika + Ausztrália elérik a klímasemlegességet? (Ennek során ne feledkezzünk meg a Föld természetes kibocsátásáról se!)
- Hány %-kal csökken az atmoszféra üvegházhatású gáz koncentrációja az említett országok karbonsemlegességének elérésével?
- Helyesnek tartják-e, ha ezek az országok akkor is tönkreteszik saját gazdaságukat az éghajlat megmentése címén, ha a világ többi része fittyet hány a világ megmentésére, és ezrével épít szénerőműveket?
- Hogyan értékelik a kínai álláspontot, mely szerint elvileg egyetértenek a gazdaság tönkretételével az éghajlat megmentésének címén, de saját részről evvel addig várnak, míg föl nem zárkóztak a fejlett nyugati államok szintjére? Helyesnek tartanák-e, ha Magyarország is hasonló álláspontot fogadna el? Emlékezzünk rá: Ha egy ország CO2-kibocsátása évi 12 t fejenként, annak nem olyan megterhelő a kibocsátás 50 %-os redukálása, mint annak, amelynek lakosai csak 5 t-t bocsátanak ki. Utóbbiak belepusztulhatnak az 50 %-os redukálásba.
- Helyesnek tartják-e, ha az ún. megújuló áramforrások háromszor olyan drágán termelnek, mint az atomerőművek, és ezt a különbséget az adófizető szubvencionálja? Meddig (hány évig) tartanák ezt helyesnek? Nem volna helyesebb ezeket az összegeket inkább az atomenergia-termelés elterjesztésére fordítani?
- Helyesnek tartják-e, hogy a nyugati államok gigantikus összegekkel támogatják a véletlenszerűen termelő áramforrásokat, amelyeknek nincs mérhető hatása a CO2- légköri koncentrációjára, de sokszorosára növelik az energiaköltséget, és csökkenti a hálózati stabilitást?
- Látják-e az európai államok ellen irányuló katonai intervenció veszélyét, ha megvalósul 2050-re a karbonsemlegesség?
- Helyesnek tartják-e az elektromos autók erőltetését, azt, hogy ezeket nulla emissziójú járműveknek tekintik, noha CO2-mérlegük semmivel nem jobb, mint a benzin- és dízeljárműveké? Csak éppen nem a felhasználás helyén, hanem az áram termelése során keletkezik CO2 (energiamix).
- Helyesnek tartják-e az EU tervezett üzemanyagnormáinak (CO2-kibocsátási normáinak) olyan mértékű szigorítását, amely gyakorlatilag életképtelenné teszi a benzines és dízeljárműveket?
Záró gondolat:
Véleményem szerint senki a világon nem hisz a klímarögeszmében. Ezt mindenki csak megjátssza.
Sem Grétácska, sem elvakult német követői nem lakatolták magukat a fához, amikor a német állam 2020. május 4-én fölrobbantotta a bezárt Philipsburg II. atomerőmű hűtőtornyait. Carthago Germania delenda est… Németországnak pusztulnia kell. A német atomenergia kiszállás program miatt Németországnak szénerőműveket kellett újra üzembe helyeznie. Bravó, éghajlatvédők!
Ugyancsak nem tiltakozott senki sem, amikor Nyugat-Európa migránsok tízmillióit fogadta be az elmúlt években, evvel jelentős plusz CO2-kibocsátást generálva. Miközben a német nőket szubtil módon arra biztatják, hogy az éghajlat megmentése miatt ne szüljenek gyereket. Bravó, éghajlatvédők!
(Címképünkön: A behavazott Shinjuku, – a Nápollyal egy szélességi fokon fekvő – Tokió sétálóutcája 2020 decemberében.)
2020 december
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalami szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
